A HÉV szerelvényről leszállva ne is keressünk pénztárakat, hanem egyből vegyük az irányt a bejárat felé ahol 5 konténernek álcázott Pénztár fogad bennünket. A 12 órára ígért pénztár-nyitás 75 perc késés után, mindössze két konténer üzemeltetésével elkezdte a hetijegy voucherek beváltását. Természetesen a külföldieknek Útlevél bemutatása után már szabad volt az út, sőt még bankkártyával is fizethetünk a karszalagokért. Igaz, aki mindössze csak a voucherét jött beváltani, az most álhatott másodjára is sorba.

Lassan elindultak az emberek a csigalassúsággal üzemelő Pénztáraktól sárga-kincsükkel (karszalagokkal) a híd bejáratának irányába, ahol kedvesen meghátráltatták a Szigetre belépni kívánó egyedeket, mivel a bazár csak 6 órakor nyitott ki. Így nem maradt más, a nép leült a fenekére vagy jobb esetben az e pillanatban luxust jelentő csomagjára. Azon értetlenkedtem, hogy egy több mint 10 éves fesztivál esetében miért nem lehet már délelőtt 10 órától bebocsátást nyerni annak, akinek már kezében a jegye. A választ délután 3 órakor értettem meg, immáron a Sziget területén: a fesztivál-város nemhogy nincs fogadókész állapotban, de még sok helyen az alapkövek letételét is megtehetnénk a nulladik napon. Fúró hiányában nem vettem részt az építkezéseken, inkább gyorsan egy kellemes sátorhelyet kerestem társammal.

8 óra tájban a kijutás okozott újabb nehézségeket, ugyanis a bejáratnál tömött sorok, és a Pénztáraknál is változatlan állapotok uralkodtak, de ettől függetlenül mindenki bizakodóan tekintett a sötétedés elé: egyszer csak bejutunk.

Simon Péter

2004. 08. 03.