Ezen legalább mosolygunk, de azon az abszurd felvetésen már nem lehet, mely szerint Bieber a nirvanás zenész reinkarnációja. Justinnak vannak olyan nem normális rajongói, akik ezt szentül hiszik. Szerencsére ez már csak azért is teljesen kizárt, mivel Cobain még élt, amikor Bieber megszületett. Állításuk szerint, ha Kurt 1994-ben látta volna meg a napvilágot, Justinéhoz hasonló zenét készítene. Ebbe még belegondolni is rossz! De hagyjuk ezt a sületlenséget! Akik ezt hangoztatják, bizonyára sosem hallgattak Nirvanát.

Egy dologban azért hasonlítanak: mindkettő korának nagy világsztárja. Mindössze ebben. A rajongótábor sem hozható párhuzamba, a kanadai tinédzsert ugyanis szinte csak a tőle fiatalabb tinik éltetik, Cobainnek viszont minden korosztályból voltak, vannak rajongói.

Bajban volnék, ha Justin Bieber június közepén kiadott harmadik, Believe című stúdiólemezét pontszámmal kellene értékelnem. Vettem a fáradságot, többször meghallgattam. Azt nem mondom, hogy az énekes rajongója lettem, de a dalok mindegyike tökéletesen kigondolt, kidolgozott, a hangzás profi, csupán egy fogást találtam rajtuk, a tinglitangli szöveget lehet felróni. „Ha én lennék a barátod, akkor sosem engednélek el. Átkarolnálak, sosem lennél magányos. Lehetek úriember is, bármi, ami neked megfelel. Ha én lennék a barátod, akkor sosem engednélek el, sosem engednélek el” – hangzik a slágerré vált (!) Boyfriend című szerzemény refrénje. Tegyük a szívünkre a kezünket, ez több mint ciki! Sajnálom azokat a tiniket, akiknek bejön ez a duma.

Nem vitás, a srác tehetséges, jól énekel, jól táncol. Az azonban szinte biztosra vehető, hogy a munkássága előkészítéséhez túl sok köze nincs, csak kivitelezi, eladja. A Boyfriend című album legtöbb dalánál ugyan az ő neve van elsőként feltüntetve szerzőnek, de nem nagyon tudom elhinni, hogy kivette volna a részét a komponálásból, bár ez nem is fontos. Hogy milyen is valójában Justin Bieber, azt a világszerte tucatszám kapható „önéletrajzi könyvekből” sem tudjuk meg. Talán majd abból, amit egykori sztárként ő maga ír. De ha ír is, az már senkit sem fog érdekelni. Ha jellemzést kellene róla adnom, azt mondanám, a nyilatkozataiból kiindulva, hogy egyre nagyképűbb, már korántsem a szeretnivaló kamasz beszél belőle. A minap egy élő rádióműsorban kikérte magának, hogy a műsorvezető Justin Timberlake-hez hasonlította (pedig ő ezzel bókolni akart), mert úgy gondolja, neki egyedi stílusa van. Az összehasonlítást én is furcsállom, hiszen – egyelőre – túlzás őt Timberlake-kel egy lapon említeni.

Justin Bieber tizennyolc évesen már sokszoros dollármilliomos, habzsolja az életet, a csodaszép Selena Gomez énekes-színésznő a barátnője. Bár az utóbbi inkább reklámfogásnak tűnik, ami szintén sok pénzt hoz a konyhára. A karrierje mesébe illő, olyannyira, hogy én egy szavát sem hiszem el. Sem azt, amit mond, sem azt, amit énekel. Kurt Cobainnek mindent elhittem. Fel sem merült bennem, hogy amit tőle hallok, az mögött nem ő maga és a zenekara áll. Biztos nem azért van ez így, mert időközben bölcsebb lettem. (Új Szó)

Puha József

2012. 07. 24. 5:22