- Ez már a sokadik alkalom, hogy Magyarországon lépsz fel, már biztosan van véleményed a magyar közönségről. Hogy látod, milyenek a magyar rajongóid? Másabbak, mint pl. az osztrák vagy német rajongótáborod?

ATB: Ez már a harmadik alkalom, hogy Magyarországon lépek fel. Az első két fellépésem a Balatonon volt, nagyon élveztem, mert egyben nyaraltam is. Nagyon jó bulikat vezényletem le, igazán jó volt a közönség. Sokkal jobban szeretek itt játszani, mint otthon, Németországban, mert az otthoniak el vannak kényeztetve ebből a szempontból, túl sok szórakozóhely van és az összes sztár DJ-t naponta láthatják-hallhatják. Itt Magyarországon teljesen más helyzet. Vagy akár az USA-ban. Az emberek tele vannak energiával, láthatóan nagyon élvezik a bulijaimat.

- A mostani budapesti fellépéseden készülsz valami különlegességre? Milyen szettel állsz elő?

ATB: Nem tervezek semmit se előre. Viszem a lemezeimet és majd a közönség reakciójából, a pillanatnyi hangulat alapján eldöntöm, hogy mit játszok. Sose tudom előre, mit fogok játszani.

- Fellépések előtt hogyan szoktál felkészülni?

ATB: Nem igazán készülök rá, mert mindig az adott közönségen múlik, hogy kinek mi tetszik, erre meg nem lehet előre felkészülni. Viszem a bőröndnyi lemezemet és felteszem épp azt, amit jónak látok. Fellépések előtt maximum egy kicsit lazítok a szállodában, de semmi több. Egyedül annyi fontos számomra, hogy 1-2 órával hamarabb ott legyek a klubban, hogy előre fel tudjam mérni, milyen közönségnek fogok játszani. Ne hirtelen essek be, mert akkor nem tudnám eldönteni, hogy épp milyen zenére vágynak a fiatalok. Ezenkívül nincs semmilyen különösebb előkészület a bulikra.

- Sokakat foglalkoztat, hogy az ilyen jellegű partykon sok alkoholt és drogot fogyasztanak a fiatalok. Te hogyan állsz ezzel a kérdéssel? Fogyasztasz alkoholt vagy drogot a munkád közben?

ATB: Csak nagyon kevés alkoholt fogyasztok, mert a munkámat is végzem eközben. Nem tehetem meg, hogy leiszom magamat a színpadon, mert nem tudnám befejezni a szettet. Bár ismerek egy-két kollégát a szakmából, akik a szó szoros értelemben már többször leesetek a színpadról olyan kábulatban voltak. Drogokat pedig kifejezetten utálom, soha nem vennék magamhoz semmilyen formában.

- Hogyan kezeled, hogy a közönséged egy része viszont él ezekkel a szerekkel?

ATB: Mindenki maga dönti el, hogy mit kezd az életével, milyen döntéseket hoz. Nem ítélkezhetek azok felett, akik ilyen szereket használnak. Mindenki saját maga döntse el, mire van szüksége. De személy szerint én nem élek ezzel és nem is buzdítom erre a közönségemet.

- Van különbség a zenész és a DJ ATB között?

ATB: Nincs igazán nagy különbség, mindent a szívemből teszek. Nem foglalkozom azzal, hogy épp milyen műfajban dolgozom. Ugyanúgy szívből dolgozom mint DJ és akárcsak, amikor a stúdióban zenélek. Egy ugyanazon ember vagyok, nem mondhatom, hogy két énem lenne. A lényeg, hogy a munkámban mindig az érzéseim diktálnak, csak a szívemre hallgatok. Persze teljesen másképp viselkedek a színpadon, mást is követel meg az a közeg.

- Mit szeretsz jobban: DJ-ként fellépni vagy a stúdióban dolgozni?

ATB: Ez hangulatfüggő. Ha túl sokat vagyok úton, már alig várom, hogy hazamenjek és beüljek a stúdiómba, de az állandó fellépések nélkül sem tudnék élni. Fontos, hogy ne csak elkészítsem a lemezeimet, hanem a közönség reakcióját is felmérjem, nekik is mielőbb bemutassam. Persze meg kell találni az egyensúlyt a két munka között, ha túl sokat utaznék, nem maradna elég energiám a stúdiózáshoz. Erre oda kell figyelni.

- A mostani fellépések után is futsz haza a stúdiódba? Készülsz már valami új anyaggal?

ATB: Igen, igen. Már készül az új album, ami valamikor áprilisban kerül a boltokba. Már a végső munkálatoknál tartunk. Ilyenkor kell a segítség, a menedzserem és zenésztársam, Woody Van Eyden, aki ebben a legtöbbet tud segíteni. Nagyon jó kritikusom, mindig kikérem a véleményét mindenben.

- Tudod, már hogy mi lesz a címe?

ATB: Hú, ezt ha tudnám. Ezt általában utoljára döntjük el. Nagyon nehéz címeket adnom, zenész vagyok, szöveget nem írok, így ez a legnehezebb feladat számomra. De hogy egy régi dalomat említsem: anno a Sequential One-al készítettük el a 9 P.M.(Till I come) című dalt, ez úgy kapott címet, hogy megírtam a dalt, és mikor végső fázisként elmentettem a számítógépemen, gyorsan kellett címet adnom, ránéztem az órára és pont este 9 óra volt, így lett belőle 9 PM.

- Elég sok zenei műfajban kalandoztál már. Ez a lemezed milyen stílusú lesz?

