Franciaország
A francia alkotmánybíróság júniusban alkotmányellenesnek nyilvánította a parlament által másodszorra elfogadott, illegális letöltők elleni törvényt. A javaslat értelmében a jogvédett tartalmat: zenét, filmet illegálisan letöltőket egy új kormányhivatal, a HADOPI először figyelmeztette volna, második alkalommal pedig felfüggesztette volna internet-hozzáférésüket. Az alkotmánybíróság szerint a világhálóhoz való hozzáférés alapvető jog, amelytől csak bírósági határozat foszthatja meg az embereket, ezért a törvény nem léphetett életbe. Nicolas Sarkozy köztársasági elnök és pártja ebbe nem nyugodott bele. Újabb javaslatot terjesztettek a törvényhozás elé. Ennek értelmében a HADOPI a bíróságnak továbbítaná a törvénysértésen kapottak adatait, és ez döntene arról, felfüggeszti-e az internetkapcsolatukat, vagy pénzbírságra, súlyosabb esetben letöltendő szabadságvesztésre ítéli-e őket. A javaslat azokat az internetezőket is büntetné, akiknek a csatlakozását használva mások töltenek le illegálisan jogvédett tartalmat.

A francia művészeket megosztja a kalózkodás. Catherine Deneuve és még harminc színész, filmes szakember nyilatkozatban támadta a kormány álláspontját. Mások, a népszerű sanzonénekesnővel, a 83. életévében járó Juliette Grécóval az élen a törvénytervezetet ellenző szocialistákat ostorozzák, akik szerintük cserbenhagyják az előadóművészeket. Sarkozy felesége, az énekesnőként is tevékenykedő egykori modell, Carla Bruni is támogatja a törvényjavaslatot. Mivel a francia lenne az első szigorú kalózellenes törvény, sorsát nagy nemzetközi figyelem kíséri.

Nagy-Britannia
„A kalóztevékenység összességében pozitív hatással van a hazai zeneiparra” – olvasható a brit zenei piac jelenlegi helyzetéről szóló Adding up the Music Industry for 2008 című tanulmányban, amelyet Will Page közgazdász készített. Az elemzés a különböző értékesítési területeket vizsgálja. A hagyományos hanghordozókon történő eladás folyamatosan csökken, ennek ellenére a brit zeneipar tavaly 4,7 százalékkal nagyobb bevételre tett szert, mint 2007-ben. A vizsgált időszakban a hanghordozók forgalma tíz százalékkal esett vissza, a digitális eladások ötven százalékkal nőttek. A fogyasztók hat százalékkal kevesebbet költöttek rögzített zenére, a koncertjegyeladás viszont tizenhárom százalékkal emelkedett. Az utóbbinak hasznára vannak az illegális letöltések, amelyek révén több emberhez jut el a zene, s bár a kalózok nem fizetnek érte, a koncerteket figyelembe véve később ők is fizető fogyasztóként jelennek meg a piacon. Nagymértékben emelkedtek a licenc-, hirdetési és szponzorbevételek: 2008-ban a belőlük befolyt pénz a brit zeneipar bevételeinek negyedét tette ki. A jelentés a piaci változás negatívumaira is rámutat. A hagyományos, lemezcéges kiadási rendszer haldoklik, új modell pedig egyelőre csak körvonalazódik. Egyre több előadó és együttes hagyja ott lemezcégét, más kiadási formákkal kísérletezik, de a megfelelőre még nem leltek rá. Page szerint ideje volna kitalálni azt is, hogy a zeneipar mely szereplői adják befektetésükkel az első lökést a kezdőknek, kiknek kellene támogatniuk a jövő sztárjait, akik jövedelmük egyre nagyobb részét szerzik majd a fellépésekkel. (Vasárnap)

Puha József

2009. 08. 28.