A színvonal szokásosan jó, a szabadtéri színpadok előtti beach hangulat adja magát a homokkal terített nézőtérnek köszönhetően.

A Nagyszínpad esti zárásaként a Madness csinált extra jó hangulatot, az elmaradhatatlan slágerek közül az "It Must Be Loved" rendesen megmozgatott mindenkit kortól és zenei szimpátiától függetlenül.

Ugyan nem zenei hír, de innovációk sokasága fogad idén minket a Szigeten:

Mostantól a lányok is állva pisilhetnek, egy angol szabadalom standja ugyanis erről árulkodik, habár tesztelő alannyal még nem találkoztunk.

Másik újdonság - amivel az idei Sziget rendezvényeken már lehetett találkozni - hogy a készpénzt egy helyi mágneskártyával lehet helyettesíteni, amely feltölthető, levásárolható. Az árusoknak kisebb hátrány, hogy a borravaló így biztosan ugrik, de az önfeledten költekező sem érzi, hogy milyen gyorsan vékonyodik a pénztárcája, viszont apró után sem kell kutakodni egyik félnek sem, ami jó dolog.

További újdonság az sms-sel működő kávé automata, a mobilparkoláshoz hasonló percdíjas napijegy, ahol 18-23 óra között 70Ft a percenkénti Szigeten tartózkodás díja, "csúcsidőn" kívül pedig 35Ft/perc. Így aki csúcsidőben nem akar 170percnél többet kint lenni egy adott napon, annak érdemes megfontolni ezt a szolgáltatást, persze ha van mindehhez egy hetvenes mobilja.

Zenei jellegűbb innováció az A38/Wan2 helyszín önhordó sátra, amely - Gerendai Károly fesztivál igazgató elmondása szerint - a méretét illetően kb. a Petőfi Csarnok belső nézőterének 4x-ese, azaz számokban kifejezve 8-10ezer embert képes befogadni. Délután a legtöbb előadó alatt csak pangás volt a helyszín körül, azonban az első Sziget napon késő este mégis kicsinek bizonyult a sátor, ugyanis az amerikai, idén 30 éves Bad Religion veterán punk-rock zenekart óriási tömeg várta. Róluk azt érdemes tudni, hogy 3 percnél hosszabb daluk nem igazán létezik, így amíg a sátor végében felfogtuk a harmat gyenge hangzás miatt, hogy melyik daluk szól, addigra már Greg Graffin új számot konferált fel. Közelről hallgatva jól szólt a buli, de a sátornak az akusztikája nem a legjobb, eléggé hiányoztak a hátrébb felállított hangfalak.

A MTV Headbangers Ball (rövidebb nevén Metal) sátorban a finn Children Of Bodom volt az este fő produkciója. Az egyetlen jelzőként használt fuckingolások közepette felkonferált dalok mind hangzásban, mind látványban rendben voltak. Őket a verpeléti Road zenekar követte, amin látványosan csak az őket ismerő, magyar ajkú rajongók maradtak.

Az MR2 színpadon fellépő Quimby úgy nyitotta koncertjét, hogy megköszönték az rájuk várakozó közönségnek, hogy ennyi programáradat közepette őket is választotta egyáltalán valaki. Aki csak "átutazóban" volt a színpad melletti úton, azok közül is sokan bólogattak Kiss Tibor szövegeire.

Az este jól telt, a szúnyogírtás sikeres volt, a zenei programok jók, pontos kezdésekkel, ahogy már azt megszokhattuk.

Folytatás következik...

Gab

2010. 08. 12.