Beszéltem a producereddel, és azt mondta hogy éppen lemezfelvétel közben vagytok – ezért úgy látszik, már két oldalról is aktuális ez a beszélgetés.

Először is, nagyon örülök hogy a music.hu olvasói, és látogatói ennyien olvasták a rólam régebben megjelent cikket. Valóban készül egy új album, a kilencedik albumom. Igyekszem folyamatosan megújulni, az életemből merítek történeteket, és ezeket írom meg, és a körülöttem élő emberek sikereit, kudarcait próbálom dalban megfogalmazni. Igyekszem a party-pörgés mellett (ez a fajta „flow”, ez a lüktetés, amit én írok bele a zenékbe, ami jellemző rám) mellett tartalmasabb dalokkal is kedveskedni amiben rengeteg tanulság van, és meríthet az ember belőlük. Tehát csinálom az új albumot, ami hamarosan meg fog jelenni, szeptemberben - nyár végén. Most készítem el, hogy nyáron tudjak koncentrálni a rengeteg fellépésre és a koncertekre. A másik dolog, hogy forgatok egy új videoklipet is egy líraibb dallal. Mindig a pörgős dalok jöttek ki, most egy líraibb hangvételű, lassabb R'n'B számmal kapja meg a képi megvalósítást a dal, amely teli lesz nagyszerű természeti hasonlatokkal, élő metaforákkal, amelyeket a legutóbbi albumra írtunk, melynek a címe: „Álmatlanság”.

Lehet tudni mi lesz az új album címe?

Nem tudom mi lesz a következő album címe, még ezen nem is gondolkodtam, de azt tudom, hogy nagyon tartalmas dalok lesznek rajta - és már most dolgozunk előre, az ezt következő lemezre. Az van, hogy éppen hogy megjelent egy album, már dolgozunk a következőn. Egyrészt, hogy ne essen ki az ember a körforgásból, másrészt, mindig meg tudjon újulni. Harmadrészt az alkotóképességnek is jó, még ha nem is jönnek az ötletek, akkor is erőltetjük, leülünk a zongora mellé. Akkor elindulnak az ötletek. Elindul egy fajta erő ami „bevonzza” magába a dallamokat. Tulajdonképpen ez történik velem, készülök az új albumra, és ma is innen megyek be énekelni a stúdióba.

Mennyi dal lesz rajta?

Tizenkettő.

Most is vannak talonban olyan számaid ezeken kívül, amelyek akár kiadható is lennének? Megpróbálod „gyűjtögetni” a számokat?

Igen, és inkább a szövegeket. Rengeteg gondolatom, ötletem van. És rengeteg olyan gondolatom van, amelyek nem rímelnek még, de leírom őket. Pontosan azért, hogy tudjak meríteni később a dalokhoz. Ha bekapcsolom a híradót onnan is jön rengeteg ötlet amiről lehet írni, ami körülöttünk van. Ha lemegyek az utcára és látom a gyerekeket játszani, onnan is jöhet. Ha látom a drogosokat futni a rendőrség elől, onnan is jöhet ötlet és inspiráció. Akármerre nézek én zenét látok. A zene mindenhol ott van, néha azt hiszem a zene egyfajta mantra, amire tényleg ugyanannyira szükségünk van mint a kajára, vagy a levegőre – amely táplál minket. Úgy hogy én igyekszem ebből táplálkozni, a Jóisten segítségével. Én hiszek Istenben. Én hiszek abban hogy Isten talentumként adta meg ezt a tehetséget, hogy le tudjuk írni, ki tudjuk fejezni az érzelmeinket a dalok által. Ezzel próbálkozom. Aztán lesznek olyan dalok, - mint a 2pac-nak is volt - hogy rengeteg számot előre felvett. Rengeteg ötlet, rengeteg kiadatlan dal is van, úgy hogy tudunk mazsolázni. Nem félek attól hogy kiégnék, vagy nem tudnék azonosulni az új generációval.

