Rob Birchék lassan, de biztosan mozgó tánczene-hírnökökké, megtestesítőkké válva, minden alkalmat megragadván maguk populárisabbá tételére (turné a U2-val, sűrű előzene a Prodigy színpadain) SZTÁROK lettek, sztárok. Eztán szünet, lityi-lötyi Madonnával, filmzenék, néhány dídzsés szarakodás, mindez '94 után 3285 nap alatt, ami lássuk be, elég rossz koncepció.
Aztán úgy tűnik megjavították házuk táján a vízvezetéket, mert hidegzuhanyként következik egy zeneileg kiszélesedett brutál év: 2001. Persze a történet pozitív irányban szövődik tovább, „We belong in this world together” címmel minden angol lejátszóban megtalálhatók.
Tavaly döngettek először budapesti falakat, de most SZIGET, s ez lényegibb, mint a múltban vájkálni.
Zé nem volt időmilliomos. Épphogy végigugrálta a Guy Ritchie által is ajánlott Herbaliser-t, rohant szigetország mikrocseppeket fújó zuhanyrózsái alá, csak az volt a baj, túl sokan nem akartak elhervadni. A rohadtak. És még ruha is volt rajtuk. Így semmi értelme. A várakozásnak. Nem baj. Megéri. Tíz perc és kezdődik a koncert. – sopánkodik magában Zé.
Az első dal refrénjére ivódik bele a tömegbe, körülnéz, mégis kivel fogja tolmácsain kívül végigbulizni a Stereo MC’s –t; ám nem is az emberek, hanem a szünet nélküli tánc ragadja magával. Ami itt folyik, az felér egy hippi csodával, hú szegény anyám, ha látná (lehet ők is itt vannak, de feltehetőleg nemigen).. – vigyorog Zé, és nem győzi kapkodni a fejét, végtagjait, és a levegőt. Tudja, nincs ezen mit csudálkozni, Rob Birch dependend ábrázata ellenére bővérű előadással kápráztat, a laza, a macsó, és a flegma között lavírozik, azonban mindegyik él jól áll neki.
YE-YE-YE-YE – a legegyszerűbb dallam és szöveg a legnagyszerűbb, bizonyítja ezt a "Step it up" c. dal, melyet első ritmusairól felismerve Zé hajveszejtő bugiba kezd, kicsit meghökkentve ezzel közvetlen környezetét.
Ezalatt azonban nem tud nem figyelni a szempihentetésre is kiválóan alkalmas 3 színes szirénre, akik nélkül nem lenne ez a zenekar EGÉSZ; a tökéletes, intenzív együtt-tánc, az eközbeni kiváló, pontos ének teljes elégtételként szolgálhat kollegáik és a hallgatóság számára egyaránt.
Zével egyetemben mindenki belefeledkezik ebbe a buliba, Isten áldja a sziget szervezőit, amiért a STEREO MC’s-t is elhozták nekünk, azonban ennek a briliáns koncertnek egyetlen hibáját vélte Zé felfedezni: nem volt ráadás.

kárpátidia

2002. 08. 14.