Mikor meghallgatsz egy koncertet, kimész egy fesztiválra - ilyenkor második gyerekkorodat éled?

Egyáltalán nem. Egyszerűen érdekel a zenekar, hogy hogyan szól, milyen a produkció.

Bércesi Robival jó viszonyban vagy?

Persze. Régóta ismerem, már ’98-ban az előző zenekarával játszottak előttünk.

A 30Y-t honnan ismeritek? Mostanában sokat játszanak előttetek.

Náluk próbálunk. Sok helyen próbálunk, mert a sajátunkból ki vagyunk tiltva mint "csendháborítók".

Közvetlenül nem hallottam róla, de előfordult már, hogy Ti mint Kispál besegítettetek egy zenekarnak?

Persze! Mikor a Hiperkarmának szüksége volt rá, pl akartak játszani a Pecsában, akkor játszottak előttünk. Próbálunk ilyen módon olyanoknak segíteni, akiknek az a későbbi boldogulásuk szempontjából hasznos lehet. Annak idején így kezdtük mi is. Úgy kerültünk Pestre, hogy a Pál Utcai Fiúk hívtak meg minket először, aztán játszottunk a Beatrice előtt párszor. Az első lemezünk előtt volt egy-két olyan segítség, ami tényleg elkellett.

Neked most, hogy X éves vagy...

38 voltam egy hete.

Boldog születésnapot, utólag is! Szóval akkor 38 évesen, milyen érzés belekerülni hallgatóként is egy olyan fesztiválba ahol azért döntően fiatalok vannak? Fiatalabbnak érzed magad?

Úgy érted, hogy kiszívom a vérüket?! :) Igazából nem.

Viszont biztos érzel egy jelentős generációs különbséget közted és köztük...

Jah érzek... Én öregebb vagyok, ők meg fiatalok. Régebben válogatósabb voltam mondjuk NŐK szempontjából! Ma már minden nőt szebbnek látok. És ez később odáig fokozódik biztos, hogy elég ha egy nő fiatal és már szépnek látszik. Ennyit az idő múlásáról.

A borosta, meg a szemüveg az a sárm-növelés nemes célját szolgálja?

Áhhh, hát a borosta az nő magától. Egész életemben hetente egyszer borotválkoztam. Attól függ a hossza, hogy ki, milyen napomat fogja ki. Ez pl 3 napos. A szemüvegem meg már 2 éves. Ez mondjuk azért van, mert műanyag és nem törik el, a régiek meg mind eltörtek. De szerintem jól áll, nem?! Azért igyekszem normálisan kinézni, tök fölösleges hülyén kinézni, mert az egy támadási felület, és nem jó ha az emberek rajtad köszörülik a nyelvedet. Ha valaki meg nagyon beléd akar kötni akkor úgyis talál valamit.

Zavar ha megismernek, megszólítanak, hogy "Áááá, szia Bandi!" odajönnek?

Az zavar, ha sokáig akarnak beszélgetni, ha épp koncertet nézek. Én sem megyek oda senkihez. De ha odajönnek akkor majd nem akarok odafigyelni, vagy mondom, hogy "Ne haragudj, épp koncertet nézek.". Én sem megyek oda másokhoz, ha éppen van jobb dolga. De ez sokakat nem érdekel sajnos. Ma például odajött egy csávó, elém ült egy bárszékkel, dumált, aztán véletlenül leöntött sörrel, meg feldöntötte az asztalt és nem akarta megérteni, hogy éppen többen beszélgettünk. Van egy személet, hogy akit sokat látni a TV-ben, meg hallani rádióban, azt bármikor korlátlanul igénybe lehet venni. De ez nem így van.

Benned nem alakul ki undor egy idő után?

Undornak nem hívnám. De nyilván más amit gondolok és ahogy viselkedek sokszor ,de aki elment k**vának ne csodálkozzon ha megb****ák..

