Annyiszor leírták már a Scootert, hogy a tagok bizonyára csak nevetnek az effajta rosszindulatú pletykákon. Bár az állandó tagok, így HP Baxxter és Rick J. Jordan, valamint a háttérben meghúzódó Jens Thele mellett a maradék poszton többen váltották egymást, a formáció él és virul, sőt november 10-én a Monster Energy Fridge Fesztivál keretein belül a Budapesti Műjégpályán is felforrósítják a levegőt.

A német techno-formációtól nem szokatlan, hogy egykori slágereket gondol újra, a mostani, minden korábbinál több tételt tartalmazó nagylemezén pedig kiemelkedően sok kölcsönmelódia szerepel. A lemez címe is erre utal, hiszen a Mash Up kifejezés a könnyűzenében azt jelenti, hogy két (vagy több) előadó egy-egy slágerét gyúrják össze, többnyire úgy, hogy az egyik alapra illesztik a másik énektémáját. A Scooter esetében azonban jórészt saját kreációjú alapokra kerültek a részben ismert dallamok, refrének.

Az alig ötven másodperces C.I.F.L. hatásos felvezetése a David Doesn’t Eat-nek, mely a techno-csapattól megszokott, figyelemfelkeltő címmel (Dávid nem eszik), illetve az angol Nick Straker Band 1980-as bemutatkozó dalának, az A Walk In The Park refrénjével bír. A Dreams már kevésbé félrevezető, bár az első hangok egy korábbi Scooter-sikerre emlékeztetnek, HP szövegelése pedig a Bomfunk MC’s Freestyler ritmusképletét idézi, de aztán a szintihangok és a refrén egyértelművé teszi, hogy a Házibuli című filmből ismert Richard Sanderson-féle Reality köré épült a szerzemény, mely ügyesen játszik el az ismert hangok-torzításaival, hogy aztán egy kissé szétcincálja az elektro-alapot. Megmaradt viszont az egykori Enigma-szerzemény címe, igaz, a Beyond The Invisible a David Doesn’t Eat-ből ismerős effektek jóval merészebben kísérletező változataival operál.

A Talk Talk és Olivia Newton-John munkásságból építkező Sugary Dip, melynél kissé túlzásba viszik az autotune-t, s az LMFAO-hangzásnak is jut némi hely, mindezekkel együtt abszolút kislemezre való e dolgozat.

Chaka Khan Ain’t Nobody című telitalálatával nem lehet hibázni, még úgy sem, hogy az It’s A Biz (Ain’t Nobody) kapcsán az éneket magára vállaló Magyar Zsuzsa a refrénig el sem jut. S már el is érkeztünk a következő kislemez-esélyeshez: az egykori Eurovíziós Dalfesztivál-üdvöske, Vicky Leandros közel 45 évvel ezelőtti sikere, a L’amour est Bleu adja a C’est Bleu franciás zamatát, melyhez a Duran Duran The Reflex-ének motívuma ad további különleges ízt.

A 8:15 To Nowhere instrumentálsi darab, akárcsak a retrodiszkós Bang Bang Club és a szintetizátorközpontú Mashuaia. A Close Your Eyes scooteres szinti-futamokkal és nem túl meggyőző refrénnel operál, viszont a The Only One annak ellenére működik, hogy első hallásra kissé merész Charlatans-ra (The Only One I Know) és Nirvanára (Lithium) építeni Scooter-nótát, ám a banda kockáztatott, s a dal nem csak kislemezen, de a 2011-es hamburgi stadionkoncerten is siker volt.

A Sex and Drogs and Rock and Roll, illetve a Copyright összegyúrva ütősebb lett volna, mint külön-külön, hiszen egyiknek a refrén, a másiknak a dallam az erőssége, így viszont olyan, mintha két fél felvétel szólna. A Summer Dream gagyi, a ’95-ös saját Friends felturbózott változata viszont ügyes ráadás – a dal a New Kids Turbo című eszement holland vígjáték kapcsán került „újramelegítésre”.

Bár az új album kis jóindulattal négyes csupán, a digipack tartóba helyezett két korong tartalma sokat javít az összképen. Michi Lange 80 perces megamixében 46 Scooter-kislemez-sikernek jutott hely, így gyakorlatilag az összes korábbi sláger felcsendül, a Hyper Hypertől a Back In The UK-en át a How Much Is The Fish?-ig, az I’m Ravingtől a Fire-ön keresztül a Nessajáig, a Stuck On Replay-ig meg a The Only One-ig – meglepően jól összeillesztve. A stúdióguru nem évszám, sokkal inkább tempó és hangulat alapján határozta meg a dalsorrendet. Igaz, az olyan lassú tételekkel, mint a Break It Up vagy a She’s The Sun nem nagyon tudott mit kezdeni, e tételeknél megtörik a gondosan megtervezett-megszerkesztett egység, de ezt leszámítva a 2011-es Scooter Megamix valódi meglepetés. Szédületes iramban, egy-két percenként váltják egymást a legismertebb techno-tutik, s ha nem figyeljük a CD-játszó számlálóját, szinte észre sem lehet venni, hol váltja a Jump That Rock! (Whatever You Want) a Jumping All Over The Worldöt, vagy hol lesz az And No Matches-ből The Question Is What Is The Question…

Aki azt hiszi, mindezt nem lehet fokozni: téved. A limitált kiadás harmadik korongján ugyanis a Scooter történetének legnagyobb koncerteseménye, a 2011-es The Stadium Techno Inferno koncertfilmje szerepel. A kétórás hamburgi show-t annak idején mozikban és az interneten is követni lehetett, kár, hogy a valós szélesvásznú produkcióhoz csak sztereó hang jár, Dolby Digital 5.1-es és DTS 5,1-es térhatású keverés nem, melyek például az Excess All Areas című koncert-DVD élményéhez is sokat hozzátettek.

