Fórum » STYLEFÓRUMZ :) » Rock, Alternatív, Heavy Metal
Rockzenét az iskolákba!
létrehozva: 2004. 07. 30.
Nem regisztrált felhasználók csak nick-név megadással szólhatnak hozzá a fórumhoz.
Belépés » | Regisztráció! » | Miért is legyek regisztrált felhasználó? »
Vendég
2006. 04. 04. 15:28
Wagy téwedtem??????Egyébként a neve jóóóóóóóó
Vendég
2006. 04. 04. 15:27
Nem is tudom...mostanság mintha nem sok ember látogatná meg ezt a fórumot......
Vendég
2005. 12. 21. 16:42
Aha,ne is keveset!!!
Vendég
2005. 09. 02. 19:50
bírnám csinálnának pár ROCK sulit
Vendég
2005. 09. 02. 19:47
nÁLUNK IS LENNE ZENE CSAK EGY CSUKAKÉPŰ TANÁR NEMSZERETI SE A ROCKOT SE A ZENÉT.
EGYÉBKÉNT MANSON ÉS MARDUK RAJONGÓ VAGYOK.
EGYÉBKÉNT MANSON ÉS MARDUK RAJONGÓ VAGYOK.
Junkie
2005. 08. 03. 14:01
Zsolti:Egyetértek veled,h már szinte senkit nem érdekel a klasszikus zenei műfaj, és bár sokan a zenével szeretnének tovább tanulni mégis az ének-zene a legutáltabb tantárgyuk. Sokan szeretnék azt,h rock zenét vagy akár más fajta modern stílusú zenéket tanítsanak,de a klasszikus zenét sem tagadhatjuk meg,a legjobb az lenne,ha részben tanítanának klasszikust,részben rockot,és esetleg más műfajokat,is. Esetleg akkor már mki igénye teljesülhet, hiszen ha csak rockot tanítanának ugyanúgy fel lennének háborodva sokan mint most a klasszikus zene ellen... Talán még az is lehet,h a jövő generációja már tanulhat a mostani stílusok zenéjéről,amiket mi hallgatunk,és szeretünk... De lehet akkor majd őket nem érdekli ez a műfaj...
zoli
2005. 07. 23. 11:11
bocs, próba
Nikolai Ceausescu
2005. 07. 18. 16:14
ezért felhoztátok a topicot?
Magdi
2005. 07. 18. 16:07
A ROCK TANTÁRGY NEM LENE ROSZ DOLOG EL TUDTAM VOLNA VISELNI ASULIBAN TANTÁRGYKÉNT
Magdi
2005. 07. 18. 16:04
AZ ACDC-T SENKI NEM SZERETI? IRON MAIDEN? VELVET REVORVER?SZEXSZEKSÖN?
muti
2005. 07. 18. 15:45
úgybiz!!!kell nekünk a rock tantárgy!!:D
Vendég
2004. 11. 20. 14:50
A rock zene már van az iskolába, ugyanis én bizonyos napokon az játszottam. És ezt a hagyományt az utódim is űzik.
Aspartia
2004. 11. 05. 23:02
Hali!
Nah ez az, ami sosem valósul meg...sajnos... :(
Nah ez az, ami sosem valósul meg...sajnos... :(
Vendég
2004. 10. 26. 20:34
Nahhh...ez is olyan mint a punkoknak az anarchia...tudják hogy nem valósul + de azért hisznek benne:(
Sajnos rockot max énekórán ott is Elvisről van 2 sor meg 1 a Beatlesről (legalábbis az én könyvemben).
Mit tettem? Bevonszoltam magam a könyvtárba (nem szokásom:DDDD) ,kerestem és találtam.
Sajnos rockot max énekórán ott is Elvisről van 2 sor meg 1 a Beatlesről (legalábbis az én könyvemben).
Mit tettem? Bevonszoltam magam a könyvtárba (nem szokásom:DDDD) ,kerestem és találtam.
Neo
2004. 10. 14. 0:00
Amúgy ha már a történelemnél járunk van egy elég nagy ,,könyvecske" az a címe h Rock Lexikon v valami ilyesmi,ott John Lennontól kezdve mindenkit felsorolnak.
Vendég
2004. 10. 13. 0:00
Nagyon kevés stílusnak van ekkora történelme mint a ROCKnak. Jó lenne erről tanulni! LOVE ... ROCK:)
CARMEN666
2004. 09. 16. 0:00
Há' ja,ez jól hangzik! :o)))
Amúgy meg az a véleményem arról a discós picsáról,akit mondtál guest,hogy a ilyen emberekről megvan a véleményem keményen (mert ezek még vagy nem nőttek fel,vagy nincs EGYEDI style-uk...),de ha még fiatal idővel majd kinövi! ;)
Amúgy meg az a véleményem arról a discós picsáról,akit mondtál guest,hogy a ilyen emberekről megvan a véleményem keményen (mert ezek még vagy nem nőttek fel,vagy nincs EGYEDI style-uk...),de ha még fiatal idővel majd kinövi! ;)
Vendég
2004. 09. 16. 0:00
Én csak annyit mondhatok : "We don't need no education
We don't need no thought control
No dark sarcasm in tne classroom
Teachers leave them kids alone!
HEY! TEACHER! LEAVE THOSE KIDS ALONE!"... (Pink Floyd)
Elegetek csesztetnek minket a tanárok ,ah már zene, csakis rock jöhet a sulikba és olyanok, amik elkergetik a tanárokat!
We don't need no thought control
No dark sarcasm in tne classroom
Teachers leave them kids alone!
HEY! TEACHER! LEAVE THOSE KIDS ALONE!"... (Pink Floyd)
Elegetek csesztetnek minket a tanárok ,ah már zene, csakis rock jöhet a sulikba és olyanok, amik elkergetik a tanárokat!
Vendég
2004. 09. 16. 0:00
sztem, tok mindegy, mert utana, a "HAVEROK" stilusa utan menne...
lattam mar egy cica babat, aki veletlenul osszehaverkodott egy panxeru csajjal...
aztan, elovette "legigenytelenebb" cuccat a picsa koncertre:
beallitott deszkas cipoben, kek trapez farmerben, es, valami mango, vagy mittomen, onyx, fasszse tudja mijen folsoben... es, asszitte, h meno...
ennyit errol...
lattam mar egy cica babat, aki veletlenul osszehaverkodott egy panxeru csajjal...
aztan, elovette "legigenytelenebb" cuccat a picsa koncertre:
beallitott deszkas cipoben, kek trapez farmerben, es, valami mango, vagy mittomen, onyx, fasszse tudja mijen folsoben... es, asszitte, h meno...
ennyit errol...
xXx
2004. 09. 15. 0:00
Osztom a véleményed Carmen666!!!
CARMEN666
2004. 09. 15. 0:00
vagy más divat izé...
CARMEN666
2004. 09. 15. 0:00
Zsoltnak igaza van,tényleg nem ártana már óvodás korban kiterjeszteni a zene "tanulását",h a későbbiekben nagyjából eltudják magukat helyezni az ő általuk szeretett stílusban,és talán tényleg nem lenne ennyi határozatlan kis balfasz divatrocker!
Rolandinho
2004. 09. 14. 0:00
Hi mindenki!! Nem tudtok filmzenei oldalakat!!
Garamvölgyi Zsolt
2004. 08. 24. 0:00
Már leírtam: a rockzene fogalmába minden beletartozik, ami a Beatles után történt, és sok olyan is, ami előtte. Azért nem nevezem mai zenének, mert ezt a kifejezést a komolyzene már kisajátította, másrészt nyugaton is így nevezik a műfajt. Stílusok, irányzatok között nem lehet művészeti szempontból különbséget tenni, ez csak alkotások között lehetséges. Ettől függetlenül nem egyforma súlyt képviselnek a rockzenében, ezt le lehet mérni, és a tananyagnak tükröznie kell ezt. Hogy ebből vita lenne, nem hiszem. Az egyszeregyen sem vesznek össze a gyerekek. Különben is a zenei nevelést nem14 éves korban kell elkezdeni, hanem óvodás korban, s legfőképpen arra kell törekedni, hogy ez széleskörű tájékozottságot adjon.
Mike C. Amish
2004. 08. 24. 0:00
U2!
tudom, hogy amit írtam csak töredéka a bizony zenei stílusoknak és azok alfajainak, de azt csak szemléltetésképp írtam. Amúgy én nem ismerem a U2-t, csak 2 számukat, de az nem rossz.
Mendezz!
Szerintem a rockerek nem primítívek, legfejebb a divatrockerek, akik el vannak szállva attól, hogy ők most ilyen zenét is hallgatnak, és ész nélkül kiabálják, hogy ROKKOT MINDENHOVÁ!,, meg GECI DISZKÓSOK!, etc.
Az igazi rockerek rockzenét hallgatnak, jól elvannak egy mással, és nem foglalkoznak azzal, hogy a többi ember milyen. Legálibbis a baráti köröm és én is ilyenek vagyunk.
A topichoz szólván:
Azon felül amit már leírtam, tehát hogy a sok stílus létezése miat - akkor is ha van aki többfajta zenét is szeret - veszekedés lenne, egyetértak Mendezzel, és arról kell tanítani, aki olyat alkotott. Persze ez megint vitákhoz vezet, mert:
- a könnyűzenén belül is vannak olyanok, akikről érdemes lenne tanulni, pl.: a Metallica, vagy Apocalyptica. A ismeri ezeket a zenészeket tudja miért mondom.
-de a Limp bizkitről (akármennyire is vannak akik szeretik, pl.:én) nem lenne érdemes tanulni, mert nem alkottak olyat
A megoldás: Az iskolában maradjon a komolyzene, akit érdekel figyel, akit nem, az hülyül a padtársával. A könnyűzene meg maradjon meg otthonra, vagy a rockkoncertre, vagy a diszkóba.
tudom, hogy amit írtam csak töredéka a bizony zenei stílusoknak és azok alfajainak, de azt csak szemléltetésképp írtam. Amúgy én nem ismerem a U2-t, csak 2 számukat, de az nem rossz.
Mendezz!
Szerintem a rockerek nem primítívek, legfejebb a divatrockerek, akik el vannak szállva attól, hogy ők most ilyen zenét is hallgatnak, és ész nélkül kiabálják, hogy ROKKOT MINDENHOVÁ!,, meg GECI DISZKÓSOK!, etc.
Az igazi rockerek rockzenét hallgatnak, jól elvannak egy mással, és nem foglalkoznak azzal, hogy a többi ember milyen. Legálibbis a baráti köröm és én is ilyenek vagyunk.
A topichoz szólván:
Azon felül amit már leírtam, tehát hogy a sok stílus létezése miat - akkor is ha van aki többfajta zenét is szeret - veszekedés lenne, egyetértak Mendezzel, és arról kell tanítani, aki olyat alkotott. Persze ez megint vitákhoz vezet, mert:
- a könnyűzenén belül is vannak olyanok, akikről érdemes lenne tanulni, pl.: a Metallica, vagy Apocalyptica. A ismeri ezeket a zenészeket tudja miért mondom.
-de a Limp bizkitről (akármennyire is vannak akik szeretik, pl.:én) nem lenne érdemes tanulni, mert nem alkottak olyat
A megoldás: Az iskolában maradjon a komolyzene, akit érdekel figyel, akit nem, az hülyül a padtársával. A könnyűzene meg maradjon meg otthonra, vagy a rockkoncertre, vagy a diszkóba.
Neo
2004. 08. 23. 0:00
Hááát nekünk azért szoktak néha jó muzsikát adni (Guns n' Roses) meg néha punkot is,de persze a többség az értelmes rep és dicsou zenékre bukik amikor az ember úgy rázza magát hogy közbe 30kg fogy!
mmgirl
2004. 08. 22. 0:00
A kurva életbe!!!!!!!!
