Tíz év szünet után újra turnéra indult a Sade, s a sokállomásos, Európát, Amerikát, Ausztráliát és Ázsiát is érintő koncertkörúton több mint félmilliónyi néző volt kíváncsi az együttesre. A 22 tételes est lenyomatát őrzi e CD-vel megfejelt DVD, melynek különlegessége, hogy a kétórás koncertfilmet a zenekar több klipjét is rendező Sophie Muller dirigálta.

A borító letisztult, minimalista látványa köszön vissza a menüképben, ahol dalt, hangsávot és feliratot tudunk választani, de az extrák is innen érhetőek el, s értelemszerűen a műsor is innen indítható. A műsor, melynek valós szélesvásznú, kontrasztban és színekben kifogástalan képéhez LPCM, azaz tömörítetlen sztereó, illetve Dolby Digital 5.1-es térhatású keverés jár, s bár több felirat közül is szemezgethetünk (angol, francia, spanyol, olasz, portugál, német, lengyel nyelvek szerepelnek a listán), az csak az extrákat és a dalok közötti átkötőket mutatja/fordítja, a dalszövegeket sajnos nem.

A kaliforniai Ontarióban rögzített kétórás film dallistája, mely megegyezik az összes többi helyszínen, így hazánkban is előadott műsor anyagával, egészen kiváló: a produkciót a középtempós, 2010-es nagylemez címadó dala, a Soldier of Love nyitja. A három részből álló, áttetsző függönyre vetített, a dal klipjének részleteit/színvilágát idéző képek a hirtelen eltűnő anyag után a színpad hátsó részében felállított gigantikus LED-falon is megjelennek, ám az igazi ováció az énekesnő, és a többi zenész megjelenésével tör ki a nézőkből. A hátrafogott hajú, visszafogottan testhezálló feketét és azonos színű magas sarkút viselő művésznőnek csak fényes öve, a felső rész ujjait díszítő flitterek, valamint két karika fülbevalója csillognak a reflektor fényében. A LED-fal vizuális gazdagságát a precízen megkomponált színpadi fények erősítik.

A markáns nyitást és Sade Adu köszöntő szavait a jövőre harmincéves formáció egyik legnagyobb lírai slágere, az albumváltozatnál másfél perccel hosszabbra duzzasztott Your Love Is King követi: miközben a nyitótétel minimál-militarista mozdulatait kígyózó-egzotikus koreográfiára cseréli az énekesnő. A Skin villogó sárgás-fehéres-vöröses fénycsíkjait a zöldellő természet, és annak szépsége által elvarázsolt díva képei váltják a látványfalon a Kiss of Life alatt. Ügyes megoldás, hogy a szintén talpig feketébe öltözött zenészek az instrumentális részek alatt kapnak teljes fényárt kapnak, míg Sade-nak ilyenkor csak a sziluettje látszik.

A zakatolós-gitárriffes Love Is Found árnyjátékos fekete-fehér videója új dimenziót nyer a színpadon, majd Sade őszinte vallomása után a leülős-akusztikus In Another Time-mal folytatódik a műsor.

Három és félperces, sziluettekkel, épületekkel, magasan futó metróval, villogó neonfényekkel tarkított, színes, mégis neo-noirba hajló videó-felvezetést kap az együttes legnagyobb slágere. Bár a villódzó feliratok árulkodó szavakat hordoznak (Los Angeles, Chicago, Key Lago), azért a Smooth Operator első taktusainál lelkesednek igazán a nézők, mely a szaxofon hangjainál még tovább erősödik, s az éneknél ér végre a tetőfokra. A színpadon lévők laza eleganciára cserélték a feketét: az énekesnő fehér blúzt kombinált barna mellénnyel és nadrággal, zenésztársai szürke öltönybe bújtak, melyhez fehér inget és hanyagul megkötött nyakkendőt vettek fel. E dal kell ahhoz, Sade szó szerint leborul Paul Spencer Denman gitárjátéka előtt.

Mivel is lehet folytatni a műsort egy ilyen dal után? Nos, az egyik legszebb Sade-kincs, a Jezebel tökéletes választás: a LED-falon a zenészek fekete-fehér részletei kapnak kiemelést: az oldalról megvilágított Stuart Matthewman szaxofonos sziluettje, Ryan Waters gitárbűvölése, Andre Hale fekete-fehér billentyűket simogató és a gitárt nagybőgőre cserélő Paul Spencer Denman ujjai tűnnek fel nagyban, míg a színpad jobb szélén térdelő énekesnőt fejlámpa hangsúlyozza. Katarzis.

Fátyolszerű függönyre vetített képek egészítik ki a LED-falon futó látványt: egy gyalogló-futó szemszögéből láthatjuk a változó tájakat, a két vizuális elem között pedig a zenészek kapnak helyet, így válik sajátosan háromdimenzióssá a színpadkép a kiadványnak címet adó Bring Me Home alatt.

Súlyos-füstös hangulatot kelt az Is It A Crime című dal, s a hozzá komponált, erotikus vörösbe borult színpad, s a teátrálisan aláhulló-keretet adó vörös leplek is. Sade feketére váltja barna mellényét és nadrágját, megjelenését két oldalt leengedett nadrágtartója teszi még lazábbá, de zenésztársai többsége is megszabadult az öltöny felső részétől.