Ezúttal egy híján 30 tétel csendül fel a szabadtéri stadionban, ahol táncosok, pirotechnika, vendégművészek, valamint brutális fény-, lézer- és vizuáltechnika bizonyítja a képernyőn keresztül is, hogy a műfajtól nem idegen a gigantikus stadionközeg. A látványfelelősöknek éppen ezért nagy gratuláció jár.

A dalösszeállítás kifejezetten jól sikerült, talán csak a Shake That!, a Friends és a Break It Up hiányzott. A hatásos indítást (Hello! /Good To Be Back/, The Logical Song, no, meg az új dal, a The Only One) követő instrumentális egyveleg utáni hangulatfokozás – Jigga Jigga!, Ti Sento és a ritka csemegének számító Habanera – egyaránt elismerésre méltó. Ám amilyen jó választásnak bizonyult Sido fuvolajátéka a How Much Is The Fish?-ben, olyan szörnyen sikerült Jan Delay vendégszereplése az I’m Ravingben…

Ugyanakkor ciki, hogy a programozás miatt hiába követelte a közönség a Maria (I Like It Loud)-ot, ha a terv szerint a How Much Is The Fish? volt soros. (Később persze a vágyott nóta is felcsendült.) Szintén kellemetlen, hogy HP elvérzett a dalok közti szünetekben. Hol erőltetetten próbálta énekeltetni, visszhangoztatni vagy kiabáltatni a nagyérdeműt, hol egyszerűen csak idétlenkedett, de gyakorlatilag egyik megoldás sem illett a tomboló tételekhez. (Az viszont a rendező hibája, hogy a Fire végén produkált gitárszéttörésből semmit sem lehet látni.) Arról nem beszélve, hogy az est során két szünetet is iktattak a produkcióba: az első közel ötperces várakozási kényszert hozott, a másodikra meg igazából semmi szükség sem volt az egyébként nagyon ötletes záróegyveleg, a Move Your Ass/Endless Summer/Hyper Hyper előtt.

Még mindig figyelemreméltó módon válogat a zenei műfajok meglepően sokszínű palettájáról a Scooter, bizonyítva, hogy a techno mennyi mindent elbír a rocktól a popon és a diszkón át a francia sanzonig vagy az operáig, s új kiadványuk különleges, háromlemezes változata nemcsak ezekre bizonyíték, de kellemes meglepetésekkel és tomboló hangulattal is megajándékozza a banda kedvelőit. Apró jóindulattal ötös alá.

Tracklista
1. CD
1. C.I.F.L.
2. David Doesn’t Eat
3. Dreams
4. Beyond The Invisible
5. Sugary Dip
6. It’s A Biz (Ain’t Nobody)
7. C’est Bleu (közreműködik: Vicky Leandros)
8. 8:15 To Nowhere
9. Close Your Eyes
10. The Only One
11. Sex and Drogs and Rock and Roll
12. Copyright
13. Bang Bang Club
14. Summer Dream
15. Mashuaia
16. Friends Turbo

2. CD
Suck My Megamix (A világ leghosszabb Scooter kislemeze)
1. One (Always Hardcore)
2. Ti Sento
3. Jumping All Over The World
4. Jump That Rock! (Whatever You Want)
5. And No Matches
6. The Question Is What Is The Question
7. Faster Harder Scooter
8. Hello! (Good To Be Back)
9. Move Your Ass!
10. How Much Is The Fish?
11. Jigga Jigga!
12. Ramp! (The Logical Song)
13. Nessaja
14. J’adore Hardcore
15. Friends (Turbo)
16. Let Me Be Your Valentine
17. Rebel Yell
18. Endless Summer
19. I’m Raving
20. Suavemente
21. Apache Rocks The Bottom
22. Lass Uns Tanzen
23. Shake That!
24. The Only One
25. We Are The Greatest
26. Aiii Shot The DJ
27. Maria (I Like It Loud)
28. Posse (I Need You On The Floor)
29. Stuck On Replay
30. She’s The Sun
31. The Night
32. Weekend!
33. I’m Lonely
34. Fuck The Millennium
35. Call Me Manana
36. Fire
37. Behind The Cow
38. Break It Up
39. The Sound Above My Hair
40. The Age Of Love
41. No Fate
42. I’m Your Pusher
43. I Was Made For Lovin’ You
44. Move Your Ass! (Reprise)
45. Hyper Hyper
46. Back In The UK

DVD
The Stadium Techno Inferno – Live In Hamburg 2011
1. Intro
2. Hello! (Good To Be Back)
3. Aiii Shot The DJ
4. Jumping All Over The World
5. The Question Is What Is The Question
6. I’m Raving (közreműködik: Jan Delay)
7. The Only One
8. The Logical Song
9. The Leading Horse
10. Stuck On Replay
11. Frequent Traveller/Sunrise (Here I Am)/Cambodia
12. Jigga Jigga!
13. Habanera
14. Fuck The Millennium/Call Me Manana
15. No Fate
16. Ti Sento
17. J’adore Hardcore
18. Jump That Rock (Whatever You Want)
19. How Much Is The Fish? (közreműködik: Sido)
20. One (Always Hardcore)
21. Fire
22. Nessaja
23. Maria (I Like It Loud)
24. Move Your Ass/Endless Summer/Hyper Hyper

Balajti Péter

2011. 11. 05. 23:50