Paco családja Madridba költözött, ahol belépett a José Greco's Company csapatába, akikkel először utazott külföldi szereplésre mint gitáros, 1963-ban. New Yorkban kapcsolatba került Sabicasszal és Mario Escuderoval. Azonban Paco De Luciát továbbra is a Nino Ricardo gitáros iskola tagjaként tartották számon. 1965-ben Garcia Lorca népszerű verseiből két albumot készített Ricardo Modregoval, és három lemezfelvételt bátyjával Ramon de Algeciras-szal. Apja létrehozott egy flamenco klubot a Los Gabrieles pincéjében, ahol Paco de Lucia az akkori idő legkiemelkedőbb flamenco énekeseit hallgathatta. Énekel a Fernandez Diaz Fosforito Seleccion Antológica del Cante Flamenco lemezén, de szerepel Lebrijano lemezén is, és közreműködik a jazz szaxofonos Pedro Iturralde lemezfelvételein is. 1967-ben előadó körútra indutl a Festival Flamenco Gitanoval, azon évben, amikor első szóló felvétele készült, La fabulosa guitarra de P aco de Lucia címen, melyben érezhető Nino Ricardo, Sabicas és Mario Escudero hatása is. 1968-ban a Torres Bermejasban találkozott Camaron de la Islaval, akivel több, mint tíz lemezt készítettek.

22 évesen, 1969-ben rögzítette Fantasia Flamenca lemezét, amely bizonyos módon már meghatározza stílusát. Nagyszerű időszak kezdődött Paco de Lucia számára, amelynek csúcspontjai a hetvenes évek hatalmas gitárszóló koncertjei, amelyet a Palau de La Musicaban, Barcelonában tartottak (1970), és a koncert, amelyet a Teatro Realban, Madridban rendeztek meg (1975), amelyről lemezfelvétel is készült. 1973-ban elkészíti a Fuente y Caudal lemezt, amelyen megtalálható a híres sláger az "Entre dos Aguas

1977-ben olyan gitárosokkal került kapcsolatba, mint Al Di Meola, John McLaughlin és Larry Corryell. Kapcsolatba kerülése a dzsesszel az addigi dallamokban és harmóniákban való keresési időszakát eredményezi, anélkül, hogy elszakadna a tiszta flamenco stílustól.

1978-ban „Tisztelgés Falla emlékének” címmel lemezfelvételt készít a Jorge Pardo és Rubem Dantas alapította Dolores csapat kíséretében. 1981-ban rögzítik John McLaughlinnal és Al Di Meolával a világsikert arató Friday Night in San Francisco. A dzsesszes, flamencós, a gitározás legmagasabb virtuózitását bemutató felvétel lemezeladási statisztikákat döntött meg, évekeig vezette a slágerlistákat, nem csak dzsessz, de slágeradók is évtizedek óta játsszák a három gitárfenomén felvételeit.

1981-ben alapította meg a sextettjét, ahol Jorge Pardo fuvolán, Carles Benavent basszusgitáron, Rubem Dantas ütőshangszereken, Ramon de Algeciras gitáron játszik és Pepe de Lucia énekel. A Paco de Lucia Sextet számos koncertet adott szerte a világon, 1984-ben élő lemezfelvételt készítettek, melynek címe Live One Summer Night (Egy élő nyári éjszaka).

Paco 1982-től dolgozik Chick Coreaval, a mely a két zenész gyümölcsöző együttműködését jelenti. 1986-ban Paco de Lucia pályafutásának egy olyan szakaszába érkezik, amely bizonyos módon lezárja a kört, amely a „Tisztelgés Falla emlékének” című felvétellel indult, és visszatér a szóló gitáron előadott számokhoz. A sextett nem is kerül újra a színpadra egészen 1991-ig, amikor már Manuel Soler flamenco táncos és ütőhangszeres is csatlakozik hozzájuk.

1986-ban Paco de Lucia létrehozott egy triót J.M. Bandera-val és J. M. Canizares-szel, mely 1990-ig maradt fenn. A Siroco című lemez kiadásával (1978) Paco egyedülálló produktumot nyújt, amelyben esztétikai ideáljainak csúcsát jeleníti meg. 1990-ben kiadja a Ziryabot, a sextett és Chick Corea közreműködésével. 1991-ben az Orquesta de Cadaques Concierto de Aranjuez együttessel készít lemezfelvételt, ahol J. Rodrigo szerző is jelen volt az előadásokon és megjegyezte hogy: senki nem játszott még ilyen szenvedéllyel és intenzitással a művemet. 1993-ban Paco elkészíti második élő lemezfelvételét sextettjével, amelynek címe Live in America.

1996-ban, 13 évvel első találkozásuk után, újra összejönnek Al di Meola-val és John McLaughlinnal és elkészítenek egy albumot: Ennek címe „The Guitar Trio”, amelyet egy világkörüli körút követ. Két évvel később Paco de Lucia elkészítette az anyja tiszteletére írt lemezt: Luzia címmel, majd világkörüli előadó turnéra indult a részben megújult Septettel: Duquende játszott Pepe de Lucia helyett, és José María Banderas helyettesítette Cañizares és Joaquín Grilo játszott Manuel Soler helyett. 1998 után kevés turné és hosszas hallgatás kövezkezett, majd a legendás Cositas Buenas.

« bezár