Az ember 1 napig nem jön fel a netre,erre egy köcsög,primitív,bunkó állat fikázza a ROCKOT!
Hol élnek ezek a fogyatékos hibrid fajok?????????
Legszívesebben baltát vernék a fejébe!!!!!!
Na jó,befejezem ezt a kultúrált szöveget.....
Bocs ezért a bunkó szövegért,de az ilyenen kurvára felhúzom magam.............bocs...mindenkitől
KIVÉVE ATTÓL AZ ELMEBETEG ÁLLATTÓL!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
(azt hiszem lenyugodtam...)
Az ember 1 napig nem jön fel a netre,erre egy köcsög,primitív,bunkó állat fikázza a ROCKOT!
Hol élnek ezek a fogyatékos hibrid fajok?????????
Legszívesebben baltát vernék a fejébe!!!!!!
Na jó,befejezem ezt a kultúrált szöveget.....
Bocs ezért a bunkó szövegért,de az ilyenen kurvára felhúzom magam.............bocs...mindenkitől
KIVÉVE ATTÓL AZ ELMEBETEG ÁLLATTÓL!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
(azt hiszem lenyugodtam...)
CARMEN666
2004. 08. 22. 0:00
dehogy,csak nincs jobb szórakozása és így próbálja lejáratni magát,igaz Memphisto?
Vendég
2004. 08. 22. 0:00
ILYEN EMBER MIÉRT JÖN IDE?
LE MEREM FOGADNI HOGY EGY BOGYÓZABÁLÓ TETÜ DISZKÓPATKÁNY,VAGY LAGZIS NYÁLGÓC!HA NEM ISMERI AZT AMIT ÉN ÉS HASÓNLÓ TÁRSAIM MIÉRT MOND ILYET
TUDATLANUL ITÉLKEZIK!
LE MEREM FOGADNI HOGY EGY BOGYÓZABÁLÓ TETÜ DISZKÓPATKÁNY,VAGY LAGZIS NYÁLGÓC!HA NEM ISMERI AZT AMIT ÉN ÉS HASÓNLÓ TÁRSAIM MIÉRT MOND ILYET
TUDATLANUL ITÉLKEZIK!
Vendég
2004. 08. 21. 0:00
Nálunk sajna nincs sulirádió, de a tanáraink is elég régimódiak! én tökre szeretem a rockot!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!Sült puly:BOGI
mmgirl
2004. 08. 20. 0:00
hi Carmen666!!!
Bocs de lehet,hogy az én gépemmel nem stimmel valami,azért nem tudok chatelni......
Majd megnézem újra.....
Egyébként én írtam neked emailt...
Ma megint megpróbálok chatelni...
Bocs de lehet,hogy az én gépemmel nem stimmel valami,azért nem tudok chatelni......
Majd megnézem újra.....
Egyébként én írtam neked emailt...
Ma megint megpróbálok chatelni...
Carmen666
2004. 08. 20. 0:00
hy mmgirl! én bármikor fenn vok,soha nincs senki (nagyon ritka mikor vannak)! este gyere fel 9körül,oka? ja,amúgy te írtál nekem egyik nap mailt,nem?
mmgirl
2004. 08. 19. 0:00
Nem akar valaki felmászni arra a kurva chatre???????
Nagyon unalmas ez így!!
Nagyon unalmas ez így!!
2004. 08. 18. 0:00
DE NE IS HALLGASSON SEMMILYEN NYOMORUL IGÉNYTELEN ZENÉT KEDVELŐ EMBERKE JÓ ZENÉT (ESZETEKBE SE JUSSON!!!)
2004. 08. 18. 0:00
TE NÓNÉM EMBER A ROCKZENE OLYAN TÁG FOGALOM HOGY EL NEM TUOD KÉPZELNIDE AMIT MIKE IRT AZ LEGALÁBB EGY DARABKA BELÖLE : ) !!!
2004. 08. 18. 0:00
NEMTOM NÓNÉM MERT SZOLSZ BELE ÉN MÁR KISZÁLTAM A BASZOGATÁSUKBÓL DE REMÉLEM NEM AZT MONDOD HOGY A U2 NEM ROCKZENE?!!!!!!
MINDENKI MÁSKÉPP KÖNYVELI EL DE AKI ISMERI MÁS A VÉLEMÉNYE
SZ.TEM A U2 NEM FÁRASZTÓ ZENE!!!!!!!!!!
MINDENKI MÁSKÉPP KÖNYVELI EL DE AKI ISMERI MÁS A VÉLEMÉNYE
SZ.TEM A U2 NEM FÁRASZTÓ ZENE!!!!!!!!!!
Vendég
2004. 08. 18. 0:00
Figyelj már egy ideje figyelem mit össze szenvedsz itt a u2 rajongásoddal.Nem tudom ,De szerintem nem kéne fárasztani ezzel másokat,ok?Elég ha magadat fárasztod ezzel a zenével.Amúgy a rockerek semmivel sem primitívebbek a többi stílust kedvelőinél.Csak van néhány alak, aki érdekesebb,de ezt mindenki úgy veszi fel hogy ez primitívség.de nem.Mindegy,az a lényeg hogy a rockerek mindig összetartanak,Ja és NE FÁRASSZ A U2-DAL!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Thyrane
2004. 08. 17. 0:00
Nem csak a rockerek egy része primitív,általában minden zenei stílus kedvelöi között vannak ilyen khm egyéniségek.
Mephisto
2004. 08. 17. 0:00
NÁLUNK TOMBOL A SULIBAN A SULIRÁDIÓBAN
IGEN ERRE VOLT SZÜGSÉG!
IGEN ERRE VOLT SZÜGSÉG!
Mendezz
2004. 08. 16. 0:00
Na ez az, hogy ilyen emberekkel hogy lehet társalogni, akik olvasni sem tudnak...
Röhej az egész :-))
Miért van az, hogy azt érzem, hogy a rokkerek egy nagy része primitív (persze tisztelet a kivételnek)??!!
Röhej az egész :-))
Miért van az, hogy azt érzem, hogy a rokkerek egy nagy része primitív (persze tisztelet a kivételnek)??!!
Vendég
2004. 08. 16. 0:00
NA én megint szépen lemaradtam!!!!!
És úgy látom regény megint van..........
Nem tudom ki írja őket,igazából nem is érdekel...
de azért kezd már kurva unalmas lenni..
Kit érdekel 600 oldal blabla,amikor pár szóval is ki lehet fejezni:
KELL A ROCK A SULIBA ÉS KÉSZ!!!!!!!!!!!!
kb. most ennyi
manson girl
És úgy látom regény megint van..........
Nem tudom ki írja őket,igazából nem is érdekel...
de azért kezd már kurva unalmas lenni..
Kit érdekel 600 oldal blabla,amikor pár szóval is ki lehet fejezni:
KELL A ROCK A SULIBA ÉS KÉSZ!!!!!!!!!!!!
kb. most ennyi
manson girl
Vendég
2004. 08. 16. 0:00
Hogy mit tanítanak az iskolákban, azt a valóságnak kell eldöntenie. Ha naprakész oktatásról beszélünk, akkor aszerint is kell alakítani a tananyagot. Hogy ebbe mi kerül, s mekkora helyet kap, az egész műfajban elfoglalt helye szabja meg. Minden zenét igények hoznak létre. A komolyzene megszületésekor is csak egy szűk réteg igényeit elégítette ki. Amikor az igények térben és időben is nőttek (tömegek szabadidejének növekedése, hanghordozók megjelenése, stb. miatt), sorra jöttek létre a különböző zenei műfajok, amelyek a klasszikus zene által hagyott űrt igyekeztek betölteni. Egyetemes zene azonban csak az lehet, amelyben valamilyen mértékben minden nép a sajátjára ismer. Azért keletkezett a rockzene jórészt Amerikában, mert ott népek (népzenék) keveredtek. A jazz fontos előzmény, de alapvetően néger zene, s széles körben nem tudott elterjedni.
Mendezz
2004. 08. 16. 0:00
Ja, ezt én írtam (alattam)!
Vendég
2004. 08. 16. 0:00
Az is ugyanúgy antidemokratikus lenne, ha rockot tanítanának, mert azt is sokan útálják.
Egyszerűen csak elfogult vagy Zsolt, vedd már észre.
Nem sír mindenki, hogy amilyen zenét ő szeret, azt nem oktatják...
És ha oktatnának egyszer rockot, akkor pl előtte nem ártana a jazz-swing-blues világgal megismerkedni, mivel majdnem mindennek ez a gyökere, de ezért bezzeg senki nem indított topicot !!!
Egyszerűen csak elfogult vagy Zsolt, vedd már észre.
Nem sír mindenki, hogy amilyen zenét ő szeret, azt nem oktatják...
És ha oktatnának egyszer rockot, akkor pl előtte nem ártana a jazz-swing-blues világgal megismerkedni, mivel majdnem mindennek ez a gyökere, de ezért bezzeg senki nem indított topicot !!!
Garamvölgyi Zsolt
2004. 08. 16. 0:00
Nem egyes emberek érdeklődéséből, igényeiből, értékítéletéből kell kiindulni, mert ez folyik most is, és ez az, ami antidemokratikus. A rockzene létrehozott egy adott zenemennyiséget (ami persze még gyarapszik), amelyben a különböző stílusok, irányzatok súlyát nagy biztonsággal meg lehet állapítani. Ez a kiindulási alap.
Mendezz
2004. 08. 16. 0:00
Mike részben egyetértek!
De azt te is tudod, hogy ez a kasztrendszer, amit írtál, ez nem mindig így van, és biztos vagyok benne, hogy sok olyan ember van, aki Metallica mellett Mozartot is hallgat és ne adj'Isten bejön neki a 60-as évek jazz zenéje is.
És kicsit hadd védjem a komolyzenét: szerintem az a közvéleménykutatás, hogy az emberek 1%-a szereti a komolyzenét (lásd előbb) az hülyeség.
Az a zene valmiért még mindig él (lehet akár többszáz éves) és aktuális, lehet szeretni vagy nem szeretni, de az biztos, hogy akik ma nagy klasszikus zeneszerzőknek számítanak, azok azért többet tettek le az asztalra, és meg is érdemlik, hogy tanuljanak róluk a gyerekek. A másik az az hogy rétegzene? Igen van néhány snob, aki csak mutogatja magát a koncerteken, de talán többen vannak azok, akik a zenére és annak üzenetére kíváncsiak. A komoly és a rock zenét pedig inkább nem hasonlítanám össze, abból a szempontból, hogy mit üzen a hallgatónak, és egy diáknak talán az a legfontosabb, hogy épüljön és nem az, hogy rombolódjon!
De azt te is tudod, hogy ez a kasztrendszer, amit írtál, ez nem mindig így van, és biztos vagyok benne, hogy sok olyan ember van, aki Metallica mellett Mozartot is hallgat és ne adj'Isten bejön neki a 60-as évek jazz zenéje is.
És kicsit hadd védjem a komolyzenét: szerintem az a közvéleménykutatás, hogy az emberek 1%-a szereti a komolyzenét (lásd előbb) az hülyeség.
Az a zene valmiért még mindig él (lehet akár többszáz éves) és aktuális, lehet szeretni vagy nem szeretni, de az biztos, hogy akik ma nagy klasszikus zeneszerzőknek számítanak, azok azért többet tettek le az asztalra, és meg is érdemlik, hogy tanuljanak róluk a gyerekek. A másik az az hogy rétegzene? Igen van néhány snob, aki csak mutogatja magát a koncerteken, de talán többen vannak azok, akik a zenére és annak üzenetére kíváncsiak. A komoly és a rock zenét pedig inkább nem hasonlítanám össze, abból a szempontból, hogy mit üzen a hallgatónak, és egy diáknak talán az a legfontosabb, hogy épüljön és nem az, hogy rombolódjon!