ATB: Valami nagyon más. Sokan azt hiszik, hogy megint ugyanazt fogom csinálni, de tévednek, mert minden egyes album után lezárok egy fejezetet és mindig valami újba kezdek, akárcsak most is. Most több énekes és rengeteg új dolog lesz rajta, különböző zenei stílusok keverednek majd. Nagyon zavar, például amikor trance zenésznek tartanak, mert nem csak abból áll a zeném. Mindig kísérletezem, nem ragadok le egy stílusnál.

- A készülő albumodon lesznek remixek, vagy teljesen új dalokat hallhatunk?

ATB: Nincs remix, feldolgozás, csak saját dalok lesznek. Én csak zenét írok, így ilyenkor kérek fel szövegírókat, hogy kisegítsenek. Általában angol anyanyelvűekkel dolgozok, mert a szövegeim mind angolok és a németek otthon nem angolosan írnak. Olyan művészek fognak közreműködni mint pl. Harrisons, Simon Paul, egy Madelaine nevű énekesnő New Yorkból. De több titkot nem árulhatok el.(nevet)

- Kik a legnagyobb kritikusaid?

ATB: Nagyon sok embernek megmutatom az anyagot, elsősorban Woody-nak, a produceremnek és a barátnőmnek. Ők tudom, hogy kritikusan állnak hozzá, ilyenkor nagyon fontos kritika. De sokat számít a rajongók visszajelzése, persze ez mindig utólagos, de kiváló barométere a munkámnak.

- Kik voltak hatással a zenei munkásságodra?

ATB: Nem mondhatnám, hogy ez vagy az a művész hatással volt rám. Mivel rengeteget vagyok úton, figyelem a fiatalok reakcióit, hallgatom a rádiót mindenfelé, de az is fontos, hogy ne érjen túl sok hatás, mert akkor a saját egyéniségedet, egyéni hangzásvilágodat veszítheted el. Sokkal fontosabb számomra , hogy a későbbiekben rám mondják, hogy hatással vagyok az emberekre. Újat akarok felmutatni. Így próbálok csak annyira odafigyelni, amennyire kell.

- Ha mégis meg kellene nevezni egy-két művészt, kik azok, akikre te is felnézel?

ATB: Nem túl sok van. Általában számomra a legfontosabb, hogy milyen ember is valójában az adott művész vagy producer, erre figyelek sokkal inkább. Azokat az embereket tartom nagyra a szakmámban, akik igazán nagy dolgokat alkottak, de ettől még normális emberként viselkednek, nem szálltak el a sikertől. Hogy példát mondjak: Michael Cretu (Enigma)

- Manapság, szinte minden fiatalnak van otthon számítógépe és sokan készítenek is zenét rajta. Nagyon sokan azt mondják, hogy amit te csinálsz, azt bárki otthon meg tudja csinálni. Legalábbis ezt a műfajt gyakran érik ezek a vádak...

ATB: Kétlem. Tudom, hogy mennyire elterjedtek a zeneszerkesztő programok, de azért ehhez tudás és tehetség is kell. Ugye régen sok fiatal vett magának gitárt vagy bármilyen hangszert, de nem sok lett belőlük rendes zenész. Most ugyanez a helyzet a számítógépekkel. Meg lehet venni a boltból, de attól még nem lesz belőle zenész.

- Aktuális probléma: Mit gondolsz az illegális zeneletöltésről, a fájlcseréről? Ez a Ti műfajotokat hatványozottan érinti.

ATB: Sajnos, ez egy igazán nagy probléma. Fogalmuk sincs az embereknek, mekkora kárt tudnak ezzel okozni a zenészeknek, a saját kedvenceiknek. Nem mindegyik zenész tud több milliót eladni a lemezeiből, így azokkal nagyon kitolnak a fájlcserélők. Persze ők bele se gondolnak, hogyha kevesebb a művész bevétele, a jövőben még kisebb összeget tud majd a kiadó ráfordítani, így akár csökkenhet például a stúdióidő, ez pedig a művész kárára válhat. Nagyon sok tehetséges ember eshet el lehetőségtől a jövőben, mert nem lesz pénz arra, hogy finanszírozzák a lemezkészítését vagy kiadását. Ebbe persze ezek az emberek nem gondolnak bele. Csak azt nem értem, hogy mi motiválja őket. Amikor én tinédzser voltam, mindent megtettem, hogy kedvenceim lemezét eredetiben megvegyem, mert boldog voltam, hogy a kezembe vehettem azokat a lemezeket. Ma már sajnos másképp gondolkodnak a fiatalok.

- Szerinted mivel lehetne tenni ez ellen?

ATB: Bárcsak tudnám. Az internetet nem lehet beszabályozni. Rengeteg bűncselekményt követnek el rajta vagy általa. Nem tudom, mit lehet tenni ez ellen. Talán a kiadóknak kellene az árakat csökkenteni, ez talán segíthet, de ebben sem vagyok meggyőződve. A fiatalok hozzáállásán kellene változtatni.

- Sokat vagy úton a munkád miatt. Ez nem viseli meg a magánéletedet? Barátnőd, családod hogyan viszonyul ehhez?

ATB: Szerencsés vagyok, mert a barátnőm mindenben mellettem áll. Nem veszekszik velem emiatt. El tudja fogadni, hogy ez a munkám. De ahova tud, általában elkísér. Sokan azt hiszik, hogy az én életem csak turnézásból áll, de szerencsére mindig van időm a családomra, szeretteimre. Nem is bírnám ki nélkülük.

fkriszta

2004. 02. 20.