Könnyűnek tűnik, de nem az – nyilatkozták a darab sztárjai A nyomorultakat jegyző szerzők dalairól. Ám mindez nem csak a zenei tételekre igaz, a történetre is áll. A világhírű musical Szabó P. Szilveszterrel, Vágó Zsuzsival, Dolhai Attilával, Bordás Barbarával, Kerényi Miklós Mátéval, Csengeri Ottíliával és Feke Pállal rögzített, magyar nyelvű hiánypótló kiadása megérdemli, hogy ne csupán felületesen kezeljük, hanem valóban elmélyüljünk benne.

A magyar szülők gyermekeként Franciaországban született Claude-Michel Schönberg zeneszerző állandó szövegírójával, Alain Boublillel túl volt az 1980-as A nyomorultak gigantikus sikerén, ami után kétségtelenül nehéz új produkcióval előrukkolni. Pontosabban nehéz új sikerprodukcióval előrukkolni, hiszen a sosem szerencsés összehasonlítás elkerülhetetlen. A téma az utcán hever – tartja a mondás, Schönberg azonban egy zongorán felejtett újságban találta meg az ihletet: egy vietnami nő gyermekétől búcsúzik, aki a jobb élet reményében amerikai katona édesapjához utazik az USÁ-ba. Mindez ráhúzva Giacomo Puccini Pillangókisasszonyának történetére, meg is adja a Miss Saigon vázlatát, melyet nagyon is élő szereplői töltenek meg nem csak mély érzelemmel, de komoly értelemmel is. Éppen ezért nem biztos, hogy 16 éven aluliak megértik az üzenetet, a történet fájdalmas tanulságait, s a néhány obszcén, de nem öncélú szöveget sem biztos, hogy helyén tudják kezelni. S ahogy az operák esetén, úgy itt sem árt tisztában lenni a művel, melynek hiányát bizony nem képes száz százalékosan pótolni a teljes musicalanyagból készült kivonat.

No, de lássuk a sztorit és a szereplőket, azok motivációit, így megérthetjük: hőseink, de még a mellékszereplők is túlélésre játszanak.

John Thomas és Christopher Scott, a két amerikai katona Vietnamban teljesít szolgálatot, ahova a hadi propaganda repítette őket. A szörnyű valóság azonban kiábrándító, értelmetlen és halálosan veszélyes. Nem csoda, hogy alkoholba és örömlányok karjaiba menekülnek a helyi bordélyfőnök, a félig vietnami, félig francia származású Professzor Álomvilág nevű lebujában. A dörzsölt vállalkozó ügyes trükkje, hogy Miss Saigon szépségversenyt rendez lányai részvételével, ezzel színesítve az állandó kéj-kínálatát, miközben tudja, nem csak a pénzük miatt érdemes jóban lennie az amcsikkal, de ha sikerül valamelyik révén vízumot szereznie, elmenekülhet a számára is egyre forróbb helyről. A lányok is abban reménykednek, valamelyik ott állomásozó révén elmenekülhetnek a háborús világból, normális életük, családjuk lehet az újvilágban.

A testileg-lelkileg kész Chris már megcsömörlött, ám John befizeti a hely új üdvöskéjéhez, Kimhez, aki új értelmet ad a férfi számára. Cakhogy hiába találta meg a férfi a szerelmet ott, ahonnan menekülni vágyott, a boldogság múlandóbb, mint gondolná. Ezért pedig nem csak a politika felelős, de Thuy is, Kim kommunista vőlegénye, aki hosszú évek után pont akkor kerül elő, amikor a lány megtalálja szíve örömét, friss választottjával közös boldogságát pedig éppen egy keleti szertatással pecsételi meg. Thuy elátkozza a nőt, akit Scott bármennyire is szeretne magával vinni, nem teheti: Amerika kénytelen gyors visszavonulót fújni, Vietnam győzelme pedig a dicsőséges honvédelmen túl a kommunista rendszert is magával hozza.

Évek telnek el, de a keleti ország közelről nézve sem önmaga. A Professzor bizniszének lőttek, ám a köpönyegforgató a halál árnyékából is képes a reményteli napfénybe táncolni. A vezetővé előlépett Thuy számára a szabályoknál is fontosabb egykori szerelme, így alkut köt az egykori bordélyvezérrel: ha az megtalálja neki a lányt, visszakapja az életét, a szabadságát. Kim előkerül, de nincs egyedül: vele van fia, Tam, a Chris-szel töltött szerelmes éjszaka gyümölcse, akinek lénye és ténye már sok Thuy-nak. Országa és menyasszonya megbecstelenítőjét jelképezi a vietnami–amerikai gyerek, akiből nem ő az egyetlen, s akiket bui-doinak, azaz élő szemétnek hívnak a vietnami hazafik, s akit a népbiztos elvtárs szeretne szó szerint „eltakarítani”. Ám az anya megvédi sarját, s miután megölte a kommunista vezetőt, menekülni kényszerül. A Professzor érdekből segítő kezet nyújt neki, mert úgy számol, ha segíti anyát és fiát, akinek amerikai vér csörgedezik az ereiben, akkor nagybácsivá előlépve nagyobb eséllyel kaphat vízumot. Addig azonban kénytelenek Bangkokba menekülni.

