!!

BIZONY!

!!!!!!!!!!

IGAZ!!!!!

SZÉP!!!!

!!!!

WOW!!!!

NAGYON SZÉP

epa.oszk.hu/00000/00022/00040/00979.htm

A neten sehol sem találom Móricztól a Tragédia c novelláját! Tudja vki h merre van?

öööö csak az a baj hogy ez nem Móricz hanem Móritcz
De nem baj

wow!!

Huha ez már igen!Végre egy értelmes hozzászólás

Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Érettségi után teológus, jogász, majd bölcsészhallgató lett, egyetemi tanulmányait azonban nem fejezte be. 1903-ban Az Újság szerkesztőségében kapott munkát. Írói hírnevét az 1908-ban írt A hét krajcár című novellával alapozta meg, ahol azonosul a szegény, szenvedő emberekkel. Ez a mű hozta meg számára Ady barátságát is. Ezután egyre több novellát, regényt és színdarabot írt. 1929-33 között Babitssal együtt szerkeszti a Nyugatot, majd 1939-től szerkesztette a Kelet népe című folyóiratot.
Móricz paraszti témájú novellákkal kezdte írói pályafutását. A falu és a falusiak idealizált ábrázolása helyett megmutatta a szegénységet, az elégedetlenséget, a nyomort (Tragédia, Szegény emberek, Barbárok).

Móricz tiltakozott a háborús vérontás ellen. Háború ellenes novellája a Szegény emberek (1916), melyben bemutatja, hogyan ölte ki a háború az emberből a lelket, hogyan vált egy ember a háború miatt vérengző fenevaddá.
Az Isten háta mögött (1911) című művével egy kisvároson keresztül rajzolja meg egész Magyarország sivárságát. Megmutatja, hogy ugyanaz az emberi élet mennyire másként alakul a XIX. századi Franciaországban és a magyar Ugaron.
Úri muri (1927).

Rokonok (1932). A főhős, Kopjáss István átlagon felüli, alulról a tehetségével feltörő dzsentri. Mint egyszerű kultúrtanácsosban még nagy tervek és álmok élnek, de amint Zsarátnok város főügyésze lesz, lassanként megtagadja ifjúkori elveit, s csak saját karrierjével törődik. Mire rádöbben az igazságra, bírálatra már nincs erkölcsi alapja, öngyilkos lesz. A regényből viszont nem derül ki, hogy meghal-e.

Barbárok (1931). Egyik legmegrendítőbb s művészileg is a legkiválóbb novellája. Ebben a novellában a dialógusok uralkodnak, az írói közlés, leírás csak a legszükségesebbekre szorítkozik, csaknem teljesen háttérbe szorul, s ez teszi rendkívül tömörré, balladaszerűvé az elbeszélést. Hiányzik a korfestés is. Móricz nem éli bele magát szereplői lelkivilágába. Az eseményeket közömbösen szemléli, mintegy riporteri módon, szűkszavúan közli a puszta tényeket. Ridegpásztorok élete a társadalomtól elszigetelt. Ez a kultúra alatti, babonás misztikummal átszőtt világ termelhette ki azt a kannibáli erkölcsöt, félelmetes kegyetlenséget, amellyel a veres juhász lelkifurdalás nélkül agyonveri a parasztokat. A novella három része a drámai események három „felvonása”. Ritmikusan változik az időtartalom is. Az első és utolsó rész pár óra, míg a középső rész éveket ölel át. Második részben népmesei motívum: a gyenge asszony elindul a gonosz világba. A harmadik rész a vizsgáló biztos vallatása. Ez a rész csupa drámai párbeszéd. „Csak amit rám bizonyítanak” Móricz e művében az újszerű parasztábrázolását láthatjuk. Míg Jókai meseszerűen, Mikszáth anekdotázva beszél a parasztságról addig Móricz a realizmust viszi bele.

Csá "kockák"!!!
Írjatok!!!
Mindent ami Móritczal kapcsolatos