Első kislemezük, a Radio Free Europe 1981-ben jelent meg mindössze ezer példányban, de a kezdő együttes bekerült a Village Voice év végi összesítésébe is. Az 1982-es kislemezüket, a Chronic Townt a következő évben követte az első nagylemez, amelyet a Rolling Stone című, rocklap az év lemezévé választott. A következő évek lemezei már az eladási listákon a 40-edik hely környékére kapaszkodtak, így az együttes a college rock egyik legfontosabb képviselőjévé lépett elő.

1988-ban jelent meg a Green, az első lemezük, amelyet már egy \\\"komoly\\\" kiadó adott ki. Bár Amerikában szokás szerint ez is szép sikereket ért el, hazánkban a Shiny Happy People című sláger ismertette meg az emberekkel az együttes nevét. A tőlük szokatlan, könnyed, vidám dal az 1991-es Out of Time-ról származott, mint a Losing My Religion. A szomorú és szépséges Everybody Hurts már a lassabb, akusztikusabb hangvételű 1992-es Automatic for the People-ön hallható, de még tizenkét év után is viszonylag gyakran látható a klipje bármelyik zenetévén. Az R.E.M. legnagyobb korszakát az előzőnél rockosabb, harapósabb lemez, a Monster zárta le (1994).

Azóta kiadtak négy albumot (hármat már Bill Berry kilépése után, aki a Monster turnéján agyvérzést kapott, és kilépett a zenekarból); voltak nagy slágereik, rendre milliós eladásokat produkáltak. A legújabb Around the Sun egyesek szerint trió-korszakuk legerősebb lemeze.

Pályafutásuk eddigi egyetlen koncertalbuma 2007-ben jelent meg, melyen egy dublini koncert felvétele látható. A dupla CD mellé egy DVD került a dobozba, melyen ugyanaz a zenei anyag hallható ugyan, a látvány azonban megkönnyíti, hogy megérezzünk valamit a koncert hangulatából is.

« bezár