Klubkoncertekre jellemző kiírás kíséri, s ad klubhangulatot a Love Is Stronger Than Pride-nak, míg az All About Our Love alatt az együttes archív, nyári videóképei tűnnek fel a háttérben. A Paradise és a Nothing Can Come Between Us egyvelege térhatású helikopter-zúgással és pásztázó reflektorokkal indít: a Paradise alatt a vörösben úszó hátteréhez kékkel megvilágított zenészek társulnak: az eredmény sajátos, videóklipszerű látvány. Sade a dal végén két háttérénekesével, Tony Momrelle-lel és Leroy Osbourne-nal lép az előtérbe, majd a két fiút magára hagyva, s a Nothing Can Come Between Us című dalt nekik átengedve eltűnik a színről. (Nem tudni, kinek az ötlete volt az egyveleget alkotó két dal közé tenni az apró szünetet eredményező rétegváltást, de az illető egy nagy fekete pontot máris beírhat magának.)

A Morning Bird, azaz a reggeli madár már talpig fehérben találja az énekesnőt, s míg a LED-falas-fátylas kombón fekete-fehér természeti képek, és a lepellel táncoló énekesnő váltják egymást, addig a színpadon csak a billentyűs és a díva látható – klipszerűen visszafogott látvány egy melankolikus dalhoz…

Újabb színpadkép: az énekesnőn egy merész dekoltázzsal bíró, testhezálló fehér ruha feszül, fent kivillantva a rózsaszín fehérneműt. A latin gitárral kísért King of Sorrow-ban Sade a korábbiaknál bátrabban átengedi magát a táncnak, s teszi mindezt mezítláb, egész könnyedén. A The Sweetest Taboo-ban még jobban elengedi magát, teste követi a zene hullámzását. A The Mood and The Sky alatt égszínkékbe borul a színpad, a LED-falon futó klip felhői a színpad talaján füstgépeknek köszönhetően kelnek életre, miközben szélgép keltette fuvallat kap Sade hajába.

A Pearls színpadképe iskolapélda arra, hogy lehet egy személlyel megtölteni a színpadot úgy, hogy a látvány mégis teljes legyen: a középen éneklő művésznő hátterében felkel, majd vörösen izzik, aztán elviselhetetlen hőséget ont, hogy aztán mindent elpusztító lángra lobbanjon, végül megbékéljen és lenyugodjék a „Nap”.

A finisben az elektromos gitárral kísért No Ordinary Love ad még egy energialöketet a nézőknek, hogy aztán a hazai rádiók által is sokat pörgetett By Your Side ringassa el a nagyérdeműt. S már csak a zenésztársak felkonferálása, pár mondatos, nem egyszer kedvesen tréfás bemutatása, és előttük való tisztelgés van hátra.

No meg egy ráadás: a két évtizeddel ezelőtti Lovers Rock utolsó kislemez-sikeréhez, a Cherish The Day-hez Sade pirosba burkolózik, s életre kel a klasszikus fekete-fehér felhőkarcolós klip a már ismert fátylas-LED-falas kombinációval, melyhez az énekesnőnek saját „toronyház” nő ki a színpadból.

A koncertfilm mellé három extra kisfilm került. A húszperces How Do You Say Thank You?

egy sajátosan eklektikus, klipszerűen vágott Sophie Muller-montázs a turnéról, gyakorlatilag kulisszák mögötti felvételekből összeollózva, sok zenefoszlánnyal. Az In The Trenches egy hat és félperces, kifejezetten idegesítő anyag a zenészekről és színpadi munkásokról, szörnyű képminőséggel és a Love Is Found Alex Metric-féle kedélyborzoló remixének zenei aláfestésével. Abszolút nélkülözhető ráadás, csakúgy, mint a 3 Seconds, ami ízelítő három koncertszakember tréfás produkcióiból, akik azzal szórakoztak, hogy az átöltözésekhez a színpadról leviharzó énekesnőt az öltözőig vezető három másodperces útja során mindig más és más geggel szórakoztatták. A rajongók e nélkül is meglettek volna.

A csomagban helyet kapó CD viszont nagyszerű plusz. A korong az est teljes anyagából szemezget: a 13 dal valódi csemege, ugyanakkor nincs mentség a Your Love Is King és a Smooth Operator hiányára – legalább is e két kulcsnóta kényelmesen elfért volna még az amúgy 67 perces játékidejű korongon. Szerencsére olyan kincsek azért felkerültek, mint a Soldier of Love, a Jezebel, a By Your Side, a No Ordinary Love vagy a Paradise/Nothing Can Come Between Us egyvelege.

Stílusos és nagyszerű a Sade Bring Me Home – Live 2011 DVD+CD-csomag, mely kiválóan idézi meg a múlt év során több, mint félmillió ember által látott műsor élményét és dalait, valamint lehetőséget biztosít arra is, hogy a család egyik fele odahaza nézze, a másik fele meg mondjuk az autóban hallgassa a koncertet. A rosszul elhelyezett rétegváltás, a két gagyi extra, és a CD-ről hiányzó két kulcsdal miatt ugyan nem jár a csillag, de az ötöst így is megérdemli a kiadvány.

Tracklista (DVD)
1. Soldier of Love
2. Your Love Is King
3. Skin
4. Kiss of Life
5. Love Is Found
6. In Another Time
7. Smooth Operator
8. Jezebel
9. Bring Me Home
10. Is It A Crime
11. Love Is Stronger Than Pride
12. All About Our Love
13. Paradise
14. Nothing Can Come Between Us
15. Morning Bird
16. King of Sorrow
17. The Sweetest Taboo
18. The Mood and The Sky
19. Pearls
20. No Ordinary Love
21. By Your Side
22. Cherish The Day
Extrák:
How Do You Say Thank You?
In The Trenches
3 Seconds

Tracklista (CD)
1. Soldier of Love
2. Skin
3. Kiss of Life
4. Love Is Found
5. In Another Time
6. Jezebel
7. All About Our Love
8. Paradise/Nothing Can Come Between Us
9. Morning Bird
10. The Mood and The Sky
11. No Ordinary Love
12. By Your Side
13. Cherish The Day

Balajti Péter

2012. 07. 12. 0:11