Bármerre jártunk, keltünk, mindenütt programfüzetet böngésző emberekbe botlottunk, ugyanis a második nap felhozatala kissé gyér volt. Külföldi fellépők ugyan voltak páran, igazán nagyágyúval nem találkozhattunk. Konkrétan egy nagyobb szám lett volna késő este a Vodafone színpadon, Daddy G. aki sajnálatos módon lekéste a repülőjét, ezért hát nem jelent meg. Ennek ellenére elég jó partyt rögtönöztek a szervezők, ami erősen meg is lepte a népet. E napon voltak/lesznek a legkevesebben a már említett programok miatt. A legtöbben a városban lófráltak, vásároltak, kajáltak egészen sokáig. A fanatikusabbak azért eljöttek a nagyszínpadhoz, ahol a Magna Cum Laude, majd a Zanzibár, Emil Rulez! és Quimby próbáltak fesztiválhangulatot teremteni. Utánuk alig pár óra alatt össze is dobták Ákos felszerelését, amire nem kis tömegek jöttek el. Bátran lehet állítani, hogy ez volt a legnagyobb durranás ma. Ugyan sokan voltak, mégis kevesen tudták felhőtlenül érezni magukat, hiszen Ákos a nagyobb slágereit a koncert vége felé rakta, ezért meglehetősen sokan feladták a színpad előtti nyomorgást.
A nagyszínpad melletti Viva megawatt arénában tombolhattak kora estig a punk zene megszállottjai, akiket aztán egy másik korosztály váltott le, ugyanis a Bikini érkezett meg. Érthetetlen, hogy ide rakták Őket, hiszen akkora tömegeket vonzott, hogy a sátorból csak folytak ki az emberek. Nem is csoda! A legnagyobb, legismertebb slágereikkel érkeztek, amit mindenki torka szakadtából tudott énekelni a zenekarral. Őket a P.Mobil követte, amire igazán szerintem csak azért nem mentek sokan, mert akkor kezdődött, mikor Ákos a másik helyszínen szórakoztatta a nagyérdeműt. Valószínűleg csupán ilyen okok miatt nem voltak sokan Hooligansen sem.:-) Akik az efféle zenét annyira nem kedvelik, azok inkább a Red Lounge-ban táncizhattak, ahol az osztrák származású Parov Stelar igazán különleges hangvilágot teremtett, a rá jellemző füstös jazzes, hiphopos stílusával. Hihetetlen módon az éjszakai partykedvelők megint csak az MKB színpadnál kötöttek ki, ami teljes mértékig érthető, mert most is Dj Paplan pörgette a lemezeket. Az emberek egymás vállába kapaszkodva vonatoztak azokra a régi slágerekre, amire mindannyian felnőttünk. Olyan számok is előkerültek, amiket akkor még irtó cikinek véltünk, azonban most akkor lehettünk menők, ha ezeket szóról szóra énekeltük.
A nap most is akkor ért véget, mikor már a nap is feljött. Mint a vámpírok, úgy mentek a fáradt arcok amikor megjelentek az első sugarak. Hiába, kell egy picit pihenni a maradék két napra...

Thx for Fekete Zsuzsi, Rusznyák Marcell Artúr

Ferenczi Attila

2007. 07. 06.