1999 októberében spontán gondolattól vezérelve - egy fergeteges buli kellős közepén - Jávorszky Béca dobott fel egy ötletet Kowalskynak.

Felvetette, hogy az általa megírt zenei alapokból készíthetnének az énekes közreműködésével néhány dalt. Ezek után még gyakoribbak lettek a közös mulatások a közös munkánál, de szép lassan elkészült egy-két dal, amelyek baráti társaságban komoly tetszést arattak.

A munkálatokhoz szükséges számítógépek hozták össze a harmadik tagot a Kowalsky-Jávorszky párossal. Juhász Rob - komoly elfoglaltságai miatt - eleinte csupán üzleti kapcsolatban állt a két „Sky”-val, de kis idő múlva felkérték, hogy készítsen groove alapokat a dalokhoz. Így hamarosan aktív szereplőjévé vált az akkor még névtelen produkciónak.

Így alakult meg a „Kowalsky meg a Vega”, és miután 2001-ben már majd’ két lemezanyagra való dalt raktak össze, adott volt a következő lépés: stúdióba menni, és megfelelő hangszereléssel és hangzással elkészíteni az első albumot.

Rob hozta össze a többieket Nemes „Csibe” Csabával, aki a jól ismert Madarász ”Madi” Gáborral közös stúdiójukba invitálta a zenekart. Hosszas de annál eredményesebb munka kezdődött a VA stúdióban, ahol rögzítésre került tizenhárom dal. 2002-ben a stúdiómunkák alatt már több kiadóval folytak ígéretes tárgyalások.

Ebben az időszakban csatlakozott a trióhoz két zenész, hogy a hamarosan sorra kerülő élő előadásokban társai legyenek a Kowalsky meg a Vegának. A dobok élő prezentálását Újvári Péter vállalta magára, akivel Rob korábban több produkcióban is együtt zenélt. A mély frekvenciák (értsd basszus) előadására Kowa kérte fel Temessi Bercit (akivel a Black-Out-ban zúz együtt).

Teljes volt a kép, hogy a Kowalsky meg a Vega a nagyközönség előtt is bemutathassa muzsikáját, amely végeredményben egy laza, humoros, de profi produkcióvá nőtte ki magát. 2003-ban eldőlt hogy a Vegás arcok a ShowTime zenei kiadói részlegével kötik meg első szerződésüket, s mivel ezek után már felgyorsultak az események, hamarosan – november első napjaiban - megjelent a Kowalsky meg a Vega „Pimasz Grimasz” című első nagylemeze.

Kowalsky:
1992 óta a Black-Out nevű rock-zenekar énekese.
Ezzel a formációval 10 év alatt 6 nagylemeze jelent meg (plusz egyéb kiadványok), az első magánkiadás után a SONY Music Hungary Lemezkiadó gondozásában, majd a holland érdekeltségű 4 Tune szárnyai alatt. A szöveg és dalszerzés mellett festészettel foglalkozik. Képei megtekinthetők a www.kowalsky.hu internetes oldalon. A „Kowalsky meg a Vegá”-t 1999-ben alapította Jávorszky Bélával és Juhász Robbal.

Jávorszky Béla:
1992-1997-ig a Hősök elnevezésű csapat alapító tagja. Nevüket időközben „Márton és a Hősök” re változtatják. Ebben az időszakban még tagja a Boeghoe zenekarnak is. Együtt játszik többek között Moldován Gyulával, Boros Pöpivel. ’97-’98-ban a MAD zenekar tagja, akkor ismerkedik meg Kowalskyval. Innen egyenes az út a Kowalsky meg a Vega formáció létrehozásáig.

Juhász Rob:
1991-1996 között a SLOGAN zenekar tagja. Közben 1995-ben Paksi Endrével megalapítja a Wellingtont. Később 1997 tájékán az akkor alakuló AGNUS DEI zenekarba távozott. ’99-ben találkozott a Kowalsky-Jávorszky párossal, akikkel együttműködve alapították a Kowalsky meg a Vega zenekart.

Újvári Petya:
Első formációja a gödöllői Pestilence, innen igazolt át az akkor alakuló Bedlam zenekarba. 1997- től Robbal együtt az AGNUS DEI tagja. Egyébként Robbal évek óta zenél egy hobbizenekarban, amely élőben U2 dalokat játszik Inka-H néven. 2003-ban csatlakozik a Kowalsky meg a Vegához.

Temessi Berci:
’96-tól a Ceremony zenekar tagja, ahol feldolgozásokat játszanak (Red Hot Chili, Black-Out, Alice in Chains stb.) Egyéb formációk után létrejött a Without Face nevű együttes, akivel egy lemezt jelentetett meg.’98-ban beszáll a Stonehenge-be és mellette tagja egy kubai-latin zenét játszó formációnak, a Gyöngyhalász-nak. 2001-ben belép a Black-Out-ba, ahol megismerkedik Kowalskyval. 2003-ig még megfordul a Hobo, Kútvölgyi Erzsébet, Vári Éva, Charlie, Horváth Ákos és Rátonyi Róbert zenekaraiban. 2002-ben csatlakozik a Kowalsky meg a Vega zenekarhoz.

Simon Péter

2003. 12. 19.