Mike C. Amish
2004. 08. 16. 0:00
Zsolt!
Te a legelső írásodban a komolyzene ellen a demokráciával érveltél! Ami elfogadható érv lenne, ha a zenei élet úgy épülne fel, hogy "régi zene" és "mai zene". Mert akkor az emberek többsége egyértelműen a "mai zenét" választaná. De sajna ez nem így néz ki. Megpróbálom tehát összeszedni, hányfajta embercsoport vitatkozhatna egy-egy énekóra alkalmával:
1. A rockerek
Ha feltennéd a következő kérdést: Akartok Rockzenét?, akkor erre mind azt válaszolná: "IGEN!" De ha megkérdeznéd, hogy melyik zenekart, nem tudnának dűlőre jutni.
a, Egy rétegük a klasszikus rockzenére esküszik, mint a Beatles, vagy Eric Clapton.
b, Ez a másik réteg a heavy metalt szeretné hallani: Led Zeppelin, Deep Purple.
c, Hard Rock: Guns N' Roses, AC/DC
d, Elektronikus rock: Kraftwerk
e, Trash metal: Slayer, Metallica
f, Régi Nu-Metal: KoRn, P.O.D.
g, Nu-Metal: Linkin Park, Limp Bizkit
2. Punkok
a, Exploited-féle punkzenekarok
b, Ramones, vagy Sex Pistols féle zenekarok
c, Deszkás-punk: Blink 182, NoFX, Offspring
d, Elektronikus punk: Prodigy
e, Klasszikus magyar punk: 88-as csoprt, QSS
f, Egyéb magyar punk: HétköznaPI CSAlódások, Aurora
g, Poén-punk: Prosectura
h, Magyar deszkás punk: Aljas kúszóbab
3. HIP-HOP rajongók
a, klasszikus rap zene: 2pac, Run-DMC
b, Mai rap: Usher, Busta Rhymes
c, Soul: Anastacia
d, R&B
Ezen felül vannak még Diszkósok, vannak Reggae-sek, és vannak olyanok akik a klasszikus zenét szeretik. Na most ha te ezek közt rendet tudnál teremteni, és sikerülne ezeknek a különböző stílusú embereknek dűlőre jutniuk arról, hogy mit tanuljanak ének-zene órán, akkor megtapsollak. Mert, ha te felajánlod nekik a könnyűzene-tanulás lehetőségét, az nemhogy örömöt, hanem inkább heves vitákat vált majd ki a diákokból. Legalábbis az én véleményem szerint.
Te a legelső írásodban a komolyzene ellen a demokráciával érveltél! Ami elfogadható érv lenne, ha a zenei élet úgy épülne fel, hogy "régi zene" és "mai zene". Mert akkor az emberek többsége egyértelműen a "mai zenét" választaná. De sajna ez nem így néz ki. Megpróbálom tehát összeszedni, hányfajta embercsoport vitatkozhatna egy-egy énekóra alkalmával:
1. A rockerek
Ha feltennéd a következő kérdést: Akartok Rockzenét?, akkor erre mind azt válaszolná: "IGEN!" De ha megkérdeznéd, hogy melyik zenekart, nem tudnának dűlőre jutni.
a, Egy rétegük a klasszikus rockzenére esküszik, mint a Beatles, vagy Eric Clapton.
b, Ez a másik réteg a heavy metalt szeretné hallani: Led Zeppelin, Deep Purple.
c, Hard Rock: Guns N' Roses, AC/DC
d, Elektronikus rock: Kraftwerk
e, Trash metal: Slayer, Metallica
f, Régi Nu-Metal: KoRn, P.O.D.
g, Nu-Metal: Linkin Park, Limp Bizkit
2. Punkok
a, Exploited-féle punkzenekarok
b, Ramones, vagy Sex Pistols féle zenekarok
c, Deszkás-punk: Blink 182, NoFX, Offspring
d, Elektronikus punk: Prodigy
e, Klasszikus magyar punk: 88-as csoprt, QSS
f, Egyéb magyar punk: HétköznaPI CSAlódások, Aurora
g, Poén-punk: Prosectura
h, Magyar deszkás punk: Aljas kúszóbab
3. HIP-HOP rajongók
a, klasszikus rap zene: 2pac, Run-DMC
b, Mai rap: Usher, Busta Rhymes
c, Soul: Anastacia
d, R&B
Ezen felül vannak még Diszkósok, vannak Reggae-sek, és vannak olyanok akik a klasszikus zenét szeretik. Na most ha te ezek közt rendet tudnál teremteni, és sikerülne ezeknek a különböző stílusú embereknek dűlőre jutniuk arról, hogy mit tanuljanak ének-zene órán, akkor megtapsollak. Mert, ha te felajánlod nekik a könnyűzene-tanulás lehetőségét, az nemhogy örömöt, hanem inkább heves vitákat vált majd ki a diákokból. Legalábbis az én véleményem szerint.
Thyrane
2004. 08. 15. 0:00
Jéé,le tudod írni!
Egyre ügyesebb vagy.
Egyre ügyesebb vagy.
Carmen666
2004. 08. 15. 0:00
mér neked jobb? :)
2004. 08. 14. 0:00
olyan hülye neved van baszki thyrane!
2004. 08. 14. 0:00
te zirian ne merjél kötekedni ok?:)
de továbbra is U2 ja és a nevem is U2
de továbbra is U2 ja és a nevem is U2
Thyrane
2004. 08. 14. 0:00
Max:Jaja,több füle van,mint IQ-ja.
Carmen666
2004. 08. 13. 0:00
Ok nyirics! :-) a melleslegen hol?
Max
2004. 08. 13. 0:00
Csak az IQ-ja kisebb a cipméreténél. De azért még lehet belle valami.
Thyrane
2004. 08. 13. 0:00
Egyre kreatívabb vagy.
De tényleg.
De tényleg.
Boheman
2004. 08. 13. 0:00
U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2 U2
Vendég
2004. 08. 13. 0:00
hella!
Amúgy a meleslegen vok fenn mert nem tok csetelni:(((
Te hol?
Majd szeptől tudok csetelni, akkor megtalállak, kereslek:))))
nyirics
Amúgy a meleslegen vok fenn mert nem tok csetelni:(((
Te hol?
Majd szeptől tudok csetelni, akkor megtalállak, kereslek:))))
nyirics
Carmen666
2004. 08. 12. 0:00
Hát szijja nyirics! :-) rég hallottam felőled! ;)
Vendég
2004. 08. 12. 0:00
helló carmen nyirics vok!
az a egyerek akkora egy állat aki azt írta hogy aki ilyet hallgat abból őrült lesz!
meg hgy kinevetem sajátmagam
A KURVA ANYÁD TE MAJOM!
ez is zene te pöcs, mi a szarért nevetném ki magam?
azé nevetem ki magam, mer Hogy tízévesen mit hallgatok, nem azért amit 15-től felfelé!
És mért őrült az aki ilyet hallgat?
Mindenki őrült lesz felnőttkorára aki rockot hallgat?
Úristen mennyi őrült lesz a földön!!
Én mingyá elvégzerm az egyetemet és sztem olyan fasza állásom lesz hogy ihaj!
És akkor is ilyen zenét fogok hallgatni!
Jé csoda fog történni!
Egy rockzenét hallgató ember szellemi munkában!!
Hívjuk a Fókuszt
FUCK!
Hülye állat!
az a egyerek akkora egy állat aki azt írta hogy aki ilyet hallgat abból őrült lesz!
meg hgy kinevetem sajátmagam
A KURVA ANYÁD TE MAJOM!
ez is zene te pöcs, mi a szarért nevetném ki magam?
azé nevetem ki magam, mer Hogy tízévesen mit hallgatok, nem azért amit 15-től felfelé!
És mért őrült az aki ilyet hallgat?
Mindenki őrült lesz felnőttkorára aki rockot hallgat?
Úristen mennyi őrült lesz a földön!!
Én mingyá elvégzerm az egyetemet és sztem olyan fasza állásom lesz hogy ihaj!
És akkor is ilyen zenét fogok hallgatni!
Jé csoda fog történni!
Egy rockzenét hallgató ember szellemi munkában!!
Hívjuk a Fókuszt
FUCK!
Hülye állat!
Carmen666
2004. 08. 11. 0:00
megint kisregény... hjajjajj nem vagytok piskóták.... ;) Mansongirl! tre írtál nekem mailt is,igaz? elolvastam az üzeneted,mit reagéljak? hmm... a véleményemet úgy is tod! :-) basszátok meg,gyertek fel chatre!!!
Vendég
2004. 08. 11. 0:00
A te é?velésed pedig nem is é?velés. ( ?accsol a gépem.)
Mendezz
2004. 08. 10. 0:00
Ne haragudj kedves nemtomki, de ez az érvelés nagyon béna :(
Vendég
2004. 08. 10. 0:00
A rockzene kifejezés az én értelmezésemben (és Nyugaton is így használják) nem egy stílusra, irányzatra, hanem az egész műfajra vonatkozik, amely nagyrészt Amerikában alakult ki, de a Beatles berobbanásával nyerte el végleges formáját, s vált általánossá az egész világon. Ez a műfaj óriási zenei mennyiséget (s minőséget) hozott létre, s rengeteg stílust, irányzatot ölel fel. Naívság azt hinni, hogy ez a fiatalok zenéje, s majd kinőnek belőle. A 60-as évek zenészei is azt gondolták, hogy 40 évesen már tisztességes polgári életet fognak élni. A siker ellenállhatatlanul vonzza az embereket. Aki kikerült ebből a körből (kevesebb tehetség, vagy más okok miatt), az is a visszatérésben reménykedik. Számtalan esetet tudnék felsorolni, amikor jó egzisztenciát, biztos anyagi hátteret hagynak ott emberek őrültségekért. S még sok más érvvel lehet bizonyítani, hogy a művészetek - köztük a zene -, nagyon sokat jelentenek az embereknek, s szerepük egyre nő. Ez a megállapítás azonban a demokratikus műfajokra vonatkozik (ilyenek az irodalom, a film, a rockzene), az osztályalapon kialakult műfajok (színház, komolyzene, népzene, stb.) befolyása csökken, s szerepük főként a hagyományőrzés. Az irodalom esetében némi ellentmondás tapasztalható, ugyanis ez fejlődött, terjedt el elsőként a demokratikus műfajok közül (s hiányzott egy sor, a szabadidő eltöltésében, a kultúrálódásban ma már fontos tényező), emiatt túlsúlyos szerepet kapott. Ma az egyensúly helyreállásának lehetünk tanúi. A változásokat figyelembe kell venni az oktatásban, ez mindannyiunk érdeke. Csak az nyerhet el nevet, rangot (s vele pénzt), aki megelőz másokat. Ma a magyar művészetben (is) másolás folyik, mindenki azt csinálja, amit már annyian mások megcsináltak, s amit sokan ma is csinálnak a világban. Igazából ez nem művészet, és nyomtalanul el fog tűnni. A gyerekeket nem erre kell nevelni, hanem az alkotásra. Ilyenre hagyományőrző műfajok esetében nincs lehetőség. Várakozásra pedig nincs idő, a világ gyorsan változik. Műfajok keletkeznek, s tűnnek el néhány éven belül a technikai fejlődés hatására. A bakelitlemezek korában a lemezborítók megalkotása már-már külön műfajnak számított. Művészek szakosodtak erre, kiállításokat rendeztek belőlük. Jött a CD, s az egésznek vége lett. Nem vagyunk hülyék, hogy ne tudjuk eldönteni: mi a jó. Nem kellenek ehhez évszázadok, de még évtizedek sem. S nem a kritikusok, esztéták határozzák ezt meg. Amikor Picasso belevágott kubista kísérletébe, a pályatársak, műítészek afféle blöffnek, tréfának gondolták ezt. A közönségnek viszont tetszett, s új stílus alakult ki. Ma már a művészettörténészek magyarázzák nekünk a mester egyik firkájáról, hogy micsoda zsenialitás kellett ahhoz, hogy a vonalak oda kerüljenek, ahol vannak. Igaz, sok mindennek kell megvalósulnia, hogy javaslatom valóra váljon (Tanárképzés, tárgyi feltételek biztosítása, stb.). Éppen ezért kellene mielőbb hozzáfogni az átalakításnak.
