A 2005-ben alakult The xx a tizenkét albumot magában foglaló jelöltlista július 20-i nyilvánosságra hozatala óta szinte az utolsó percig a Barclaycard Mercury Prize legnagyobb favoritjának számított. A brit William Hill Fogadóirodában csak közvetlenül a díjkiosztó előtt előzte meg Paul Weller nagylemeze, a Wake Up the Nation, mivel nagyon sok fogadás érkezett rá.

Meglepő meglepődés
Így aztán senkit sem lepett meg, hogy a The xx zsebelte be a rangos elismerést. Vagyis csak a díjazottakat lepte meg! „Elképesztő év van mögöttünk, minden nap valami olyasmire ébredtünk, amire korábban gondolni sem mertünk. Az olyan dalokat, mint például a VCR tizenöt-tizenhat éves korunkban írtuk, és nem gondoltuk volna, hogy rajtunk kívül valaha bárki is meghallgatja. Erre a díjra pedig egyáltalán nem számítottunk” – nyilatkozta meglepetten a gálán Oliver Sim énekes-gitáros.

Ésszerű magyarázat
A tizenkét tagú zsűri elnöke, Simon Frith zenekritikus egyetlen szót mondott, amikor indoklást kértek tőle. „Atmoszféra” – jelentette ki. Aztán bővebben is kifejtette. „Az albumnak elképesztően erős hangulata és atmoszférája van, megragadja a mai nyugtalan kort” – tette hozzá. Romy Madley Croft elmondta, a díjjal járó 20 ezer fontot (nagyjából 24 ezer eurót) saját stúdiójuk felépítésére költik, az első nagylemezüket ugyanis egy fürdőszoba nagyságú átalakított pincében rögzítették.

Eddigi csúcspozíciók
Az utóbbi másfél évben egyetlen zenekar sem kapott annyi pozitív kritikát, mint a The xx. Részben ennek köszönhetően végigturnézta a nyarat, a fesztiválokon mindenütt a nagyszínpadon lépett fel fő műsoridőben. Albuma 55. hete tanyázik a brit eladási rangsorban, a tizedik hely az eddigi csúcspozíciója. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsük, a korong – az elismerés hatására – feljebb is jut még. Az amerikai eladási összesítésben eddig a 92. helyig jutott.

Érdekes sikertörténet
A nagylemez ismeretében nehezen hihető, hogy a zenészek a szabadidejükben r&b-előadók (többek közt Aaliyah, Ne-Yo, a Womack & Womack duó) felvételeit remixelgetik. Pedig ez az igazság! Az is felettébb furcsa, hogy Romy szuggesztív énekstílusára – elmondása szerint – az r&b tette a legnagyobb hatást. Az albumból kiindulva a The Velvet Underground, a Joy Divison, a Cocteau Twins, a Portishead, a The Kills, de leginkább a The Cure repertoárja van rájuk hatással. A The xx első szerzeményei tavaly az év elején kerültek fel a világhálóra, aztán kiderült, hogy két tizenéves lány és két tizenéves fiú áll mögöttük. Az xx című nagylemezüket tavaly augusztusban adták ki. Napról napra egyre több embert szólítottak meg – zenéjük észrevétlenül vette le lábáról a nagyközönséget: a dalaikból reklámokban használtak fel részleteket, a közszolgálati BBC választási műsora főcímzenéjének választotta egyik felvételük részletét. A szerzemények többségét Romy és Oliver közösen adja elő olykor egymásnak felelgetve, máskor egymásba olvadva. Az összhatás olyan, mint amikor két, az alagút végét talán már látó, de a problémáktól megtört, az életből kiábrándult tinédzser a legféltettebb titkait osztja meg egymással, vagy legalábbis azok egy részét, miközben még egymásban sem bíznak meg. Pedig gyerekkoruk óta ismerik egymást, állítólag nincsenek is titkaik. Az album mégis titokzatos, olyan, mint egy vulkán, ami végig kitörni készül, de az utolsó pillanatban meggondolja magát, így a kíváncsiskodók hoppon maradnak. Őszinte, nyomasztó, komor, depresszív dalokat vonultat fel, diszkrét, finom zenei kíséretbe ágyazva. Tökéletes popzene, ami nyilván csak úgy születhet, ha a szerzők a saját tapasztalataikból merítenek. Miután sokszor meghallgatjuk, rá kell jönnünk, hogy a felvételekben tulajdonképpen nincs újdonság, az összkép mégis olyan, mintha teljesen új, szűz zenét hallgatnánk. Az együttes tavaly november óta trióként működik. Baria Qureshi billentyűs-gitáros azért távozott, mert nem bírta az intenzív turnézást. (Új Szó)

A Barclaycard Mercury Prize idei jelöltjei
Előadó: lemezcím
Biffy Clyro: Only Revolutions
Foals: Total Life Forever
I Am Kloot: Sky at Night
Kit Downes Trio: Golden
Laura Marling: I Speak Because I Can
Mumford & Sons: Sigh No More
Corinne Bailey Rae: The Sea
Dizzee Rascal: Tongue n’ Cheek
The xx: xx
Villagers: Becoming a Jackal
Paul Weller: Wake Up the Nation
Wild Beasts: Two Dancers

A Mercury Prize eddigi győztesei
Évszám – előadó: lemezcím
1992 – Primal Scream: Screamadelica
1993 – Suede: Suede
1994 – M People: Elegant Slumming
1995 – Portishead: Dummy
1996 – Pulp: Different Class
1997 – Roni Size / Reprazent: New Forms
1998 – Gomez: Bring It On
1999 – Talvin Singh: Ok
2000 – Badly Drawn Boy: The Hour of Bewilderbeast
2001 – PJ Harvey: Stories from the City, Stories from the Sea
2002 – Ms. Dynamite: A Little Deeper
2003 – Dizzee Rascal: Boy in da Corner
2004 – Franz Ferdinand: Franz Ferdinand
2005 – Antony and the Johnsons: I Am a Bird Now
2006 – Arctic Monkeys: Whatever People Say I Am, That’s What I’m Not
2007 – Klaxons: Myths of the Near Future
2008 – Elbow: The Seldom Seen Kid
2009 – Speech Debelle: Speech Therapy
2010 – The xx: xx

Puha József

2010. 09. 15.