Már bemutatkozó koncertjük is rendhagyó módon, délután, világítás és különösebb látványelemek nélkül zajlott. Ez a muzsikára fókuszáló \"fesztiválhangulat\" jellemezte rendhagyó tabáni koncertjeiket is, amelyeket 1987-ig minden év május elején rendeztek meg. A kötelező felvonulás után évente 30-50 ezer fiatalnak jelentettek egészen más, oldott, szabad élményt ezek a koncertek.

1973-ban a Vígszínházban létrehozták a Déry Tibor regényéből készült Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabot, amelyet mindmáig játszanak a színházak, és 1987-ben Amerikában is bemutatták. A Popfesztivál mérföldkő volt a magyar kulturális életben: ezzel a darabbal nyert polgárjogot a rockzene, a rockzenekarok megjelenése a színházban, és
nagyban hozzájárult az ifjúsági kultúra elfogadottságához, a tiltások enyhüléséhez.

Az LGT még két zenés darabot készített a Vígszínházban, és a hetvenes-nyolcvanas évek filmjeiben is sokszor megjelenik zenéjük. Sándor Pál rendezte tévé-show-ik máig nem fakuló képi világa szenzációt jelentett a magyar popzenei videók között.

1973-ban együtt dolgoztak Jimmy Millerrel, a Rolling Stones producerével. Londonban és Los Angelesben készítettek egy-egy nagylemezt. 1974 nyarán végigkoncertezték az USA-t,
többek között hatalmas fesztiválokon léptek fel, világsztárok társaságában. Az ígéretes kezdetek után a nemzetközi karrier mégis elmaradt - a magyar hivatalnokok talán kicsinyes, talán épphogy politikailag jól megfontolt akadékoskodása következtében.

A kudarc belülről felőrölte a zenekart, 1977-ben majdnem feloszlottak, ám egy utolsó tagcsere után mégis talpra álltak. Ekkortól új minőség jelent meg az LGT munkáiban: amúgy is sokszínű lemezeiken egyre gyakrabban kapott helyet a \"rocksanzon\" világa. Munkáik gondolatgazdag, érzelmekkel telített szövegei és zenei világa magasan kiemeli az LGT-t a rock műfajából. 1980-ban készítették el Loksi című dupla albumukat, amelynek művészi ereje előtt az akkori hanglemezgyári cenzúra is meghajolt: csonkítatlanul jelenhettek meg rajta olyan dalok, amelyek amúgy sokkal inkább a \"tiltott\", mint a \"tűrt\" kultúrpolitikai kategóriába illettek.

1982-ben újabb lehetőség kínálkozott a nemzetközi sikerre: az angol EMI világcéggel kötött szerződés két újabb angol nyelvű lemezt eredményezett, az átütő siker azonban megint elmaradt - talán mert az LGT csak Magyarországon az, ami; Angliában \"csupán\" egy nagyon jó rockzenekar lehetett.
1986-tól a monopolhelyzetben lévő Hanglemezgyárral való rossz viszony és a magyar populáris kultúrában egyre jobban eluralkodó \"igénytelenségdömping\" folytán az LGT zenekarként szüneteltette működését, bár ezután is együtt dolgoztak számos LGT-
produkción.

1992 májusában a Nyugati Pályaudvaron tartott négy koncerten búcsúztak el közönségüktől - akkor úgy tűnt örökre. Öt évvel később azonban a zenekar negyedszázados történetét feldolgozó Volt 1x1 zenekar című film munkálatai közben annyira boldoggá tette a közös munka, az együttzenélés, hogy feladva korábbi elhatározásukat, újabb nagylemezt készítettek. A 424 - Mozdonyopera sikere is mutatja az LGT nemzedékeket átívelő népszerűségét. 1999-es, 200 ezer néző előtt tartott Kapcsolat napi
koncertjükön a fiatalok mellett meglett negyvenesek és egészen kis gyerekek is együtt élvezték zenéjüket. Hasonló, családias hangulatú örömünnep volt a 2002 nyarán megtartott egész napos LGT-fesztiválon.

2002. tavaszán megjelent \"A fiúk a kocsmába mentek\" c. vadonatúj, hamisítatlan Loksi dalokat felvonultató új albumuk pillanatok alatt a mindenki kedvencévé vált, pár hónap alatt bearanyozódott!

A LGT művei nem elvont, de a minőségből sosem engedő rockzenei alkotások. Nincs arra mérce, belegondolni is nehéz mennyi boldogságot okoztak dalaikkal, lemezeikkel, koncertjeikkel sok-sok embernek. A Locomotiv GT több mint egy zenekar: karizmatikus jelenségei ők a magyar kulturális életnek.

« bezár