Megfigyeltük azt, hogy elég sok mindennel foglalkozol a zenén belül is, nem vagy az a tipikus egyoldalú ember, több filmzenét is írtatok már, például ott van a „8ker” animációs film betétdala, ami egy érdekes zenei próbálkozás.

A „rap harc”? Ezt jó hogy mondod, mert egy pár cikkben olvasható volt hogy én „rasszista” vagyok
azokban a számokban. Holott ez a szöveg egy filmbeli karakter megformálása volt, és a két karakter az, akik egymás ellen beszélnek a számban. Sokszor idéznek úgy a dalszövegből, mint ha ez egy valós dolog lenne. E mellett szinkronszínészettel is foglalkozom, és tavaly elkezdtem járni a Gór Nagy Mária színművészeti tanodába is.

Mivel elég nagy népszerűséged van, szerintem ebbe akár még egy játékfilmes szereplés is belefér, szerinted?

Remélem. Ez nekem célom is volt, én szerettem volna kipróbálni magam ilyen szinten is. Második dédelgetett szerelmem volt mindig a színművészet. Idén már nem tudtam folytatatni, nem tudtam összeegyeztetni az időmmel Gór Nagy Mária iskoláját, de egyébként fantasztikus volt, főleg az improvizációs gyakorlatok. Mindig az fog meg abban amikor színészkedni kell, hogy milyen hangulatban, lelkiállapotban kell bizonyos szerepeket játszani. Egy dalszerző is (de az másféleképpen, a zene által) és a színművész is, szerintem élete végéig tanul. Mindig tanul, és minden színművész filozofikus alkat – minden szerepből és előadásból tud levonni következtetéseket. A zenész társadalom, a zenészek, picit hedonistábbak.

Lehet tudni azt hogy kik hallgatnak alapvetően téged, kik vannak ott a koncertjeiden?

Ha felmegyek a színpadra, akkor az olyan mint ha egy teljesen más világban lennék. Nem nagyon van időm figyelni az embereket. Pörgés van, nem tudom megmondani pontosan azt hogy kik hallgatnak. Azt tudom, hogy sok -féle irányból kaptam visszajelzéseket, idősebb férfiaktól, nőktől, fiatalabb srácoktól, lányoktól, tényleg nagyon vegyes. Egyébként a fiatalabbak nyitottabbak a hip-hop-ra, a rap-re, meg a raggamoffin stílusra. Én már tizennégy éve csinálom ezt, amikor elkezdtem akkor tizenöt éves voltam a „Fekete Vonat”-ban, és az a generáció, akik akkor hallgattak tizenévesként, azok most már szülők, és van hogy az ő gyerekeik hallgatnak L.L. Juniort. Ez már egy második generáció. Ezt nehéz összeegyeztetni. Mert vannak dalaim, amiket nem tudnak feldolgozni a mai fiatalok, viszont vannak olyan fiatalos dalaim, amivel nem tudnak azonosulni a harminc körüli emberek, mert azt mondják magukról: „Most már nem a bulinak élek”. Szóval ez egy elég összetett kérdés. Minden előadónak az a vágya - mint nekem is – hogy mindenkihez szóljon. Mint ahogy a zenének színe sincs, én úgy érzem hogy kora sincs bizonyos érzelmeknek. Egy szerelmes dalt ugyanúgy megél, ha csalódik egy tizenhat éves, mint egy harminc éves. Ha tegyük fel nem éli át jobban egy tizenhat éves. Mert ez neki ez az első nagy szerelem, az első szakítás, az első nagy csalódás. Ilyenekről énekelek, az élet érzelmeiről, az élet tapasztalatairól – keserűség, boldogság, kudarc, szeretet. És persze a party, az mindenképpen kell hogy legyen. Kikapcsolódás, relaxáció, testvériség, a drogok problémája, az utca – ilyenekről. Amikkel tudnak azonosulni. Akinek van szíve, és itt él Magyarországon, az tapasztalt már olyan dolgokat amikről énekelek.

(A riport következő részeit hamarosan olvashatjátok)

-CsL-

2010. 01. 27.