Vendég
2004. 08. 09. 0:00
Igazad van kb,nem nevelhet őrülteket az iskola!20év mulva kineveted saját magad hogy ilyen gyerekes dolgokért"rajongtál"és"tetted fel az életed"
Mendezz
2004. 08. 09. 0:00
Értelmetlen vita, hogy most mi jó zene és mi nem!
Azt viszont nem csodálom, hogy a pedagógusok nincsenek oda rock-életformáért, mivel az a dolguk, hogy normális és gondolkodó emberek kerüljenek ki a suliból...
Még több jazzt az óvodákba (Tilos - Kolbász Rulezz)!!!
Azt viszont nem csodálom, hogy a pedagógusok nincsenek oda rock-életformáért, mivel az a dolguk, hogy normális és gondolkodó emberek kerüljenek ki a suliból...
Még több jazzt az óvodákba (Tilos - Kolbász Rulezz)!!!
Vendég
2004. 08. 09. 0:00
Szia Carmen666!
Szerintem ezen a fórumon egyik-másik ember komplett hülye........
Most nem azért,de kész regényt írtak itt.....
Ki kíváncsi erre??
De most őszintén!!!!
A rock a világon a legjobb dolog!!!!!!!!!!!
Csak az a szar ebben az egészben,hogy a tanárok elitélnek mindenkit aki egy kicsit más.....
pl.: én Mansont szeretem ezért az iskolában kikiáltották,hogy idióta rocker vagyok stb,
Persze aki Britneyt hallgat az milyen ügyes,hogy nem őrül meg az ilyen izléstelen zenétől.
Mi miért vagyunk rosszabbak mint a többi?????
Talán azért,mert van egy-két piercing ,vagy ilyesmi???
Ha elolvastad jó lenne,ha írnál..
előre is kösz!
Manson girl
Szerintem ezen a fórumon egyik-másik ember komplett hülye........
Most nem azért,de kész regényt írtak itt.....
Ki kíváncsi erre??
De most őszintén!!!!
A rock a világon a legjobb dolog!!!!!!!!!!!
Csak az a szar ebben az egészben,hogy a tanárok elitélnek mindenkit aki egy kicsit más.....
pl.: én Mansont szeretem ezért az iskolában kikiáltották,hogy idióta rocker vagyok stb,
Persze aki Britneyt hallgat az milyen ügyes,hogy nem őrül meg az ilyen izléstelen zenétől.
Mi miért vagyunk rosszabbak mint a többi?????
Talán azért,mert van egy-két piercing ,vagy ilyesmi???
Ha elolvastad jó lenne,ha írnál..
előre is kösz!
Manson girl
AMD 65
2004. 08. 09. 0:00
Így jártam :(
BERNI
2004. 08. 09. 0:00
SZERINTE ROCKOK MINDENKINEK ÉS MINDENHOVA! :-)
Thyrane
2004. 08. 08. 0:00
Hát ez nem jött össze,Amd.
AMD 65
2004. 08. 08. 0:00
Én tudok jobbat -Kábitószert az iskolába-
Carmen
2004. 08. 06. 0:00
Nálunk a suliban mást nem is nagyon adnak hála az égnek csak Rockot!
satanoz
2004. 08. 05. 0:00
Oswaldó atyám te mekkora arc vagy!! Akkorát röhögtem h bemásoltad ezt a fizikás cuccot..
A rockzenét még suli-rádió szinten se lehet elfogadtatni, nemhogy oktatni ének-zene órán..
Valamit tényleg kéne változtatni, mert az ének oktatás színvonala, meg a fiatalság hozzáállása siralmas.
A rockzenét még suli-rádió szinten se lehet elfogadtatni, nemhogy oktatni ének-zene órán..
Valamit tényleg kéne változtatni, mert az ének oktatás színvonala, meg a fiatalság hozzáállása siralmas.
Vendég
2004. 08. 04. 0:00
szerintem nem is kell a rock a suliba!!!
-niki-
-niki-
Jajácska
2004. 08. 04. 0:00
Carmen666-nak nagyon is igaza van azzal kapcs.,hogy az iskolákban a tanárok miatt nincs rock zene,amit elitélnek,természetesen ok nélkül...A mi sulinkban is adnak rockot,de azt is csak úgy ha a tanárok meghallgatják elötte,nehogy valami durva zenét hallgasson a tanuló ifjúság...
Garamvölgyi Zsolt
2004. 08. 04. 0:00
A gondolataimat nem adaptálom, magamtól is eljutok az igazsághoz, ráadásul másokat megelőzve. Egyébként öt írásom jelent meg a Köznevelésben (bár nem vagyok tanár), köztük ez. Roppant téves állítás ezt a problémát jelentéktelennek minősíteni. A közoktatás egyik fő (ha nem a legfőbb) baja, hogy a művészeti oktatás (gyakorlatilag a tankötelezettség általánossá válása óta) változatlan maradt, s nem követte a művészetekben bekövetkezett óriási fejlődést, átalakulást. Hogy érthetőbb legyen, ismertetem, jómagam hogyan csoportosítom a tantárgyakat:
- tudományalapú tantárgyak,
- művészetalapú tantárgyak,
- tanulástechnikai tárgyak (nyelvek, számítógépes ismeretek),
- testnevelés,
- egyéb.
A tudományalapú tantárgyak szerkezete, az ismeretek rendszere nagyjából kialakult, a napjainkig elért tudományos eredmények bekerültek a tananyagba, s nem várható olyan fejlemény, ami ezt felborítaná. Ezek oktatása is elszakadt a valóságtól, a gyerekeket olyan ismeretek megtanulására kényszerítik, amelyeknek nem veszik hasznát, és annak rendje s módja szerint rövid úton elfelejtik. Fordítva történt ez a művészeti oktatás esetében. Művészeti téren a technikai fejlődés hatalmas változásokat eredményezett, amelyek mélyen beépültek életünkbe, de nem így az oktatásba. Ezek demokratikus változások voltak, olyan műfajok jöttek létre, amelyek alkotásai mindenki számára hozzáférhetők, élvezhetők, ezért egyedülálló szerepet töltenek be az emberek művészetek iránti igényeinek kielégítésében. Ezt az oktatásban is figyelembe kell venni. A tananyagban helyet kell kapnia a rockzenének (az ének-zene keretei közt), valamint a filmművészetnek (erre vonatkozóan történtek már tétova, nem kielégítő lépések), és a formázás-tárgyalkotásnak (önálló tantárgyként). Ezek lennének a legfontosabb változtatások, természetesen még lehetne folytatni a sort.
- tudományalapú tantárgyak,
- művészetalapú tantárgyak,
- tanulástechnikai tárgyak (nyelvek, számítógépes ismeretek),
- testnevelés,
- egyéb.
A tudományalapú tantárgyak szerkezete, az ismeretek rendszere nagyjából kialakult, a napjainkig elért tudományos eredmények bekerültek a tananyagba, s nem várható olyan fejlemény, ami ezt felborítaná. Ezek oktatása is elszakadt a valóságtól, a gyerekeket olyan ismeretek megtanulására kényszerítik, amelyeknek nem veszik hasznát, és annak rendje s módja szerint rövid úton elfelejtik. Fordítva történt ez a művészeti oktatás esetében. Művészeti téren a technikai fejlődés hatalmas változásokat eredményezett, amelyek mélyen beépültek életünkbe, de nem így az oktatásba. Ezek demokratikus változások voltak, olyan műfajok jöttek létre, amelyek alkotásai mindenki számára hozzáférhetők, élvezhetők, ezért egyedülálló szerepet töltenek be az emberek művészetek iránti igényeinek kielégítésében. Ezt az oktatásban is figyelembe kell venni. A tananyagban helyet kell kapnia a rockzenének (az ének-zene keretei közt), valamint a filmművészetnek (erre vonatkozóan történtek már tétova, nem kielégítő lépések), és a formázás-tárgyalkotásnak (önálló tantárgyként). Ezek lennének a legfontosabb változtatások, természetesen még lehetne folytatni a sort.
Carmen666
2004. 08. 04. 0:00
neked lehet húzni kisapám,te csak ne ugass nekem,me elvágom a torkod! megértetted aranyalma?!
mellesleg má k***a unalmas hogy soha nemarról szól a téma,amiről kéne!
mellesleg má k***a unalmas hogy soha nemarról szól a téma,amiről kéne!
Vendég
2004. 08. 04. 0:00
Carmen 666, ha neked nem tecci valami, lehet húzni!
Vendég
2004. 08. 03. 0:00
én kiváncsi vagyok rá csak nem értem ezt
Carmen666
2004. 08. 03. 0:00
a fa***at má hogy regényeket írtok a biológiáról+ a fa***om tudja mi a lósz***ról! Kész röhej,ki kíváncsi erre?! nem is erről szól a fórum! b***meg!
AMD 65
2004. 08. 03. 0:00
Hát ezek az ütközéses izékhez sajnos nem értek:( Pedig biztos érdekes lehet
Vendég
2004. 08. 03. 0:00
Szerinted
Vendég
2004. 08. 03. 0:00
Én szerintem nem kell más zene csak aROCK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Oswaldo
2004. 08. 03. 0:00
Ütközések fizikája
Az ütközések mechanikája
A testek ütközése fontos szerepet játszik a természet különböző jelenségeinek
magyarázatában. Gondoljunk csak a kinetikai gázmodellre, melyben apró kemény
golyócskák (a gázrészecskék) egymással és az edény falával folyamatosan ütközve
végzik rendszertelennek tetsző mozgásukat. Az élet egyéb területén is sok
esetben előfordul, hogy ilyen kölcsönhatásokat is figyelembe kell vennünk, pl. a
motorok tervezésénél. A diákok a tananyag azon fejezetét nem szeretik, amelyik
az ütközésekkel foglalkozik, hisz sok, bonyolultnak tűnő összefüggés nehezíti a
megértést, néhol elfedve a lényeget. A következő néhány oldalon szeretnénk
segíteni, hogy a terjedelmes képletek mögül "kibújjon" végre a fizika.
Akkor mondjuk, hogy ismerjük az ütközést, ha a kezdő adatok alapján meg tudjuk
mondani, mekkora is lesz az ütköző testek sebessége az ütközés után. Ez a
sebesség függ attól is, hogy az ütköző testek merev, vagy rugalmas testek.
(Emlékeztetőül: A merev testek nem változtatják meg alakjukat a kölcsönhatás
során, vagyis bármely két pontjuk távolsága a kölcsönhatás során állandó.) Ha
ilyen teljesen rugalmatlan ütközést vizsgálunk, akkor az első ami eszünkbe
juthat a lendület-megmaradás (impulzus-megmaradás) törvénye.
No, akkor lássuk, hogyan is alkalmazható jelen esetben a törvény. Legyen az
egyik test tömege , sebessége , a másiké , illetve .
