A nemzetközi piacon a konszolidáció jelei mutatkoznak: 0,4 százalékkal esett a zeneértékesítés összbevétele. Nyolcszázalékos növekedést mutatnak a jogdíj- és a szinkronizációs bevételek (ezek a teljes bevételből mintegy öt és két százalékot tesznek ki), a digitális szegmens hét százalékkal erősödött, a fizikai (hanghordozón kiadott zene) pedig nyolc százalékkal gyengült. Először fordult elő, hogy a teljes piacból egyenlő részt tudhatnak magukénak a fizikai és a digitális értékesítések. Az Amerikai Egyesült Államokban a digitális zeneforgalom aránya hetvenegy százalékot tesz ki.

Magyarországon tavaly a fizikai értékesítések csökkenése háromszázalékos volt a korábbi években tapasztalt húsz-huszonöt százalék közötti csökkenés után. A digitális értékesítések már a második évben mutatnak ötven százalék körüli emelkedést. Ezek nálunk továbbra is csak a teljes bevétel mintegy harmadát teszik ki. Ez arányaiban hasonló a német és az osztrák adatokhoz, volumenben viszont elmarad tőlük. Németország a harmadik, Ausztria a 16., Magyarország a 39. legnagyobb zenei piac a világon. A digitális bevételek mintegy háromnegyede a streaming szolgáltatásokból származik, ezen belül közel egyenlő a megoszlás az előfizetések és a reklámalapú bevételek között. Idehaza a digitális bevételek kilencvenhat százaléka a tíz legnagyobb szereplőhöz köthető (a nagy nemzetközi cégek és néhány magyar kiadó, előadó), a maradék négy százalékon pedig több száz szereplő osztozik.

Puha József

2015. 05. 07. 8:15