Nemrég azzal állt elő, hogy nem készít több CD-t, dalait más formában juttatja el a közönséghez. Olyan terve volt, hogy a mostaniak két, digitálisan letölthető EP-n jelennek meg. Most mégis itt a kézbe fogható album, négy évvel a legutóbbi sorlemez, a Jazz, két évvel a megalakulás tizenötödik évfordulójára készült, karrierösszegző Dunabeat 1995–2010 és egy évvel az ingyenesen letölthető, háromszámos Gigerli EP után.

A Felkeltem a reggelt ott folytatja, ahol a Jazz abbahagyta. „A mi lányaink a legszebbek a földön” – hallható az első, punkrockos, Szűcs Krisztián énekes-szövegíróra jellemző finoman szarkasztikus szerzeményben. Az együttes bájosan abszurd szövegvilágába jól illeszkedik a következő négy dal is, a Nem elég, a Gesztenyefák alatt, a melankolikus oldalt idéző A réten és A te meséd. Felmerül a kérdés: ha A réten címűt átmentették a Gigerli EP-ről, a zseniális címadót vajon miért nem? Az első öt szerzemény tehát a HS7 megszokott világát idézi. Ezek után a zenekar billentyűs-producere, Takács Zoltán Jappán jut főszerephez. A gitárok a háttérbe szorulnak, a billentyűsök viszik a prímet, minden korábbinál fontosabb szerepet kapva. „Nekem abból, hogy mindent a gitár köré építünk, egy kicsit elegem lett” – mondta Szűcs. A Rengeteg bor és a Három bárány erőteljes elektronikus hangzását a balladisztikus, kilencvenes évekbeli alternatív hangulatot árasztó Faun töri meg. Aztán ismét a billentyűsöké a főszerep. A Zselé az együttes szerint korunk legsötétebb elektrodiszkó himnusza, holott szövegközpontú, ami nem jellemző a műfajra. „Hogy minek kell dalt írni egy régi, háládatlan évről, mikor fel se fedeztek semmit, azt joggal kérdezheted” – hallható a következő dal, a 974 szövegében, és meg is kapjuk rá a választ: az volt a szerző legjobb éve. Azért, mert akkor készült Tarkovszkij Tükör című filmje. A szerzemény tiszteletadás, képzeletbeli filmzene. A hatást erősíti, hogy egy templomból átalakított iskolai díszteremben vették fel. A végén, a kis gospeles, nánánás részben Papp Szabolcs, Likó Marcell és Mihola Péter működik közre. Az albumot záró Úristent is ugyanott rögzítették. „Szerettünk volna szakrális térben felvenni egy nem szakrális dolgokról szóló dalt, de rájöttünk, hogy minden szakrális” – mondta róla a frontember.

A Jazz szövegeiben közéleti témák is a középpontba kerültek. Ilyenek most csak itt-ott bukkannak fel, a CD személyes hangvételű, ami jobban áll a zenekarnak. A Felkeltem a reggelt cím pedig Szűcs Krisztián és a koránkelés nem épp konfliktusmentes viszonyára utal. „Általában akkor keltem a reggelt, ha nem fekszem le” – mondta. (Új Szó)

Puha József

2013. 08. 24. 19:47