Az 1968-ban alakult zenekar a hetvenes években volt népszerűsége csúcsán ám a tegnapi koncertből ítélve pályafutása még közel sem lefutott. Ian Gillan, Roger Glover, Ian Paice, Don Aiery és Steve Morse a ZENE legjavát nyújtotta a nagyérdeműnek legnagyobb számaikat eljátszva a Fireball -tól a Black Night -on át a Hush -ig.

Lenyűgöző hangszeres tudásuk és Gillan még mindig világbajnok hangja örökös tagságot biztosít a bandának a rock legnagyobbjai között. Elnyűhetetlen zenészek, frissek, fiatalosak és szenvedélyesek.

Mi a titkuk? Csak találgatni lehet, valószínűleg a rock&roll tartósítja és élteti a nagypapa korú sztárokat. Csak zene és semmi más. Náluk ennyi is elég a sikerhez. Nem kell frivol színpadkép, kéjesen vonagló háttértáncosok. Csak ők, így öten ahogy tegnap láthattuk őket. A zene és a közönség szeretete.

Don Aiery billentyűs ez alkalomra egy kis magyar blokkal is kedveskedett, Bramhs V. Magyar táncából és Liszt Szerelmi álmok c. művéből is csipegetett virtuóz szólója közben, míg Steve Morse gitáros egy magyar népdal záróakkordjaiból indította a rock legismertebb riff-jének kikiáltott Smoke on the Water intóját.

A zenekar egy kiadós ráadással fejelte meg a főműsort, megköszönve a közönség szeretetét. Köszönjük mi is a Deep Purple-nek a remek koncertet!

hali

2010. 06. 05.