Örvendetes volt, hogy az események általában pontosan kezdődtek és végződtek, így könynedén tervezhető volt az időbeosztás.

Este 11 után hirtelen mintha valaki megfelezte volna a közönséget a 18 év alatti korosztály egész egyszerűen eltűnt, igaz érthető okokból: az utolsó buszokat el kellett érni. 11 óra után inkább főiskolás és egyetemista bulivá avanzsálódott az esemény, de ez szerintem nem sok embert zavart. Könnyen észrevehető volt mindenki számára, hogy a BUKTA (budapesti középiskolák találkozója) célkitűzésével ellentétben, a résztvevő fiatalok "származását" tekintve, sokkal inkább a budai középsulik kerültek túlsúlyba, köszönhetően a helyszínnek és a közlekedésnek.

Szakmai ártalomnak is nevezhetnénk, de egy ilyen nagyszabású eseményen az ember jobban odafigyel az őt éritő kérdésekre, nevezetesen a sajtó és média kezelésére. Az akkreditációm a lehető legsimábban megtörént, nagyon szimaptikus volt, hogy 1 nappal a fesztivál kezdete előtt a helyszínra siettem, elmondtam ki vagyok és mit akarok, és előzetes egyeztetés nélkül, zökkenő mentesen jutottam a belépőmhöz. Az egész eseményt pedig az ehhez hasonló bizalmas környezet és scaládia hangulat jellemezte, talán csak pár rendezőt idgesített, hogy még nekik is állandóa mutagatniku kell a karszalagjukat az ellenőrző pontoknál. Sajnáltam, hogy a sajtóba kicsi az esemény visszhangja, talán jövőre érdemesebb lenne egy kcisit nagyobb figyelmet fordítani a médiában való szereplésre, hogy minél több emberhez eljuthassanak az infromációk.

A 800-, Ft-os napi belépő nevetségesen olcsó volt a szolgáltatások és megtekinthető események tekintetében. Szóval zárszóként még annyit, hogy aki kimaradt BUKTA-ból, az jövőre pótolja és harapjon le belőle akkora falatot, amekkorát csak tud. A több száz látogatóval együtt én is remekül éreztem magam, remélem a mindeki levonja a következtetéseket és jövőre egy még éretteb fesztivállal, a szervezők fölteszik a koronát a BUKTA Egyesület munkájának tetejére.

Simon Péter

2003. 05. 04.