A ZUP eddig két nagylemezt jelentetett meg, 2013 márciusában a Füstjelek szélcsendben, idén júliusban a Huszonvalahányban címűt.

Amikor az Orom utca 8. hódított, sokan azt mondták, pályakezdő zenekar a ZUP, pedig korántsem volt az.

Krisztina: Bizony nem. 2007-ben alakultunk Záhony Unplugged Project néven. Záhonyi származásúak vagyunk, ismert dalokat adtuk elő akusztikus változatban. Innen a név.

János: Akkoriban az foglalkoztatott bennünket, hogyan tudjuk átdolgozni, színpadra állítani az általunk kedvelt dalokat. Sokféle zenét hallgattunk, a repertoárunk is széles volt, Britney Spearstől a Kornig.

Miért döntöttetek az akusztikus hangszerelés mellett?

János: Nagy adag tettvágy volt bennünk. Bizonyítani akartunk, de az eredeti változat eljátszása nem jelentett túl nagy kihívást. Az akusztikus hangszerelés az én ötletem volt, ez tartott lázban. Akkori zenésztársaink rockosabb műfajból érkeztek, nekik is érdekes volt ez a világ.

Krisztina: Első koncertünket Záhonyban adtuk. Három hónappal később egy közeli fesztiválon szerepeltünk, ahol megismertük a koncertszervezőnket. Ő indított el bennünket a pályán. 2010-ben felléptünk az egyik MTV Iconon, azon, amely Demjén Ferenc előtt tisztelgett. Az Én csak fújom a dalt című slágert játszottuk. Az nagyot lendített rajtunk.

Időközben az együttes Budapestre tette át a székhelyét. Miért?

Krisztina: A fővárosban könnyebben tudjuk szervezni a dolgainkat. Záhonyból Budapest sokáig bevehetetlen erődként tornyosult előttünk. A megalakulásnál még hárman voltunk frontemberek. A fővárosban ketten maradtunk, nevünket ZUP-ra változtattuk, és a saját világunkhoz új zenészeket kerestünk. Folyamatosan cserélődött a tagság, jelenleg mellettünk Gaál Kristóf basszusgitáros az állandó tag. A koncerteken Vincze-Fekete Máté dobol.

Mikor határoztátok el, hogy saját szerzeményekkel kellene próbálkozni?

János: Öt évig mások dalait adtuk elő, s erre egy idő után ráun az ember, még akkor is, ha azokba beleviszi az ötleteit. Egyre többször éreztük, hogy szeretnénk a gondolatainkat is közölni. 2012-ben kezdtünk saját zeneszámokat írni.

Krisztina: Az első dalaink János munkáját dicsérik, ő hozta a zenei alapot, a szöveget, mi a körítést raktuk hozzá. A bemutatkozó nagylemezünknél már én is belefolytam az alkotásba, a második albumon pedig összeszokott szerzőpárosként dolgoztunk. A basszusgitárosunk is beszállt a dalszerzésbe. Ezeknek köszönhetően színesebb lett, mint az első.

Gyorsan elkészült a második nagylemezetek.

Krisztina: Én nem mondanám. Több mint egy év van köztük, s az a magunkfajta zenészek életében hosszú idő. Mozgalmas életet élünk. Én a felnőtté válás küszöbén állok, lassan végzek az egyetemen.

János: Magyarországon az a szokás, hogy két-háromévente jelentkeznek a zenészek új albummal, de mi nem vagyunk ennek a híve. Ha vannak ötletek, azokat dalokba kell foglalni. Az élet, az emberek, a város állandó inspiráció. A társadalmi és politikai problémák is foglalkoztatnak bennünket.

Sokat köszönhettek a közszolgálati Petőfi rádiónak.

János: Kicsit vicces, mert fogalmunk sincs, mi alapján választotta ki az Orom utca 8. című szerzeményünket, miért játszotta napi több alkalommal is, s egy idő után miért tűnt el az adásból. Azt sem értjük, mostanában miért a Nagyon élsz című dalunkat sugározza. Ebbe a folyamatba nem látunk bele. Sok rádióban kopogtattunk, csak néhány helyen jártunk sikerrel. Az egyik nagy rádióállomás zenei szerkesztője azzal utasított el bennünket, hogy nem modern a hangszerelésünk, le vagyunk maradva vagy tizenöt évvel. Ezt bóknak vettem, ezek szerint jó úton járunk.

Krisztina: A rádiónak még a mai, internetes világban is vezető szerepe van. Hiába a folyamatos világhálós jelenlét, az ismertté válás akkor jön el, ha bekerülsz, mondjuk, a Petőfi rádióba. A petőfis hátszéllel a koncertjeink száma nem ugrott meg látványosan, de a közönség már tudta mihez kötni a zenekart. Részben kicserélődtek az emberek, azok közül sok lemorzsolódott, akik az átdolgozásokra jöttek.

Elmondható, hogy 2014 a ZUP eddigi legsikeresebb éve?

János: Igen. Termékeny és tanulságos év a mostani. Amennyire lehet, tudatosan építjük a karrierünket, amelynek van sodródós része is, amikor tőlünk függetlenül történnek a dolgok, például ilyen a rádiós dalválasztás. Most hajt a lelkesedés. Sok tervünk van 2015-re is, reméljük, minél több megvalósul. Egyelőre főleg klubokban lépünk fel, és szeretnénk egy olyan felállást, amely minden színpadon, a nagy fesztiválokon is megállja a helyét. (Új Szó)

Valkai Réka felvétele

Puha József

2014. 12. 20. 10:05