Azért gondolom, mert néha koncerten is kiütközik, hogy mondjuk 'csakazértsem' azt játsszátok amit a közönség akar.

Nézd sokféle koncert létezik, sokféle dolog működik egy koncerten. Azt szomorúan nézem, hogy a pályatársaim, akik talán még jobb karriert futottak be, f***ságokat beszélnek a színpadon. Ez azért 10-15 éve nem így volt, vagy legalább is nem voltak ennyire demagógok . Nálunk már a diszkóban is üzenni akarnak a zenekarok.

Kicsit váltok. A szarkazmusod és az iróniád talán még jobban kibontakozik az Én szeretlek téged albumon mint a korábbiakon. Sokan nem értik, vagy túlmagyarázzák a dalokat, vagy nem akarják elfogadni, hogy ez nekik is szól. Ezt te hogy gondolod?

Ez nem ellenük szól, hanem értük szól. Az emberek nem akarnak felébredni semmilyen szinten. A Kispál egy ál-naiv szemléletet jelenít meg dalban, viszonylag világos szemmel néz, és pont attól furcsa, hogy egyszerűen vannak benne megnevezve a dolgok, úgy ahogy azok tényleg vannak. És hogy ezt kimondod már az is tök furcsa az embereknek, mert nem politikailag korrekt, vagy kiszámítható. Az emberek mostanra megszokták azt, hogy a szórakoztatás ugyanazokat a gombokat nyomogatja rajtuk, amik mindig működnek, legalábbis fiatalabb korban. Egy csomó olyan kód van amitől könnyen működésbe jönnek, pl a szex, erőszak... Ezekre biztosan reagálsz. Ha nem ezeket a gombokat nyomogatod akkor azt furcsának találják.

És hogy van az, hogy nem veszted el a reményt ezekkel az emberekkel, akár a saját rajongóitokkal szemben?

Ez egy alapállás, ami nem változott. Ez az ÉN alapállásom. Nem harcolok semmiért. Én így látom rendben a dolgokat körülöttünk. Alapvetően utálom az ilyen világfájdalmas sírást, amilyennek az emberek a Kispál zenéjét gondolják, ez nem egy világfájdalmas, hanem egy nagyon vicces zenekar. Általában mindenki hajlamos a saját bánatát kivetíteni. Mindent amit csináltunk sokkal több iróniával kezeltük, mint ahogy az emberek értették.

Ha ezt tudod, hogy így van, miért nem akarsz változtatni rajta?

Mert nem érdekel. Nem kell mindenkinek elmagyarázni hogy mit akarok.

Mégis van benned egy irányadó elv, és ahogy ezt lefordtíjátok, azt mondod hibásan jut el, vagy félreértik...

Olyan nincs, hogy félreértik. Valamit értenek belőle. Amikor kultúrát fogyasztasz, akkor nem érted, hanem fogyasztod. Amikor akarják az alkotók, akkor ez valamilyen módon rezonál. Én nem mondom, hogy bármit is meg kéne fejteni. Nyilván rosszul esne, ha valaki emiatt kötné föl magát, akkor azt gondolom félreértette. A művészetnek az oda-vissza hatásában benne van az is, hogy te magad is kvázi újra létrehozod a műalkotást, ha befogadod, összerakod magadnak, ugyanúgy ahogy vannak egy filmben kedvenc jeleneteid, összerakod őket és csinálsz belőle egy 'beszt of máj film'-et.

Életem első Kispál klippje az volt, mikor egy TV-vel rohangáltál...

Az szörnyű volt... Egy válsághelyzet volt. Aznap kellett leadnunk a klipet és kitaláltam, hogy játsszuk le a már elkészült rossz változatot egy olyan TV-ben, amivel én rohangálok a városban. Alkalmi megoldás volt.

Vegyük a ló másik oldalát. Mi van a Csigával?

Szerintem a végleges változatot én nem is láttam.

Várj csak. Ott voltunk a koncerten, mikor a végleges változatot lejátszották!

