Lemezajánlók

Gloria Estefan: The Standards (Sony Music)

Úgy tűnik, 56 esztendősen elég idősnek érzi magát a kubai énekesnő ahhoz, hogy sutba vágja a latinos temperamentumot, s helyette a születése előtti évtizedek slágereiből nyújtson át egy egész nagylemeznyit, köztük két duettet is Laura Pausinivel.

Tény, hogy a havannai díva számára nem ismeretlen terep a szving- és a dzsessz-sztenderdek világa, hiszen létezik közös hangfelvétele Frank Sinatrával és Tony Bennett-tel is, ám egy egész nagylemezt ennek a zenei világnak szentelni... Nos, ilyesmivel az utóbbi időben csak férfi énekesek (Rod Stewart, Robbie Williams) próbálkoztak, sikerrel. Szóval, bizonyos értelemben merész lépésre szánta el magát Gloria Estefan, tette azonban igazolta a régi mondást: aki mer, az nyer. A The Standards az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is előkelőbb helyet szerzett a toplistákon, mint az énekesnő bármely más ezredforduló után megjelent albuma.

A művésznő nem árul zsákbamacskát: albuma címe és borítója egyaránt jelzi, ezúttal kimérten érzelgős és elegánsan stílusos oldalát mutatja meg. A 15 tétel sorrendje jól felépített, még ha időnként túl giccsesnek és soknak is tűnnek egyes zenei megoldások. A közel hetven évvel ezelőtt Billie Holiday által elsőként sikerre vitt Good Morning Heartache majd' minden évtizedben kapott női feldolgozást, de Gloria tökéletes érzékkel választotta nyitódalnak. Hibátlan indítás, ahogy a Gershwin-testvérpár lágy táncra hívogató They Can't Take That Away From Me-jére sem lehet panasz. Egyébként George és Ira Gershwin az egyetlen szerzőpáros a lemezen, akiktől három különböző szerzemény is szerepel (a másik két tétel a csábos Embraceable You és az összetett How Long Has This Been Going On).

Vicces, hogy egy tea-reklám tette egészen széles körben ismertté Dinah Washington What A Difference A Day Makes című sztenderdjét, amit most kedves zongorajáték-dominancia tesz az eredetinél vidámabbá. Ezzel szemben hiába énekli Mrs. Estefan hibátlanul a What A Wonderful Worldöt, a szörnyen nyálas vonós felvezetés és kíséret teljesen hazavágja a produkciót. S bizony hasonlóan negédesre sikerült a The Day You Say You Love Me is, pedig annak az angol szövegét az énekesnő jegyzi...

Gitárjátéktól tűnik enyhén latinosnak az I've Grown Accustomed To His Face, míg a brazil Antônio Carlos Jobim dolgozatának hangulatát ügyesen befolyásolja, hogy portugálul (Eu sei que vou te amar) vagy – az album ráadásrészében – franciául (Tu sais je vais t'aimer) szólal-e meg. E kísérlet pedig közel olyan izgalmas, mint a Charlie Chaplin jegyezte Smile spanyol, illetve olasz nyelvű előadása, melyekben Laura Pausini az énekesnő partnere.

Az ezredforduló óta Rod Stewart és Michael Bublé által is nagylemezre énekelt The Way You Look Tonight Gloria Estefan előadásában egy, a férfiúéknál jóval lágyabb, lezserebb, játékosabb formában kel életre, igazolva, hogy ezekkel a dzsessz- és szvingdalokkal női előadók is képesek kisebb csodákat művelni. Ugyanakkor a lemez 12. tételénél, a You Made Me Love You-nál már soknak érzi az ember e zenei világot, pedig a zárótételnek szánt Young At Heart igazi, finom finálé, amit kár lenne kihagyni. Mi több – akárcsak egy koncert esetében – a már említett Eu sei que vou te amar francia nyelvű ráadásával, s a Laura Pausinivel korábban spanyolul is előadott, ám most olaszul megismételt Chaplin-gyöngyszemmel ér véget a The Standards.

Zenei kikacsintásnak nem rossz Gloria Estefan kísérlete, aki többek közt a londoni Royal Albert Hallt is megtöltötte új produkciójával, s az album erős négyest érdemel, de csináljon belőle rendszert, mint Rod Stewart, aki öt lemezt és egy best of-ot töltött meg ilyen szving és dzsessz-sztenderdekkel!

Tracklista:

1. Good Morning Heartache

2. They Can't Take That Away From Me

3. What A Difference A Day Makes

4. I've Grown Accustomed To His Face

5. Eu sei que vou te amar

6. The Day You Say You Love Me

7. Embraceable You

8. What A Wonderful World

9. How Long Has This Been Going On

10. Sonríe (duett Laura Pausinivel)

11. The Way You Look Tonight