Mi pedig elfelejtjük, hogy a 2006 októberében megjelent Back to Black óta zenei téren pozitívumot nem nagyon kaptunk Amytől. A tehetség celebbé vált. Folyamatosan címlaphíreket szolgáltatott az önpusztító életvitelével, egészségi problémáival, rendőrségi ügyeivel, válásba torkolló viharos házasságával, botrányos koncertjeivel és kudarcba fulladó visszatérési kísérleteivel. Szóval ezek mind-mind kitörlődnek az emlékezetünkből. Így volt ez Michael Jackson esetében is. Valaki még emlegeti a gyermekmolesztálási ügyeit? Vagy azt, hogy pályafutása utolsó tíz évében csak árnyéka volt önmagának, és a halála előtti években már eladni sem lehetett? Senki! Amy Winehouse szombaton a halálával egy csapásra celebből legendává vált. Megkockáztatom, a zenetörténet legnagyobb legendájává! Jóval nagyobbá, mint Michael, aki teljes karriert futott be. Amy tulajdonképpen egyetlen albummal, az említett Back to Blackkel és a maga mögött hagyott kiaknázatlan lehetőségekkel lépett a legendák közé – a CD sikerének hatására fedeztük csak fel a szintén kiváló, de a másodikkal egy lapon nem említhető, 2003-as Frank című nagylemezét. Valamivel több mint félórányi zenei anyaggal lett legenda. Aki ismeri a korongot, nem csodálkozik ezen. Rám máig olyan leírhatatlan hatást gyakorol, mint az első meghallgatásakor, 2006 karácsonya után. Karrierje a halálával nem ért véget. Már arról beszélnek, mi lesz a harmadik stúdióalbumával – valójában nem tudható, milyen állapotban van –, mikor jelenik meg, és mennyi dalt, dalkezdeményt hagyott maga után. Ez azonban már ráadás. A legendás CD-t, amelyről – annak tudatában, hogy az elmúlt öt év legkelendőbb nagylemeze – azt hinnénk, minden zeneszerető ember beszerezte már, világszerte úgy veszik, mintha újdonság volna. A jövő heti brit albumeladási rangsorban bizonyára listavezető lesz. Hiába, a halál jó üzlet. De ez már egy következő jegyzet témája. (Új Szó)

Puha József

2011. 07. 29. 12:55