Kicsit megkésve sikerült gépközelbe jutni a cikk íráshoz,ennek okai:az LG Teraszon délután kettőkor Dave Tipper játszott downtempo-szettet,ezen ottlenni bocsánatos bűn.
A lemezlovas a korai időpont ellenére egész sok embert odavonzott, bátran mondható hogy aki itt volt nem csalódott.De ne szaladjunk előre.
A másik ok, amiért késünk, az, hogy átmenetileg kis füst felhőcskék szálltak fel a netkamionból. Hát nem jó hír. Ha viszont már itt vagyunk,gyorsan egy újabb észrevétel:nincs a fesztivál területén olyan publikus töltőállomás,ahol fel lehet töltetni telefont,aksit stb. Erre komolyan figyelhettek volna, nagy hiba ma már egy ilyet kihagyni.
A Nagyszínpad idei műsorát a magyar tinédzserekek szüleinek spenótszörnyei, a -koncerteken csak "három hülyé"-nek hívott Belga srácok indították.Aki látta már őket élőben az tudja,aki nem, az megtudta milyenek a fiúk. Pörgős számok, könnyű dalok és szemtelen szövegek, robotmozgás,Bkv, meg akit még szidni lehet. A Belga mindig jó.Most is az volt.
Utánuk következett a Hiperkarma zenekar,majd színpadra léptek a Patrice-os fiúk.Ők Franciaországból érkeztek,fekete bőrükbe ivódott hiphopos zenéjüket olyan erővel adták az arcunkba,hogy kapitulálni kellett. A gyors tempókra épülő alapvetően rap/hiphop zenéjükbe szinte bármiylen ritmust észrevétlenül becsempésztek, ők maguk pedig a színpadot teljesen kihasználva, a szekusok idegeit tépve ugráltak le-fel, jöttek a közönséghez, másztak a színpadtartó csöveken felfelé. Igazán nagy koncert volt.
Az Anima Soud System követte őket, az elején a közönség nagy kíváncsisággal közelített, de ez aztán sajnos jócskán alábbhagyott.Most ilyenek voltak,na.
Este tízre az emberek mint a gép masíroztak a Nagyszínpadhoz, pillanatok alatt megtelt a nézőtér és a várakozás felfűtött mindenkit. Szerencsére nem volt allür, gyors hangolás, majd a Basement Jaxx lépett ki a sűrű füstből.
Amit itt láttunk arra legjobb talán szó talán a profizmus. A zenével semmi kivetnivaló, a hangzás eszeveszett penge,minden arányosan kijön és közben mégis fülsüketítő az erő. Az énekesek munkája kivételes. A -legalább- két, testesebb fekete énekesnő hangja lemezről is felejthetelen, hozzátettek ehhez itt egy olyan energiától pulzáló, dinammikus műsort, ahol egy perc üresjárat sem volt, állandó mozgás a színpadon,tánc volt közel két órán keresztül. Ahogy valaki megfogalmazta, valóban egy kicsit amerikai volt az egész benyomása, de ez szerencsére a kiélezett precizitáson, az állandó pörgésen,mosolyon kívül nem jelentett semmi bűzlő hamburger szagot.
Ez egy nagyszabású buli volt,a közönséget midnevégig kiszolgálták a pénzükért,teljes showt adtak,mind látványban,mind muzikálisan.
Az LG Teraszon déltől szólt a zene,inkább csak stradoláshoz, pihenéshez szolgálattak zenét a Keyser&Shuriken, a BootsieQuartett, Barabás Lőrincék, majd hattól kezdődőtt a Zagar koncertje.
Kicsit késve érkeztünk nyolcra az osztrák Madrid de Los Austrias zenéjére. Bátran mondhatom, ez volt a BalatonSound eddigi legnagyobb élménye.Itt jött a felismerés, a "fíling" ugye, hogy miért jó a Balaton parton lenni. A parton végig emberek, sörök mindenfelé, Tihanynál alábukik a nap,csodás naplemente,kicsit már sötétedik, a háttérben pedig olyan zenei manna szól, amely képes arra, hogy a hangjegyekből összeálló univerzális nyelvet diktálja belénk. Spanyol lány énekel, három fúvós,dobos, kongás,két gitáros és basszer felállásban jöttek és tátva maradt a szánk.Lehetetlen körülírni amit játszanak, az biztos hogy minden egyes ritmus szenvedélyes, érzelmekkel teli, funkys alapokon nyugvó, jazzes flamnco, ahol minden egyes zenész mestere a hangszterének.Ja, még annyit. A ráadás egy húsz perces spontán jammelés volt,remegett a Terasz az őrjöngő emberektől.
Ilyen zenekar ha minden emberöltőben akad egy.Nekünk szerencsénk volt.
Következett a francia Nouvelle Vouge, akik szintén kuriózumok. Enyhén sanzonos beütésű zenéjük, a megszokott zsigeri ritmusokkal vitt táncba.Nem rossz.
Adam Freeland partijára a Teraszból dőltek kifelé az emeberek már. Hihetetlen mennyiség volt. Zenéje kicsit most elektrósabb volt,feledve múltat, keményebb, monotonabb és durvább tempókat tett alánk.
Utána még Palotai mixelt hajnalig, akinél meglepően sokan voltak!!
A Stage Fever megtalálta a számításait, a szokásos bemelegítő után a Client, a Muzzaik majd Roger Sanchez lépett a keverő mögé. Színültig megtelt a sátor, moccani nem lehetett. Utánuk jött Ferry Corstein és a hálás félötös kezdéssel Shane 54. Végre elindult az Arena, az emberek mennek,nyüzsögnek, aki végeláthatatlan pörgésre vágyik, annak ott helye!!
Zamárdiban a helyzet alakul.Telnek a jófajta pincék,éttermek, a pultosok irgalmatlan sebességgel pakolják a söröket,kifliket. Az utcákon midnenhol kék Csepel bicajok száguldanak,ezt 2oo huf per óra tudod bérelni. Érdemes megnézni a városka feletti kilátót,nagyon szép a Balaton,belátod az egészet!!Visszafelé fakultatív etetés,simogatás a lovardában,templom nézés majd kóbász-lángos.Az árak változatlanul elszomorítóak a fesztiválon,elősegítendő a szuburbán kapcsolati tőke kiépítését, jól el lehet mélázni a kisbolt előtt sörrel a kézben.
A város mindig tiszta, ápolt, jól bír minket, a boltosok azonban már néha káromkodnak.
Nem baj,elérkeztünk a feléhez most már csak előre van!!
Thx for SallaiPeti

Ferenczi Attila

2007. 07. 14.