A fent említett megmaradási törvény szerint: A teste kölcsönhatás előtti
lendületeinek összege megegyezik a kölcsönhatás utáni lendületek összegével.
(Másképpen: a két testből álló rendszer összlendülete nulla!)
A lendület (impulzus) a test tömegének és sebességének szorzata.
Mivel a sebesség vektormennyiség, így a lendület is az! A legtöbb tárgyalt
esetben egy egyenes mentén történnek az ütközések, így a vektorok "helyett"
használhatjuk a sebességek irányának jelölésére a megfelelően választott
előjeleket. Ha irányát pozitívnak tekintjük, akkor az sebesség előtti + jel azt
jelenti, hogy a testek az ütközés után a sebesség irányába haladnak; a negatív
előjel az ellenkező irányt jelöli.
Merev testek esetén az ütközés után a két test sebessége egyenlő lesz!
Nos, ez minden, amit a merev testek ütközéséről tudnunk kell.
A rugalmas testek ütközése bonyolultabb, hiszen ezek alakváltozást szenvednek el
a kölcsönhatás során, (végül visszanyerik eredeti alakjukat).
Legyen a nagyobb sebességű test tömege , sebessége , a másiké pedig , illetve .
Ha a testek merev testek volnának, akkor a fent leírtak érvényesek. Az első test
"sebességvesztesége" , a másik sebességnövekedése pedig . Rugalmas testek
esetében pedig, a sebességveszteség és növekedés megkettőződik, vagyis éslesz.
Az előzőek során az ütközések két szélsőséges (merev, illetve rugalmas) esetét
vizsgáltuk. Az esetek többsége azonban természetesen közbenső eset, például,
amikor nem teljesen rugalmas az ütközés. Ekkor a testek deformálódnak (nem
nyerik vissza teljesen eredeti alakjukat).
Visszatérve a rugalmas ütközésre, foglaljuk össze egy rövidke szabályban a
tapasztaltakat: a testek az ütközés után ugyanazzal a sebességgel távolodnak,
amilyen sebességgel az ütközés előtt egymáshoz közeledtek.
Az utolsó összefüggés nagyon fontos számunkra, hisz ebben látszik a fizikai
törvények igazi jellege. Az összefüggés ugyanis szimmetrikus, azaz a testek
szerepe felcserélhető, amelyik az egyik esetben "utolért" volt, az a másik
esetben "utolérő" test lett. A felcserélés során a jelenség természete nem
változott meg! Vagyis a számítások eredménye sem változik a felcserélés során!
Mi ennek az oka? Egyszerűen látható, hogy a testek ütközés előtti sebességének
különbsége minden szempontból ugyanannyi maradt. Így a teste kölcsönhatás utáni
távolodási sebessége sem változik: . A mozgás végső képe ugyanaz marad.
Néhány érdekes számszerű adat, teljesen rugalmas golyók ütközése esetére. Két,
kb. biliárdgolyó méretű acélgolyó 1 m/s sebességgel egymásnak ütközve 15000N
erővel nyomódik egymáshoz. Annak a körnek a sugara pedig, amely mentén a golyók
érintkeznek az ütközés során az 1,2 mm. Az ütközés időtartama pedig 1/5000
másodperc. Ha viszont bolygó nagyságú gömbök ütköznek (a sugár kb. 10000km) 1
cm/s sebességgel, akkor az ütközés ideje 40 óra! Az érintkezés körének sugara
12,5 km, az őket összenyomó erő pedig elképzelhetetlenül nagy!
Rugalmas és rugalmatlan ütközésA rugalmas ütközésről
m1 és m2 tömegek ütköznek. Ütközés előtti sebességük v1 és v2. Ütközés utáni
sebességük v1' és v2'.
Az impulzus (súlypont) megmaradásának tétele:
m1v1'+m2v2 '=m1v1+m2v2
A kinetikai energiák megmaradásának tétele:
1/2m1v1'2+1/2m 2v2'2=1/2m1v12 +1/2m2v22
Az együtthatókkal egyszerűsítünk:
m1v1'2+m2 v2'2=m1v12+m 2 v22
Rendezzük a tömegeket az egyenlet azonos oldalára:
Ha elosztjuk az egyenletek baloldalait egymással és jobboldalait is egymással,
akkor az egyenlőség érvényes marad (bizonyos peremfeltételekkel, pl. egyik tömeg
sem nulla nagyságú):
A számlálókban nevezetes szorzat található (két szám összegének és különbségének
szorzata). Elvégezve az egyszerűsítést:
v1'+v1=v2+v2'
Ezt m2-vel megszorozva, majd m2v2'-t kifejezve kapjuk:
m2v2'=m2v1'+m2v1-m2v2
Ugyanígy, a mozgásmennyiségekre vonatkozó egyenlőségből:
m2v2'=m1v1+m2v2-m1v1'
A két kifejezést egyenlővé tesszük egymással:
m2v1'+m2v1-m2v2=m2v2'=m1v1+m2v2-m1v1'
Minthogy az 1-es jelű testnek az ütközés utáni sebessége érdekel bennünket, v1'
szerint rendezzük az egyenletet:
m1v1'+m2v1'=m1v1-m2v1+m2v2+m2v2
Kiemelve a sebességeket:
v1'(m1+m2)=v1(m1-m2)+v22m2
Végülis v1':
Ha például a két tömeg nagysága megegyező, az első tag kiesik; azaz az 1-es
tömeg a 2-es tömeg sebességét veszi fel. Másszóval: a sebességeik kicserélődnek.
Pontrendszer: Ebben a fejezetben már több pontszerű test – pontrendszer - mozgását tanulmányozzuk. Ehhez az eddig megismerteken kívül más mennyiségekre is szükségünk lesz. A legfontosabbak és legjobban használhatóak a mozgás egésze során nem változó, magát a pontrendszert jellemző, úgynevezett megmaradó mennyiségek lesznek.
Pontrendszer tömegközéppontja: sokszor találkozunk olyan problémával amikor egy pontrendszert vagy egy kiterjedt testet valamilyen szempontból pontszerűnek tekintünk és a rendszer egészét egyetlen, jellemző ponttal helyettesítjük. A rendszer mozgását ezzel úgy képzelhetjük el mintha a rendszer össztömege és az összes lendülete ebbe a pontba lenne összesűrítve. E pont neve tömegközéppont.
Ez a rendszer azon pontja lesz, amely teljesíti a következő feltételt: .
A számláló összeadást jelöl: m1× 1+m2× 2+m3× 3+…+mn× n ;
mi (i=1,2,3,...,n) a rendszer egyes elemeinek tömege, a koordinátarendszer középpontjától az i. tömegpontig húzott vektor; m a rendszer össztömege, tömegközéppont helyvektora.
Kiterjedt test tömegközéppontja: e tömegközéppont meghatározása visszavezethető pontrendszer tömegközéppontjának megkeresésére, ha a testet felosztjuk két vagy több olyan kis részre, amelyek már pontszerűeknek tekinthetőek. E kis részek tömegközéppontját meghatározzuk majd ezekbe sűrítve az egyes részek tömegeit a fentiek szerint meghatározzuk a test tömegközéppontját.
Vegyük figyelembe és használjuk fel feladatmegoldásoknál hogy síkbeli homogén testek tömegközéppontja megegyezik a test geometriai súlypontjával!
Zárt rendszer: az a pontrendszer, amelynek tömegközépontja nyugalomban van, vagy egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez. Ilyen például az olyan pontrendszer, amelynek kölcsönhatása a környezetével elhanyagolható.
(Később majd úgy fogalmazunk hogy zárt rendszer az, amelyre a környezet által kifejtett (külső) erők eredője nulla.)
A tömegközéppont-megmaradás tétele: zárt rendszer tömegközéppontja nyugalomban van vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. A zárt rendszert jellemző, “megmaradó” mennyiség.
Lendület (impulzus, mozgásmennyiség) : a tömegpont, pontrendszer vagy a kiterjedt test mozgására jellemző vektormennyiség: , a tömeg és a sebességvektor szorzata. A zárt rendszerben megmaradó, azt jellemző mennyiség!
A lendületmegmaradás törvénye: zárt rendszer összlendülete állandó: =állandó, azaz megváltozása nulla: D =0.
Mozgási energia: Emozgási= m× v2 , a mozgó tömegpontot, pontrendszert vagy kiterjedt testet jellemző mennyiség. (Függ a koordináta-rendszer választásától!)
Ütközések: ütközésnél a testek rövid ideig közös felületelemen érintkeznek, amelyre állított merőleges az ütközési normális. Ütközések során a lendület mindig megmaradó mennyiség: .
Egyenes és ferde ütközések: feladatainkban csak centrális ütközésekkel foglalkozunk, amelyeknél az ütközési normális átmegy az ütköző testek tömegközéppontján. Ha az ütköző testek sebességei az ütközés előtt az ütközési normális egyenesébe esnek, az ütközés egyenes. Más esetekben ferde ütközésről beszélünk.
Tökéletesen rugalmas ütközések: Ha az ütközés során mechanikai energiaveszteség nem lép fel, az ütközést tökéletesen rugalmasnak nevezzük. A rugalmas ütközést leíró egyenletek (lendület-megmaradás) és (mechanikai energia megmaradása). Az egyenletrendszer megoldásai adják az ütközés utáni sebességeket: és .
Ferde ütközés: ez esetben figyelembe kell venni hogy a lendület-megmaradás tétele sebesség vektorokat tartalmaz, melyeket bontsunk derékszögű komponensekre! (Például a falra merőleges és a fallal párhuzamos komponensekre.)
Tökéletesen rugalmatlan ütközés: az ütközés tökéletesen rugalmatlan, ha ütközés után a testek relatív sebessége nullává válik, azaz a testek összetapadva mozognak vagy állnak. A lendület-megmaradás törvénye az ábra szerinti esetben . Az ütközés utáni sebesség: .
A feladatmegoldások során vegyük figyelembe, hogy az egyenletekben szereplő sebességek előjeles mennyiségek.
Ütközési szám: az ütközéseket az ütközés előtti és az ütközés utáni lendületek hányadosával az ütközési számmal is jellemezhetjük: . Emiatt az ütközések során . A fenti speciális esetekben az ütközési szám értéke (tökéletesen rugalmatlan) vagy (tökéletesen rugalmas).
Vízszintes sín két végére helyezzünk egy-egy könnyen mozgó kiskocsit (továbbiakban A és B)! A kocsik egymással szemközti végére erősítsünk egy-egy laprugós ütközőt! Indítsuk el egymás felé a kocsikat különböző sebességgel úgy, hogy elegendően nagy sebességgel ütközzenek egymásnak! Ez utóbbira azért van szükség, mert kis sebességek esetén a súrlódás zavaró hatása már nem elhanyagolható. Mérjük meg a kocsik ütközés előtti és ütközés utáni sebességét, és határozzuk meg ebből mindkét kocsi sebességváltozását irány és nagyság szerint. (Legyen pl. pozitív az a vektor, amely balról jobbra mutat.) A sebességmérésre a kénporos nyomjelzés módszere vagy a fénysorompós, számítógépes méréstechnika (l.: I.4.) egyaránt alkalmas.
A kénporos sínen végzett kísérlet esetén a sebességet célszerű az ütközés pillanatának környezetében mérni 5-10 jel leolvasásával. Ekkor ugyanis az óhatatlanul fellépő súrlódás hatása még elhanyagolható.(A sebesség vektormennyiség, ezért a sebességváltozás nagysága az ütközéskor visszapattanó kocsi esetén
a sebesség nagysága az ütközés előtt és után.)
