„Az Oktogon egy hosszú - mintegy 3 év - érési folyamatot megélt lemez, teljes mértékben városi zene. Konkrétan Budapestről szól, a zsongó, örökmozgó, folyton változó városról, amit a lemez tükröz is eklektikusságával. Ezt a jelenséget jól szemlélteti az Oktogon tér, ahol múlt századbeli házak, a 4-es, 6-os villamos, az Európában elsőként készült földalatti, a kommunizmusból visszamaradt fényreklámok a házak tetején, a modern gyorsétkezdék, mint a korok összefonódása egy eklektikus, időtlen, mozgó városképet alkotnak, ahol mégis megtalálható az egységesség. Erről az érzetről szól a lemez. Pont ezért nem sorolnám egy konkrét műfajba az albumot, sem az egyes számait, hiszen található köztük jazz-be oltott breakbeat, klasszikus zene, nu school, elektró, fo-fi, drum' n' bass és kísérleti zenék is, vagy akár mindegyikük egyszerre. A lemezen hangszeres zenészek és vokalisták is szerepelnek. A magyar underground jazz-élet legjava, mint Eszterhás Dániel, szaxofonos és Várkonyi Vera, énekes, valamint más, klasszikus zenészek is helyet kaptak az egyes számokban. A lemez érdekessége, hogy a teljes anyagot otthon készítettem, vettük fel, és kevertem le.”

Jónap Tamás

2001. 12. 17.