Igen, de mi nem láttuk mert háttal voltunk. De azt is még átvágták :)

Egyáltalán akkor kik csinálták?

Egy videoklip pályázaton akik másodikok lettek. Biztos rajta van a honlapunkon. Egy fiatal 24-28-as társaság.

Tavaly nyáron volt az interneten egy rajzfilmpályázat, ahol Anima, Zagar és Kispál számokra lehetett videót csinálni. A pályaműveket láttátok? Nem kértek fel titeket véleményezésre?

Van kettő, amit a kiadónk ööö elég kevés összegért megvett és valószínűleg az egyik meg is fog jelenni. Van egy fekete-fehér-piros expresszionista dolog, nekem az tetszik. Kicsit szájbarágós szimbólumrendszerű, de nagyon jól van megcsinálva. Azt választottuk mi, aztán megpróbáljuk benyomni valami TV-hez. Valami TV-hez...? Hát egy van. A Mahasz valahogy áldásos munkával elintézte, hogy magyar televíziók közül a Duna TV egy-két műsorán kívül csak a VIVA-n lehet klip, és a kereskedelmi televíziók pedig hátat fordítottak nekik. Mondjuk úgy: túlbecsülték a saját jelentőségüket.

Tegyük fel te lennél egy hanglemezkiadó, mit tennél?

Hogyhogy mit? Egy 2-3 milliárd forgalmú szűkülő piacnak vagyok a gazdája és tárgyalok egy 100 milliárdos piaccal, akkor nem én diktálom a feltételeket, hanem reálisan viselkedek, és megnézem melyikünknek van nagyobb szüksége a másikra. Ez szigorúan pénzről szóló történet.

Valószínűleg te is elcsépeltnek tartod, de a lemezmásolásról mi a véleményed?

Elég bonyolult a dolog. Szerintem az egész másolás mizéria, amilyen váratlanul tört be, és amilyen váratlanul érintette a kiadókat (amúgy nyugaton is), az azért van, mert megszokták, hogy korábban őrületes összegeket kaszíroztak. Mikor kidobtak mindent remasterelve, ami korábban bakeliten volt, kétszer annyiért adhatták el, mint korábban. A '80-as években látványosan terjeszkedtek, és jelen pillanatban a pökhendiségüknek estek áldozatául. Ez egy ördögi dolog. Olyan hanghordozón kerestek pénzt, ami aztán nemzetközi információs szabvány lett, pechükre. Az egy nagyon érdekes kérdés, hogy a hangtechnika fejlődésének a hanglemez ipar volt a mozgatórugója. A hanglemez ipar, most hogy elvesztette a progresszióját - nos inenntől van vége. A hangfelvétel fogyasztási szokások megváltoztak. És pár év múlva ,ahogy az mc már gyakorlatilag megszűnt ,a klaszikus cd formátumnak is vége lesz.

Nem zavar, ha mondjuk másolgatják a Kispál CD-ket? Aki meghallgatja, előfordulhat, hogy elmegy koncertre...

Így van. Ebből élünk. Ugyanakkor a mi jogainkat is sérti a másolás, de talán ha nem lennének ennyire drágák a cd-k az emberek szívesebben is fizetnének érte. A mi pénzünk is kevesebb lesz, de az igazi vesztes a kiadó. A kiadó nem koncertezik. A kiadó egy olyan szituáció terméke amit a múlt helyzet szült. A klaszikus hangfelvételkiadók, ha csak az ügyvédjeik nem lesznek ravaszabbak, át kell alakuljanak valami mássá

Két kérdést teszek fel, de lehet, hogy egyben meg fogod válaszolni: Szerinted milyen emberek hallgatják ma a zenédet? Amikor a reflektortól nem látod a tömeget, kit képzelsz oda?