Fénykapus érzékelőkkel és számítógépes adatfeldolgozással a kísérletek kiértékelése felgyorsítható. Egy kísérleti összeállítást mutat a II.5. ábra. A kiskocsikat vezető sín felett két fénykapu helyezkedik el. Az ütközésnek a két fénykapu között kell lezajlania, s a kiskocsiknak ütközés előtt és után is át kell jutniuk a fénykapukon. Alkalmas
II.5. ábra
program segítségével ekkor a számítógéppel meghatározhatjuk a sebességeket és az ütközés során bekövetkező sebességváltozásokat is. A program készítésekor ügyelni kell arra, hogy az ütközéskor visszapattanó kocsik kétszer jutnak át egy-egy fénykapun. Az ütközés után egyirányban haladó kiskocsik esetén azonban az egyik fénykapun egyszer, a másikon pedig háromszor fut át kocsi. Ahhoz, hogy a kiértékelés helyes legyen, ezeket a lehetőségeket a programból kontrollálni kell.
Végezzünk ütközéses kísérleteket az impulzusmegmaradás törvényének igazolására! A törvény sokoldalú tanulmányozásához a következő kísérletváltozatokat ajánljuk:
a) Ütköztessünk azonos méretű (tömegű) kiskocsikat! Megállapítható, hogy a kocsik ütközéskor sebességet cserélnek. Legegyszerűbben ez akkor tapasztalható, ha az egyik kocsi kezdetben áll.
b) Ütköztessünk két azonos tömegű kocsit úgy, hogy a két kocsi kezdetben egyirányban mozogjon, és az egyik kocsi érje utol a másikat.
g) Cseréljük ki a kocsikra szerelt laprugókat gyurmás ütközőpárra vagy egymást vonzó mágnesekre, és ismételjük meg a fenti kísérleteket! Az ütközés után a kocsik összetapadva, közös sebességgel mozognak tovább.
d) Ütköztessünk különböző tömegű kiskocsikat! A kénporos sínhez készített kiskocsikból két-három darab is egymásra helyezhető. Ha az egymásra helyezett kiskocsikat gumigyűrűvel összefogjuk, akkor még a leghevesebb ütközéskor sem esnek le egymásról. Így könnyen kiszámítható tömegarányú testeket ütköztethetünk, ami a kísérletek kiértékelését egyszerűsíti. Végezzünk méréseket rugalmas és rugalmatlan ütközések esetén is!
e) Két kiskocsi egymás felé eső végére erősítsünk egy-egy laprugós ütközőt! Nyomjuk egymáshoz a kocsikat úgy, hogy a rugók feszített állapotba kerüljenek, majd engedjük el azokat! Mérjük a szétlökődő kocsik sebességét!
Megjegyzések
- A leírt kísérletek sínen guruló kiskocsik helyett légpárnás sínpályán is elvégezhetők. Ez esetben a fénykapus-számítógépes sebességmérési módszert alkalmazzuk.
- A kénporosnyomjelzés-technika alkalmazása esetén a kísérletsorozat tanulói mérésként is ajánlható.
- A fentiekben vázolt kísérletsor elemei a tanításban sokféle módon használhatók. Alapvetően minden egyes kísérletben az impulzusmegmaradási törvényt ellenőrizhetjük. (mA és mB a kocsik tömege, vA,k és vB,k az ütközés előtti vA,v és vB,v pedig az ütközés utáni sebességek.) A kísérletek azonban bemutathatók a rugalmas és rugalmatlan ütközések tárgyalásakor is.
- Az ütközési kísérletek alkalmasak a dinamika alaptörvényének bevezetésére is. A következőkben röviden ismertetjük az erre szolgáló gondolatmenetet.
Válasszunk három különböző méretű (tömegű) kiskocsit (A, B, C), és páronként ütköztessük össze őket! Minden ütközés során mérjük meg a kocsik ütközés előtti és ütközés utáni sebességét!
és akkor megkapjuk a kívánt eredményt!
Az ütközések mechanikája
A testek ütközése fontos szerepet játszik a természet különböző jelenségeinek
magyarázatában. Gondoljunk csak a kinetikai gázmodellre, melyben apró kemény
golyócskák (a gázrészecskék) egymással és az edény falával folyamatosan ütközve
végzik rendszertelennek tetsző mozgásukat. Az élet egyéb területén is sok
esetben előfordul, hogy ilyen kölcsönhatásokat is figyelembe kell vennünk, pl. a
motorok tervezésénél. A diákok a tananyag azon fejezetét nem szeretik, amelyik
az ütközésekkel foglalkozik, hisz sok, bonyolultnak tűnő összefüggés nehezíti a
megértést, néhol elfedve a lényeget. A következő néhány oldalon szeretnénk
segíteni, hogy a terjedelmes képletek mögül "kibújjon" végre a fizika.
Akkor mondjuk, hogy ismerjük az ütközést, ha a kezdő adatok alapján meg tudjuk
mondani, mekkora is lesz az ütköző testek sebessége az ütközés után. Ez a
sebesség függ attól is, hogy az ütköző testek merev, vagy rugalmas testek.
(Emlékeztetőül: A merev testek nem változtatják meg alakjukat a kölcsönhatás
során, vagyis bármely két pontjuk távolsága a kölcsönhatás során állandó.) Ha
ilyen teljesen rugalmatlan ütközést vizsgálunk, akkor az első ami eszünkbe
juthat a lendület-megmaradás (impulzus-megmaradás) törvénye.
No, akkor lássuk, hogyan is alkalmazható jelen esetben a törvény. Legyen az
egyik test tömege , sebessége , a másiké , illetve .
A fent említett megmaradási törvény szerint: A teste kölcsönhatás előtti
lendületeinek összege megegyezik a kölcsönhatás utáni lendületek összegével.
(Másképpen: a két testből álló rendszer összlendülete nulla!)
A lendület (impulzus) a test tömegének és sebességének szorzata.
Mivel a sebesség vektormennyiség, így a lendület is az! A legtöbb tárgyalt
esetben egy egyenes mentén történnek az ütközések, így a vektorok "helyett"
használhatjuk a sebességek irányának jelölésére a megfelelően választott
előjeleket. Ha irányát pozitívnak tekintjük, akkor az sebesség előtti + jel azt
jelenti, hogy a testek az ütközés után a sebesség irányába haladnak; a negatív
előjel az ellenkező irányt jelöli.
Merev testek esetén az ütközés után a két test sebessége egyenlő lesz!
Nos, ez minden, amit a merev testek ütközéséről tudnunk kell.
A rugalmas testek ütközése bonyolultabb, hiszen ezek alakváltozást szenvednek el
a kölcsönhatás során, (végül visszanyerik eredeti alakjukat).
Legyen a nagyobb sebességű test tömege , sebessége , a másiké pedig , illetve .
Ha a testek merev testek volnának, akkor a fent leírtak érvényesek. Az első test
"sebességvesztesége" , a másik sebességnövekedése pedig . Rugalmas testek
esetében pedig, a sebességveszteség és növekedés megkettőződik, vagyis éslesz.
Az előzőek során az ütközések két szélsőséges (merev, illetve rugalmas) esetét
vizsgáltuk. Az esetek többsége azonban természetesen közbenső eset, például,
amikor nem teljesen rugalmas az ütközés. Ekkor a testek deformálódnak (nem
nyerik vissza teljesen eredeti alakjukat).
Visszatérve a rugalmas ütközésre, foglaljuk össze egy rövidke szabályban a
tapasztaltakat: a testek az ütközés után ugyanazzal a sebességgel távolodnak,
amilyen sebességgel az ütközés előtt egymáshoz közeledtek.
Az utolsó összefüggés nagyon fontos számunkra, hisz ebben látszik a fizikai
törvények igazi jellege. Az összefüggés ugyanis szimmetrikus, azaz a testek
szerepe felcserélhető, amelyik az egyik esetben "utolért" volt, az a másik
esetben "utolérő" test lett. A felcserélés során a jelenség természete nem
változott meg! Vagyis a számítások eredménye sem változik a felcserélés során!
Mi ennek az oka? Egyszerűen látható, hogy a testek ütközés előtti sebességének
különbsége minden szempontból ugyanannyi maradt. Így a teste kölcsönhatás utáni
távolodási sebessége sem változik: . A mozgás végső képe ugyanaz marad.
Néhány érdekes számszerű adat, teljesen rugalmas golyók ütközése esetére. Két,
kb. biliárdgolyó méretű acélgolyó 1 m/s sebességgel egymásnak ütközve 15000N
erővel nyomódik egymáshoz. Annak a körnek a sugara pedig, amely mentén a golyók
érintkeznek az ütközés során az 1,2 mm. Az ütközés időtartama pedig 1/5000
másodperc. Ha viszont bolygó nagyságú gömbök ütköznek (a sugár kb. 10000km) 1
cm/s sebességgel, akkor az ütközés ideje 40 óra! Az érintkezés körének sugara
12,5 km, az őket összenyomó erő pedig elképzelhetetlenül nagy!
Rugalmas és rugalmatlan ütközésA rugalmas ütközésről
m1 és m2 tömegek ütköznek. Ütközés előtti sebességük v1 és v2. Ütközés utáni
sebességük v1' és v2'.
Az impulzus (súlypont) megmaradásának tétele:
m1v1'+m2v2 '=m1v1+m2v2
A kinetikai energiák megmaradásának tétele:
1/2m1v1'2+1/2m 2v2'2=1/2m1v12 +1/2m2v22
Az együtthatókkal egyszerűsítünk:
m1v1'2+m2 v2'2=m1v12+m 2 v22
Rendezzük a tömegeket az egyenlet azonos oldalára:
Ha elosztjuk az egyenletek baloldalait egymással és jobboldalait is egymással,
akkor az egyenlőség érvényes marad (bizonyos peremfeltételekkel, pl. egyik tömeg
sem nulla nagyságú):
A számlálókban nevezetes szorzat található (két szám összegének és különbségének
szorzata). Elvégezve az egyszerűsítést:
v1'+v1=v2+v2'
Ezt m2-vel megszorozva, majd m2v2'-t kifejezve kapjuk:
m2v2'=m2v1'+m2v1-m2v2
Ugyanígy, a mozgásmennyiségekre vonatkozó egyenlőségből:
m2v2'=m1v1+m2v2-m1v1'
A két kifejezést egyenlővé tesszük egymással:
m2v1'+m2v1-m2v2=m2v2'=m1v1+m2v2-m1v1'
Minthogy az 1-es jelű testnek az ütközés utáni sebessége érdekel bennünket, v1'
szerint rendezzük az egyenletet:
m1v1'+m2v1'=m1v1-m2v1+m2v2+m2v2
Kiemelve a sebességeket:
v1'(m1+m2)=v1(m1-m2)+v22m2
Végülis v1':
Ha például a két tömeg nagysága megegyező, az első tag kiesik; azaz az 1-es
tömeg a 2-es tömeg sebességét veszi fel. Másszóval: a sebességeik kicserélődnek.
Pontrendszer: Ebben a fejezetben már több pontszerű test – pontrendszer - mozgását tanulmányozzuk. Ehhez az eddig megismerteken kívül más mennyiségekre is szükségünk lesz. A legfontosabbak és legjobban használhatóak a mozgás egésze során nem változó, magát a pontrendszert jellemző, úgynevezett megmaradó mennyiségek lesznek.
Pontrendszer tömegközéppontja: sokszor találkozunk olyan problémával amikor egy pontrendszert vagy egy kiterjedt testet valamilyen szempontból pontszerűnek tekintünk és a rendszer egészét egyetlen, jellemző ponttal helyettesítjük. A rendszer mozgását ezzel úgy képzelhetjük el mintha a rendszer össztömege és az összes lendülete ebbe a pontba lenne összesűrítve. E pont neve tömegközéppont.