Az élet a bolygó túloldalán sem állt meg: a háború szörnyűségeit mindenki más módon próbálja feldolgozni. John aktívan küzd a Vietnamban született amerikai gyerekek kimenekítésén, nemes cselekedetével ellensúlyozva egykori tetteit. Scott azonban külső segítségre szorul: a férfi számára Ellen, a vonzó és okos amerikai nő jelenti a megoldást Vietnam szörnyű emlékeire, akivel össze is köti az életét. Ám ott vannak Vietnam szép emlékei is…

John megtudja, hogy Kim él, mi több, fiút szült Chris-nek, aki titkával és az azt sejtő nejével visszatér Vietnamba. Az országba, ahol minden kezdődött, s ahol lehet, minden véget ér a reménybe kapaszkodó Professzorral, a gyermeke javát vágyó Kimmel, a saját személyes felelősségével szembesülő Johnnal, a féltékeny Ellennel, s persze a mindnyájukkal kapcsolatban lévő Christopher Scott-tal.

2011. augusztusában két szereposztással futott a sikerdarab a soproni MKB Musical Aréna Szabadtéren: a lemezen az első szereposztás tagjai hallhatók, s bár élő felvételről van szó, nem kell tartanunk közönségzajtól. Ráadásul a látványorientált produkciónak pusztán a hanganyaga is abszolút megállja a helyét. A darabért rajongó Kerényi Miklós Gábor már a Pillangókisasszonyt is színpadra állította, s az ő nevéhez fűződik e mű kilencvenes évekbeli magyarországi premierje is, melyek kapcsán a jogtulajdonos, Cameron Mackintosh azt mondta: ő rendezte a legjobb Miss Saigont. Így aztán KERO®-nak önmagával is fel kellett vennie a versenyt 2011-ben, s e felvétel is igazolja, csapatával milyen káprázatosat alkotott.

A szereplők között az Operettszínház számos csillagát megtaláljuk. A Professzor szerepében Szabó P. Szilveszter lubickol, hibátlanul hozza a ripacskodó karaktert, miközben mesterien teljesít az olyan zeneileg is összetett dalokban, mint a Chicago című musical dzsessz-világát megidéző Az amerikai álom, a Bangkok, az Ágyban ér a halál vagy a Saigonban tüzes az éj. Chris szerepében Dolhai Attila remekel: bár a musical leghíresebb része a Szaxofon-duett, melyet a Kimet életre keltő, korát meghazudtolóan profi Vágó Zsuzsival énekel, azért a legütősebb tétel mégis az Istenem, miért? című Dolhai-szóló.

Csengeri Ottília Gigi-ként már rutinos: a kilencvenes években is ő vitte A lelkem mozijánt éneklő prostit, s adta elő annak egyszerre őszinte, feloldozást váró és reménykedő kulcsdalát. Az amerikai feleséget Bordás Barbara, Thuy-t Kerényi Miklós Máté játssza, John szerepében azonban vendégművész: Feke Pál bizonyítja tehetségét a Bui-doi a név című kóruskísérettel kiegészült musical-himnuszban.

Hiányos és egyszerre hiánypótló a Miss Saigon musical magyar nyelvű CD-válogatása, mely megérdemli a maximális érdeklődést. S talán, ha a lemezpiacon is akkora sikert ér el, mint a színpadon, idővel talán megjelenhet az előadás teljes hanganyaga (mondjuk szövegkönyves luxus-kiadásban), s esetleg – ha készült – a filmfelvétele is. Addig azonban örüljünk e csillagos ötös válogatásnak.

Tracklista:

1. Saigonban tüzes az éj

2. A lelkem moziján

3. Istenem, miért

4. Napfény, holdfény

5. Az esküvő – Thuy közbelép

6. Szaxofon-duett

7. Saigon eleste

8. Még mindig hiszem

9. Thuy halála

10. Ágyban ér a halál

11. Én érted adnám életem

12. Bui-doi a név

13. Bangkok

14. Kim rémálma

15. Most már, hogy láttam

16. Az amerikai álom

17. Kim halála

Balajti Péter

2013. 05. 08. 7:52