Moroder a 70-es években vált ismertté, amikor olyan előadók számára kezdett elektronikus diszkózenéket készíteni, mint Donna Summer (I Feel Love), a Sparks vagy a svéd születésű Madleen Kane. 1977 és 1979 között Munich Machine fedőnéven három albumot is piacra dobott. De együttműködött a legendás Blondie-val is (Call Me), amelynek eredményeként toplistás sikereket aratott Amerikában és Európában egyaránt. A lendület a 80-as években is folytatódott: a Berlin nevű újhullámos csapattal készített Take My Breath Away (Eláll tőled a lélegzetem) című dala - amely a Top Gun betétdala volt - Amerikában Top 5-be került, míg Angliában hetekig vezette a listát. A nyolcvanas évek közepén Moroder közös lemezt készített a Human League nevű szinti-pop formáció énekesével, Phil Oakey-val. Az elkészült albumról (Philip Oakey & Giorgio Moroder) Magyarországon a Goodbye Bad Times (Isten veletek rossz idők) és a Why Must The Show Go On (Miért kell a shownak folytatódnia) című számok lettek igen népszerűek. (Ezutóbbit angol nyelven Szatay Gábor is elénekelte.) 1987-ben az akkori osztrák popsztár Falco Body Next To Body című felvételének lett producere. 1988-ban a szöuli olimpia hivatalos dalának szerzője, míg 1990-ben az olaszországi labdarúgó világbajnokság "himnuszát" komponálja meg.

A 90-es évek elején Donna Summer egyik diszkófelvéte (Carry On) biztosítja újabb listasikerét az Egyesült Államokban. 2004-ben pedig megörökítik nevét a Hírességek Csarnokában.

2007-ben Diana Ross előadásában dobják piacra a Take My Breath Away-t, amely az énekesnő új I Love You című albumán hallható.

Morodert jelenleg a 2008-as pekingi olimpia zenéjének elkészítése izgatja. Könnyen megeshet, hogy ismét az ő kompozíciója lesz a hivatalos dal.

LA

2007. 05. 02.