A Garbage 1993-as alakulása óta számos sikert könyvelhetett el magának. A sikerszéria után 2001-ben mégis úgy tűnt: a zenekar nem folytatja tovább. Személyes problémák, majd betegség egy jó időre távol tartotta a tagokat a közös zenéléstől. A történet szerencsére mégis jóra fordult, a hosszas szünet után újra stúdióba vonultak, új lemezük „Bleed Like Me” címmel ez év tavaszán jelent meg, mellyel párhuzamosan turnéra indult a zenekar. Ennek budapesti állomása előtt volt alkalmunk egy rövidebb beszélgetésre Butch Vig-gel és Duke Erikson-nal.

- Egy elég nehéz időszakon vagytok túl. Most hogy érzitek magatokat?
Butch: Túl vagyunk egy húzós turnén, és kijött ugye a „Bleed like me”. Végre úgy érezzük, hogy kimásztunk a gödörből. Jóval felszabadultabb most a zenekar. Március óta vagyunk úton, azóta temérdek koncertet adtunk. A zenekar is jóval inkább összecsiszolódott az elmúlt hónapokban, most tényleg jó a hangulat a bandán belül. Azt hiszem, egy kicsit olyan érzésünk van, hogy talán ez lesz az utolsó közös turnénk, persze, ennek igazándiból semmi alapja, de jóval lazábban kezelünk minden kérdést.

- Mennyire volt nehéz újból összerántani a csapatot? Főleg a munka szempontjából…
Duke: Nem erőltettünk semmit, hagytuk, hogy úgy történjenek a dolgok, ahogy annak kell lennie. Semmilyen rossz érzés nem volt bennünk, pusztán elég sokáig nem láttuk egymást és nem dolgoztunk együtt.

- Az új lemez címe is nagyban erre az időszakra utal (Bleed like me). Jól gondolom?
Duke: Nem feltétlenül, de az igaz, hogy hasonló dolgokra utal. A „Bleed like me” is ugyanazt a témát járja körbe, az empátiát, az egymásra való odafigyelést, azt, ahogy a problémáinkat kezelni kellene. Alapvetően ezt a témát feszegeti.

- A „Bleed like me” zeneileg keményebb, rockosabb hangzású lett. Sokak szerint ez egyfajta visszatérés volt a gyökerekhez. Ti hogy látjátok?
Duke: Tudom, elég sokan mondták már, hogy az új album sokban hasonlít az első lemezünkre, de ezzel nem igazán értek egyet. Azt hiszem, az alkotás mindig egy előremutató dolog, egyfajta fejlődés, az egyik albumtól a következőig eljutni. A gyökerekhez való visszatérés pedig pont ellentétes folyamat, múltidézés, amiben nem igazán hiszünk. Persze, a hangzás rockosabb lett, de ez korán sem jelenti a korábbi anyagokhoz való visszanyúlást.

- Az albumon Dave Grohl (Nirvana, Foo Fighters) is dolgozott veletek. Butch-nak( aki többek között a Nirvana Nevermind album producere volt – szerk. ) azért nem lehetett túl nehéz rábeszélnie. De mégis, hogy jött, hogy pont most, pont ezen az albumon közreműködjön?
Butch: Egy egyszerű baráti felkérés volt. Rendszeresen járunk össze, sörözgetünk, abszolút jó barátok vagyunk a Foo Fighters-zel. Elnéztem Dave-hez Los Angeles-be, megkérdeztem tőle, hogy lenne – e kedve játszani egy Garbage dalban, ő pedig természetesen rábólintott. Los Angeles-ben próbáltunk párszor és fel is vettük az anyagot. Nagyon kedvelem Dave-t, kiváló dobos és baromi jó fej srác. Szeretek vele együtt dolgozni. Egyébként nagy hatással volt ránk. Amikor felvettük vele azt a dalt, egy elég komoly lökést adott a zenekarnak. Utána az összes többi számot is hasonló hangzásúra szerettük volna felvenni, ugyanazt az energiát szerettük volna visszahallani az összes többi dalban is.

- Ahogy említettétek március óta turnéztok. Eddig hogy alakultak a koncertek?
Duke: Szerencsére jól ment minden, nagyon jó hangulatú bulikat adtunk. Azt hiszem, mi is jobbak vagyunk élőben mint a korábbiakban. Érződik, hogy most jobban együtt van a csapat. Egyébként volt egy-két érdekes tapasztaltunk, jobbára pozitívak. Például a prágai koncertünk is elég érdekesre sikeredett. Egy fesztiválon léptünk fel, ahol egész nap zuhogott az eső. Szinte minden sár volt és mocsok. Azt gondoltuk, hogy ilyen időjárási viszonyok mellett a kutya sem lesz kíváncsi ránk, mindenki hazamegy, de szerencsére ott maradtak az emberek és elég nagy tömeg előtt játszottunk. Persze voltak rosszabb bulik is, ahova csak kevesebben jöttek el, de a közönség mindenhol jó fej volt és élvezték a koncertet. Nekünk meg ez a lényeg.

- Magyarországon először jártok. Volt időtök egyáltalán körülnézni itt Budapesten?
Butch: Ma délután sétáltunk egy nagyot, megnéztünk egy-két nevezetességet, meg természetesen megkóstoltuk a helyi sört.
Duke: Gyönyörű szép város Budapest, az épületek nagyon tetszettek. Az emberek is feltűnően kedvesek. Úgyhogy eddig csak pozitív tapasztalatunk van. Reméljük, hogy az esti koncertünkre minél többen eljönnek.

fkriszta

2005. 07. 29.