Ez a rendszer azon pontja lesz, amely teljesíti a következő feltételt: .
A számláló összeadást jelöl: m1× 1+m2× 2+m3× 3+…+mn× n ;
mi (i=1,2,3,...,n) a rendszer egyes elemeinek tömege, a koordinátarendszer középpontjától az i. tömegpontig húzott vektor; m a rendszer össztömege, tömegközéppont helyvektora.
Kiterjedt test tömegközéppontja: e tömegközéppont meghatározása visszavezethető pontrendszer tömegközéppontjának megkeresésére, ha a testet felosztjuk két vagy több olyan kis részre, amelyek már pontszerűeknek tekinthetőek. E kis részek tömegközéppontját meghatározzuk majd ezekbe sűrítve az egyes részek tömegeit a fentiek szerint meghatározzuk a test tömegközéppontját.
Vegyük figyelembe és használjuk fel feladatmegoldásoknál hogy síkbeli homogén testek tömegközéppontja megegyezik a test geometriai súlypontjával!
Zárt rendszer: az a pontrendszer, amelynek tömegközépontja nyugalomban van, vagy egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez. Ilyen például az olyan pontrendszer, amelynek kölcsönhatása a környezetével elhanyagolható.
(Később majd úgy fogalmazunk hogy zárt rendszer az, amelyre a környezet által kifejtett (külső) erők eredője nulla.)
A tömegközéppont-megmaradás tétele: zárt rendszer tömegközéppontja nyugalomban van vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. A zárt rendszert jellemző, “megmaradó” mennyiség.
Lendület (impulzus, mozgásmennyiség) : a tömegpont, pontrendszer vagy a kiterjedt test mozgására jellemző vektormennyiség: , a tömeg és a sebességvektor szorzata. A zárt rendszerben megmaradó, azt jellemző mennyiség!
A lendületmegmaradás törvénye: zárt rendszer összlendülete állandó: =állandó, azaz megváltozása nulla: D =0.
Mozgási energia: Emozgási= m× v2 , a mozgó tömegpontot, pontrendszert vagy kiterjedt testet jellemző mennyiség. (Függ a koordináta-rendszer választásától!)
Ütközések: ütközésnél a testek rövid ideig közös felületelemen érintkeznek, amelyre állított merőleges az ütközési normális. Ütközések során a lendület mindig megmaradó mennyiség: .
Egyenes és ferde ütközések: feladatainkban csak centrális ütközésekkel foglalkozunk, amelyeknél az ütközési normális átmegy az ütköző testek tömegközéppontján. Ha az ütköző testek sebességei az ütközés előtt az ütközési normális egyenesébe esnek, az ütközés egyenes. Más esetekben ferde ütközésről beszélünk.
Tökéletesen rugalmas ütközések: Ha az ütközés során mechanikai energiaveszteség nem lép fel, az ütközést tökéletesen rugalmasnak nevezzük. A rugalmas ütközést leíró egyenletek (lendület-megmaradás) és (mechanikai energia megmaradása). Az egyenletrendszer megoldásai adják az ütközés utáni sebességeket: és .
Ferde ütközés: ez esetben figyelembe kell venni hogy a lendület-megmaradás tétele sebesség vektorokat tartalmaz, melyeket bontsunk derékszögű komponensekre! (Például a falra merőleges és a fallal párhuzamos komponensekre.)
Tökéletesen rugalmatlan ütközés: az ütközés tökéletesen rugalmatlan, ha ütközés után a testek relatív sebessége nullává válik, azaz a testek összetapadva mozognak vagy állnak. A lendület-megmaradás törvénye az ábra szerinti esetben . Az ütközés utáni sebesség: .
A feladatmegoldások során vegyük figyelembe, hogy az egyenletekben szereplő sebességek előjeles mennyiségek.
Ütközési szám: az ütközéseket az ütközés előtti és az ütközés utáni lendületek hányadosával az ütközési számmal is jellemezhetjük: . Emiatt az ütközések során . A fenti speciális esetekben az ütközési szám értéke (tökéletesen rugalmatlan) vagy (tökéletesen rugalmas).
Vízszintes sín két végére helyezzünk egy-egy könnyen mozgó kiskocsit (továbbiakban A és B)! A kocsik egymással szemközti végére erősítsünk egy-egy laprugós ütközőt! Indítsuk el egymás felé a kocsikat különböző sebességgel úgy, hogy elegendően nagy sebességgel ütközzenek egymásnak! Ez utóbbira azért van szükség, mert kis sebességek esetén a súrlódás zavaró hatása már nem elhanyagolható. Mérjük meg a kocsik ütközés előtti és ütközés utáni sebességét, és határozzuk meg ebből mindkét kocsi sebességváltozását irány és nagyság szerint. (Legyen pl. pozitív az a vektor, amely balról jobbra mutat.) A sebességmérésre a kénporos nyomjelzés módszere vagy a fénysorompós, számítógépes méréstechnika (l.: I.4.) egyaránt alkalmas.
A kénporos sínen végzett kísérlet esetén a sebességet célszerű az ütközés pillanatának környezetében mérni 5-10 jel leolvasásával. Ekkor ugyanis az óhatatlanul fellépő súrlódás hatása még elhanyagolható.(A sebesség vektormennyiség, ezért a sebességváltozás nagysága az ütközéskor visszapattanó kocsi esetén
a sebesség nagysága az ütközés előtt és után.)
Fénykapus érzékelőkkel és számítógépes adatfeldolgozással a kísérletek kiértékelése felgyorsítható. Egy kísérleti összeállítást mutat a II.5. ábra. A kiskocsikat vezető sín felett két fénykapu helyezkedik el. Az ütközésnek a két fénykapu között kell lezajlania, s a kiskocsiknak ütközés előtt és után is át kell jutniuk a fénykapukon. Alkalmas
II.5. ábra
program segítségével ekkor a számítógéppel meghatározhatjuk a sebességeket és az ütközés során bekövetkező sebességváltozásokat is. A program készítésekor ügyelni kell arra, hogy az ütközéskor visszapattanó kocsik kétszer jutnak át egy-egy fénykapun. Az ütközés után egyirányban haladó kiskocsik esetén azonban az egyik fénykapun egyszer, a másikon pedig háromszor fut át kocsi. Ahhoz, hogy a kiértékelés helyes legyen, ezeket a lehetőségeket a programból kontrollálni kell.
Végezzünk ütközéses kísérleteket az impulzusmegmaradás törvényének igazolására! A törvény sokoldalú tanulmányozásához a következő kísérletváltozatokat ajánljuk:
a) Ütköztessünk azonos méretű (tömegű) kiskocsikat! Megállapítható, hogy a kocsik ütközéskor sebességet cserélnek. Legegyszerűbben ez akkor tapasztalható, ha az egyik kocsi kezdetben áll.
b) Ütköztessünk két azonos tömegű kocsit úgy, hogy a két kocsi kezdetben egyirányban mozogjon, és az egyik kocsi érje utol a másikat.
g) Cseréljük ki a kocsikra szerelt laprugókat gyurmás ütközőpárra vagy egymást vonzó mágnesekre, és ismételjük meg a fenti kísérleteket! Az ütközés után a kocsik összetapadva, közös sebességgel mozognak tovább.
d) Ütköztessünk különböző tömegű kiskocsikat! A kénporos sínhez készített kiskocsikból két-három darab is egymásra helyezhető. Ha az egymásra helyezett kiskocsikat gumigyűrűvel összefogjuk, akkor még a leghevesebb ütközéskor sem esnek le egymásról. Így könnyen kiszámítható tömegarányú testeket ütköztethetünk, ami a kísérletek kiértékelését egyszerűsíti. Végezzünk méréseket rugalmas és rugalmatlan ütközések esetén is!
e) Két kiskocsi egymás felé eső végére erősítsünk egy-egy laprugós ütközőt! Nyomjuk egymáshoz a kocsikat úgy, hogy a rugók feszített állapotba kerüljenek, majd engedjük el azokat! Mérjük a szétlökődő kocsik sebességét!
Megjegyzések
- A leírt kísérletek sínen guruló kiskocsik helyett légpárnás sínpályán is elvégezhetők. Ez esetben a fénykapus-számítógépes sebességmérési módszert alkalmazzuk.
- A kénporosnyomjelzés-technika alkalmazása esetén a kísérletsorozat tanulói mérésként is ajánlható.
- A fentiekben vázolt kísérletsor elemei a tanításban sokféle módon használhatók. Alapvetően minden egyes kísérletben az impulzusmegmaradási törvényt ellenőrizhetjük. (mA és mB a kocsik tömege, vA,k és vB,k az ütközés előtti vA,v és vB,v pedig az ütközés utáni sebességek.) A kísérletek azonban bemutathatók a rugalmas és rugalmatlan ütközések tárgyalásakor is.
- Az ütközési kísérletek alkalmasak a dinamika alaptörvényének bevezetésére is. A következőkben röviden ismertetjük az erre szolgáló gondolatmenetet.
Válasszunk három különböző méretű (tömegű) kiskocsit (A, B, C), és páronként ütköztessük össze őket! Minden ütközés során mérjük meg a kocsik ütközés előtti és ütközés utáni sebességét!
és akkor megkapjuk a kívánt eredményt!
AMD 65
2004. 08. 02. 0:00
Gratulálok ez nagy volt "az ember fejlődése"szorgos voltál hogy ilyen sokat irtál persze ezek csak találgatások mégha tanitják is ezeket az iskolában.Attol hogy valami le van tudományosan írva és tanitják tehát sok embernek igazságként adják be még nem biztos hogy igaz is.Már többször előfordult hogy modositották a dátumokat és eseményeket az ujabb kutatások feltárások alapján.Ekkor egyszerüen átírták a könyveket és onnantol mást másképp tanitották és azt kellett visszamondani ha nem akart az ember rossz jegyet,onnantol kezdve az volt az "igazság". Találtak ilyen csontot találtak olyan csontot aztán "meghatározták a korát"aztán mikor fejlődött a kormeghatározási modszer meghatározták ismét persze más eredmény jött ki.Utána a csontokhoz kitaláltak sztorit hogy mi is lehetett 2miliárd éve azokkal amit találtak meg hogy mi volt 100millio éve meg100000éve hogy volt aztán ha elég sokan hittek benne tanitani kezdték a fiataloknak mint tényt. Tehát az uj csontokhoz találtak ki uj történetet mindig volt egy teoria amit elég sokan elfogadhato magyarázatnak véltek és ez onnantol "igazság lett".Hihetetlenül nagy évszámokkal dolgoznak DE gondoljunk csak bele azt sem tudjuk hogy nemrég mi volt!Jézus csak 2000éve élt és mégis milyen elképzelhetetlen rég volt.Az1000évvel ezelőtti korbol egyszerüen hiányzik párszáz év amiröl semmit sem tudunk(egyesek szerint az isz nyolcszázas években előretolták az időszámitást hogy hamarabb legyen az első ezredfordulo).Még ezeket sem tudjuk biztosan pedig csak ezer éve volt.Ha az ember a bronzkorbol az atomkorba lépett2000év alatt mi lesz(mi lehet!!)a mai emberiséggel 2000év mulva??Vajon hányszor pusztult már el az emberi civilizáció eddig nyomtalanul?
Vendég
2004. 08. 02. 0:00
CSAKIS OLYAN ZENÉT TANÍTTATNÉK AZ IFJÚSÁGNAK,AMI MEGFELEL NEKIK!ÉN SPECIEL ROCKER VAGYOK!!!DOBOLOK 3 ÉVE,ÉS SZERINTEM TÖKKING!!!
