Hírek Bulik, koncertek Fesztiválok Interjúk Lemezajánló Fotók / videók Fórum Képeslap Linktár

Aktuális

Szomorú történetek

100 Folk Celsius - Szomorú történetek

Néha jó elolvasni egy interjút, hogy az ember belelásson a zeneipar rejtelmeibe. Az Amerikában diszkós körökben ismert énekesnő, Amber nemrég interjút adott Jesse Plance-nek, a NAJM Records nevű független dance kiadó társalapítójának, amiből megint az derül, ki hogy a dance műfaj több szellemi vírussal is küszködik.

Amber 30 éves. Bár a hölgyemény nem csúnya, ez mégis elegendő ahhoz, hogy rengeteg promóciótól elessen. Hiába szeretik sokezren dalait az Államokban, az olyan sztárokkal szemben, mint Britney Spears, Jennifer Lopez, vagy Christina Aguilera, labdába sem rúghat. Amber azonban nem csak emiatt haragszik a médiára. Egyszerűen nem érti, hogy az ő tempós dance nótáit miért nem játsszák a rádiók az USÁ-ban. Pedig sokszor nagy popsztárokkal is fellép egy színpadon és a hangulatot ő is képes fokozni.
Jesse Plance (a fotón) felveti, hogy több dance előadó nem válaszol a megkeresésükre. Amber szerint ennek az az oka, hogy sok álelőadó van, vagyis akik csak tátognak a színpadon, míg az igazi előadó vagy énekes a háttérben marad. A lemezkiadó pedig nem akarja, hogy a turpisság - fogalmazzunk így: gusztustalan átverés - kiderüljön. Az olvasó pedig megdöbben: ez a zsiványság már Amerikát is megfertőzte? Idáig Európában dühöngött a tátikavírus...
Az interjú során kiderül, hogy Amber musicalrajongó. Még mentegetőzik is, hogy sajnálja, de ő nem dancerajongó... A dance műfaj másik vírusa. Kevés olyan előadó van ebben a műfajban, aki nem csupán a pénzért csinálja. Csodálkozunk, hogy eltűnt a hitelesség? Persze az igazsághoz tartozik, hogy még nem nőhetett fel olyan generáció, amelyik hallgatja és csinálja is a tánczenét. Illetve felnőtt, de igen gyér számú. Talán majd később.
Amikor e sorok írója rátalált a NAJM Records webhelyére a Neten, e-mailben fel tett nekik néhány kérdést és megejtett egy két javaslatot. Nem jött válasz. Amikor e sorok írója korábban is feltett kérdéseket más -elsősorban angolszász dance szakértőknek, illetve rajongóknak- akkor sem jött válasz. Ez is nagyon jellemző: írhatsz akárkinek e-mailt, nem fogsz választ kapni, legfőképp, ha az illető amerikai. Az embernek néha az az érzése, hogy a kelet-európaikat egyszerűen levegőnek nézik. Vajon mit kell ahhoz tenni, hogy válaszra méltassanak bennünket? Amerikai zászlót égetni? Minden angolszász embert lebunkózni?
Esetleg felszólítani az angolszász lemezek bojkottjára? Most nagyon mérges vagyok és kiábrándult. Azelmúlt néhány hónapban egyetlen e-mailt kaptam csak külföldről,aminek örültem: Oroszországból Alexander Melnik (vagy inkább Melnyik?) írta meg nekem néhány népszerű orosz diszkóelőadó nevét és a velük kapcsolatos infók elérhetőségét is megtudtam. Köszönöm Szása!
Viszont Önöknek, Mr. Plance, Mr.Lamb, Mr. Davies, Mr. Akárki,nem mondok köszönetet. Mert a közöny, amit irányomban tanúsítottak, szintén része a zeneipar megnyilvánulásainak (Magyarországon is!). És az is egy vírus.

2002. 08. 11.

A cikk küldése emailben A cikk nyomtatása

Neked mi a véleményed?

2002. 08. 13. 0:00
Neked mi a véleményed a cikkről?
Vendég 2004. 07. 13. 0:00
fos az egesz,ki a faxt erdekel
Pandamaca 2004. 08. 25. 0:00
az hat ki a faszt erdekel egy nagy rakas szar sztem a folson senki nem szereti es nem is fogja.....nah..csa
Pandamaca 2004. 08. 25. 0:00
de a cikket nem kritizálom mert gondolom sokat dolgoztal vele..................

Nick-név:

Ellenőrző kód
Ellenőrző kód:

Nem regisztrált felhasználók csak nick-név megadással szólhatnak hozzá a fórumhoz.

Belépés » | Regisztráció! » | Miért is legyek regisztrált felhasználó? »

Szomorú történetek cikk képei
100 Folk Celsius - Szomorú történetek