A hangokról azért lehet érezni, hogy milyen a közönség. Igazából nem képzelek semmit. Az ideális közönség az szerintem 18 éves nőkből áll! Nincs szociológus végzettségem. A Kispál nem egy semleges zenekar; vagy nagyon szereted, vagy nagyon utálod. Valamilyen módon viszonyulni kell hozzá. És nyílván sokkal többen vannak akik nem szeretik.

Inspirál, hogy borsot törhetsz mások orra alá, fenékbe rúghatod a társadalmat?

Igen, van amikor igen. Nem szeretnék lázadó lenni, de nyilván tetszik nekem, ha próbálok azzá válni. Mondjuk most írok egy számot, az például egy nagyon kedves lesz.

Ha valaki szembejön egy Kispálos pólóban, az biztos indukál benned valamilyen érzéseket...

Hogy mondjam... nekem nincs egy közösségi érzésem azokkal akik Kispált hallgatnak.Mint ahogy azt sem gondolom, hogy a jó emberek mind az általam esetleg kedvelt politikára szavaznak, és hogy az én egyházam tagjai jutnak csak be a mennyországba. A jó meg a rossz emberek közötti vonal nem ilyen egyszerű helyeken húzódik. De attól, hogy mit gondolsz magadról, az nem biztos, hogy úgy is van. Nem akarok egy közösségformáló erőt játsszani, egy darabig toljuk, az emberek hallgatják és valameddig működik. De persze jól esik ha hallgatják. Gyakorlatilag a közönség egy nagyon közepesen induló koncertből is hatalmas partit tud csinálni. Legjobb példa erre a legutóbbi tatai koncert, ahol nem volt ott Lecsó és átnéztünk néhány régebbi számot, de azért fostunk, mert ritkán játsszuk őket, és a végén a hátukon vittek bennünket, olyan nagyszerű lett. Ez egy egyetemi buli volt, pedig sokszor azt gondolom az egyetemista közönség lett Magyarországon a legsúlyosabb. Bemennél a Jakab-hegyi úti kollégiumba és bekapcsolnád a zenegépet, elhánynád magad. Katasztrófa.

A fellépések között válogattok?

Például ezen a fesztiválon azért játszottunk egy kisebb helyen, mert nem akartunk mindenhol nagy koncertet. Ezért választottunk egy csöndesen-ülős megoldást. A Vekeri-tavi és ez a helyszín volt tavaly az, ahol hülye beosztásban játszottunk (az Irigy Hónaljmiriggyel és a Hooligans-szel közösen), és a közönség az a része amelyik ránk jött, panaszkodott, hogy miért kellett neki két olyan koncertet 3000 forintért végig hallgatnia, amit nagyon nem akart. De itt van a kettévált Művészetek-völgye, ugyanis a másik kisebb fele - elég vitatható módon - Kis Öcsi Fesztivál néven ugyanabban az időpontban egy másik fesztivált szervezett. Biztos vannak pro-kontra érvek. Ugyanakkor miután mind a ketten megkerestek és nagyon-nagyon megkértek, hogy a másik fesztiválra ne menjünk, úgy döntöttünk, hogy akkor egyikre sem megyünk el. Ezzel persze megint mi lettünk az inkorrektek. De mondok egy régi példát. Egyszer játszottunk valahol az Alföldön, szörnyű volt a rossz hangosítás miatt a 2000-es tömegből nagyjából 200-an hallották valamit de abból se volt köszönet. Kiderült ,hogy ez a hang lesz az Efott-on is, rá egy hétre. Erre felhívtuk a többi zenekart, hogy egyszerre szóljunk oda a szervezőknek, hátha együtt rá tudjuk venni őket, béreljenek normális hangot. Ezután mindenki lement az Efott-ra, amit persze az a cég csinált és szívták a fogukat, hogy milyen szar a hangosítás. Ennyit a szolidaritásról és a zenekari összefogásról. Persze egyszerűbb utána sírni és a nyuszira fogni...

Akkor mi is a nyuszira fogjuk! Köszönjük szépen!

Ferenczi Attila

2005. 07. 05.