Vendég
2004. 08. 02. 0:00
Ja azon szerintem ellehetne gondolkodni hogy hányan szeretik a rockzenét egy iskolában.Mert nem csak a rockerek vannak, hanem rajtuk kivűl rappet, és elektronikus zenét szerető társaik.
Az lenne a jó ha elektronikus zenéket tanítanának és ezt nem célszerű a diszkózenével összetéveszteni.
Nem minden diszkó ami elektronikus!
Az lenne a jó ha elektronikus zenéket tanítanának és ezt nem célszerű a diszkózenével összetéveszteni.
Nem minden diszkó ami elektronikus!
Vendég
2004. 08. 02. 0:00
Akkor dobj fel valamit te!
Thyrane
2004. 08. 02. 0:00
Szia!
Hát ja,egyre kevesebb az olyan téma,amihez érdemes hozzászólnom.
Hát ja,egyre kevesebb az olyan téma,amihez érdemes hozzászólnom.
Carmen666
2004. 08. 01. 0:00
Szia thyrane! :) téged is rég láttalak errefelé! ;)
Thyrane
2004. 07. 31. 0:00
Szerény véleményem szerint elöször normálisan meg kéne szervezni a zenetanítást.Az ált.iskolában amit tanítanak,az szinte semmi.Néhány népdal,satöbbi,és alig van zeneelmélet,A könyvekben benne sincs a violinkulcs,basszuskulcs,zenei hangok,ilyesmi.
Carmen666
2004. 07. 31. 0:00
De ha figyelembe veszed,már eleve úgy állnak hozzá,hogy a rock az agresszív zene és jajj de ártalmas a gyerekek számára! mellesleg nem hiszem h ezt osztályon belül hogy viselnék,ha pl egy osztály 90%-a rocker és (ugye többféle zenét tanítanak),discot tanítanának,vagy ugyanez fordítva,szentem így tuti sokan lógnának :))
Brown
2004. 07. 31. 0:00
Én is elavultnak érzem a NAT-ban lévő zeneoktatás szintjét és tartalmát. De azt hiszem nem vállalhatja fel a közoktatás azt a teljességet amit ma a zene jelent. Akit jobban érdekel a zene, az úgy is megtalálja a megfelelő forrást (internet), vagy beiratkozik zeneiskolába. Engem szüleim beirattak 8 évesen egy délutáni zeneiskolába, illetve később 20 évesen is eljártam szabadidőmben egy másik zeneiskolába. Gondolom a szülőkön múlik az hogy felismerik-e annak fontosságát hogy a gyerekük tanuljon-e zenét vagy más művészetet olyan szinten amire a közoktatás nem elég.
Talán ha lennének fiatalabb ének-zene tanárok az iskolákban, akkor a NAT-tól függetlenül lehetne hallani zenetörténet cimszó alatt az 1960-as évekről is, vagy akár napjainkról is. Illetve szó eshetne az elmult évszázad amerikai az angol zenei fejlődési vonulatairó, igy a jazz, funky, fuziós zenék, illetve a rock és modern zene lényeges jegyeiről.
Azt hiszem az orosz behatás elmúlásával még nem érezte fontosnak ez a korosztály hogy a zenei kultúránkat megfelelően oktassák az iskolákban. Hiszen azért ez óriási különbség, amihez talán egy generációnak ki kell öregedni a tanárok közül, mit is tudnának az idősebb tanárok a mű-népzene tanitása helyett oktatni :), de mivel ezt is utálattal teszik, talán nem is csoda hogy nem változik semmi.
Nekem pl hatalmas élmény volt a konziban a jazz zenetörténet óra, mert amilyen zenéket addig magamtól fedeztem fel egy könyvtár anyagai között azokat egy zongorista tanár kommentárok közepedte mutatta be nekünk és sokminden érthetővé vált. Szerintem stilustól függetlenül ezt a közoktatásban is alkalmazni lehetne, de ehez képzettebb, szélesebb rálátású és talán fiatalabb tanárok kellenek.
B.
Talán ha lennének fiatalabb ének-zene tanárok az iskolákban, akkor a NAT-tól függetlenül lehetne hallani zenetörténet cimszó alatt az 1960-as évekről is, vagy akár napjainkról is. Illetve szó eshetne az elmult évszázad amerikai az angol zenei fejlődési vonulatairó, igy a jazz, funky, fuziós zenék, illetve a rock és modern zene lényeges jegyeiről.
Azt hiszem az orosz behatás elmúlásával még nem érezte fontosnak ez a korosztály hogy a zenei kultúránkat megfelelően oktassák az iskolákban. Hiszen azért ez óriási különbség, amihez talán egy generációnak ki kell öregedni a tanárok közül, mit is tudnának az idősebb tanárok a mű-népzene tanitása helyett oktatni :), de mivel ezt is utálattal teszik, talán nem is csoda hogy nem változik semmi.
Nekem pl hatalmas élmény volt a konziban a jazz zenetörténet óra, mert amilyen zenéket addig magamtól fedeztem fel egy könyvtár anyagai között azokat egy zongorista tanár kommentárok közepedte mutatta be nekünk és sokminden érthetővé vált. Szerintem stilustól függetlenül ezt a közoktatásban is alkalmazni lehetne, de ehez képzettebb, szélesebb rálátású és talán fiatalabb tanárok kellenek.
B.
AMD 65
2004. 07. 31. 0:00
Szerintem részben igaza van zsoltnak mert amit tanitanak az iskolában zeneórán már rég elavult!Folyamatosan kellene karbantartani a tananyagot kb10évente kellene modernizálni azt.Az eddig tanitottak mellett(annak megröviditésével)fel kellene venni a tananyagba a modernebb dolgokat is igy a rockot a diszkót söt meg kellene tanitani a többi stilust is hogy mi micsoda akkor nem lenne ennyi gyökér az országban aki kis semmitérő értéktelen bandákban gyönyörködik meg a lakodalmasrock az "élete".Ha az ember el tudna igazodni a stilusok hatások zenék összevisszaságában akkor előbb tudná megkülönböztetni a salakot az értéktöl,nem lenne ennyi fekete páko bunyos pityu stb.
Vendég
2004. 07. 30. 0:00
Hát már ne haragudj kedves Zsolt, de te nem vagy egészen normális! Végülis a történelmet sem kéne tanítani az iskolában, mert már elmúlt... Nem? Hát aki a rockot szereti, az úgyis azt hallgatja (egyébként én is), Te viszont ugyanúgy rákényszerítenéd arra, aki meg nem szereti. Ez már aztán demokrácia lenne a javából! Játszani a szavakkal, "műveltségedet" fitogtatni...az már valami! Gratulálok!
Carmen666
2004. 07. 30. 0:00
Ez mind szép és jó - persze szerintem fogalmad sincs mit írtál,könyvből én is tudok másolni :-), na mindegy! - Lelehetett ezt volna mondjuk 2-3mondatba is írni,mert ahogy az itt írkáló emberek többségét ismerem ,fel sem fogják amiket te most ide írtál (tisztelet a kivételnek),na persze írok pozitívumot is,hogy lásd nem csak szídni és kötözködni jöttem! :-) Szóval amiket ide most leírtál, (szakszavakkal :) ),azzal tökéletesen egyetértek veled,,de ha megfigyeled,az iskolákban szinte 100-ból ha van 1tanár,aki ezt támogatná,mert én spec (és szentem mások is) nagyon sok olyan iskolát ismerek,ahol a rock/metal nagy ellenségei a tanárok,merthogy ,idézek "a Rock n' Roll és az egyéb ilyen agresszív zenék megrontják a fiatalokat,kevéséb figyelnek majd oda a tanulásra,és saját maguk is agresszívvá válnak,ez a műfaj NEM zene!" -és azt hiszem most a létező összes volt-és mostani tanáromat idézetm.... :/ szerintem előbb ezt a helyzetet kéne kezelésbe venni,aztán jöhet a rock! :-) persze a mi sulinkban mmai napig adnak mindenféle zenét,ugyanúgy rockot/metalt is,ezért vannak kisebbségben a rockerek a sulinkban,akármilyen sokan is vagyunk. :-((
Garamvölgyi Zsolt
2004. 07. 30. 0:00
Mindannyiunk életében fontos helyet foglal el a zene. A gyerekek esetében ez az állítás még inkább igaz, hiszen sokan közülük ezzel a művészettel összekötve képzelik el a jövőjüket. Tíz közül legalább kilenc sztár akar lenni, jó részük zenei pályán. Ha viszont kedvenc tantárgyaikról kérdeznénk őket, kevesen választanák az ének zenét, s ezek többsége is csak azért, mert ettől nem tartanak. Ennek az abszurd állapotnak az az oka, hogy más zenét szeretnek, más zenét hallgatnak, mint amit az iskolában tanítanak nekik. Zenetanárok felmérése szerint az embereknek mindössze l %-át érdekli a klasszikus műfaj. Milyen alapon biztosítanak tehát előjogokat a komolyzenének az oktatásban és a kultúrpolitikában? Mi köze a demokráciához annak, hogy egy kis létszámú csoport próbálja rákényszeríteni ízlését, értékítéletét a társadalomra? A művészetek alakulását, fejlődését nem kritikusok, esztéták, filozófusok szabták meg -még csak nem is a művészek-, hanem az emberek igényei, és az ezek kielégítésére rendelkezésre álló technikai lehetőségek. A klasszikus zene háttérbe szorulása nem műveltségi probléma, hiszen egyre több az iskolázott, diplomás ember. Térben és időben is megnőttek az igények a zenével szemben, amelyeknek ez a műfaj nem tudott eleget tenni, megnőttek a lehetőségek, amelyeket nem volt képes kihasználni. Nem erre a célra jött létre az ipari forradalom idején, amely megteremtette kialakulásának feltételeit. Egy szűk réteg (vagyonos polgárság, nemesség) igényeinek kiszolgálására született meg, soha nem volt egyetemes sem földrajzi, sem társadalmi, sem zenei értelemben. Kötöttségei miatt nem tudta integrálni Európa perifériáin élő, vagy nem európai népek zenéit (latin zene, néger zene, stb.), képtelen volt élni később kifejlesztett, vagy elterjedt hangszerek (ütő-, elektromos hangszerek, gitár, szaxofon, stb.) által nyújtott új lehetőségekkel. Művelőinek tevékenysége vagy l00 éve interpretálásra szorítkozik, azok lettek a sztárok (karmesterek, énekes és hangszeres szólisták), akik a komolyzene termékeny időszakában epizodistáknak számítottak. Ilyen intervallum soha nem volt a műfaj történetében. Valójában ez nem is intervallum, hanem végleges állapot. A klasszikus zene alkotóereje megmásíthatatlanul kiapadt, szerepe a jövőben a hagyományőrzés. Ne tévesszen meg senkit az, hogy időközben intézményes jelleget öltött, hogy kiváltságos helyzetet élvez az oktatásban és a művészetpolitikában, hogy ismérveit rendszerbe foglalták, amelyet hívei valóságos (s ezen a téren kizárólagos) tudománynak tartanak. Számos olyan rendszer létezett már ezen a világon, melyet biztos alapon állónak hittek, a körülmények változása mégis pillanatok alatt lerombolta őket. Az osztály alapon létrejött műfajok (ideértve a színházat, az önálló költészetet, stb. is ) nem képesek a demokratikus követelményeknek eleget tenni. Egyetlen műfaj van, amely megfelel mindazoknak az elvárásoknak, amelyeket a zenével szemben támasztunk. Ebből következik, hogy az ének-zene megújításának is egyetlen útja van: a tárgy oktatását a rockzenére kell alapozni. Erre az útra pedig mielőbb rá kell lépnünk, mert ezt most még elsőként tehetjük meg, s az elsőségből mindig hasznot lehet kovácsolni.