Súlyos kompromisszumokra kényszerül az a tematikus gyűjtemény, melynek műfaján erőteljesen osztoztak-osztoznak a lemezcégek, ám az adott kiadó – bizonyos szempontból érthető módon – kizárólag a saját művészeivel tölti meg a csomag lemezeit. Jól példázza ezt a Sony Ultimate Hip-Hop pakkja, melyen a fenti megkötés miatt hiába is keresünk olyan kulcsprodukciókat, mint MC Hammertől a U Can't Touch This, a De La Soultól a Ring, Ring, Ring, Cooliótól a Gangsta's Paradise, a Del Tha Funkee Homosapientől a Mistadobalina vagy a Sugar Hill Gang-féle, negyedórás Rapper's Delight...

Ugyanakkor a Sony egy sor saját nagyágyúval és produkcióval büszkélkedhet, e fegyvertényt pedig a csomag első lemeze egyből érzékelteti. A sort a Cypress Hill Grammy-jelölt munkája, az Insane In The Brain nyitja, melyből annak idején Kicsi G. készítette el A remegő kezű agysebész című dolgozatát, de a folytatás sem kispályás: Lou Reed Walk On The Wide Side-jára épült Tribe Called Quest: Can I Kick It?-je nem csak a Yo! MTV Raps-ben pörgött ezerrel, a Fugees sokszoros platinalemezéről, a The Score-ról való Fu-Gee-La szintén kötelező darab, ahogy a Wu-Tang Clan: Gravel Pitje is élvonalbeli darab, nem beszélve a legendás Run–DMC-ről, melynek It's Like That-je nem csak 1983-ban robbant, de tizenöt évvel később, Jason Nevins remixének köszönhetően isd újrázott! (A gyűjteményben az eredeti változat szerepel.)
Aztán itt van a Outkast és a számos díjat besöprő Ms. Jackson, no, meg Nas és a Message, de jaj! Hiába a borító a figyelmeztetés: szókimondó szövegek, az utóbbi remek nóta úgynevezett Clean, azaz a problémás kifejezésektől megtisztított változatban, kvázi kiherélve szól, mivel a helyzetet nem úgy oldották meg, hogy az aggályos szavak helyére finomabb kifejezések kerültek, hanem egyszerűen kivágták azokat a zenei alapról, így egészen zavaros végeredmény született és került – érthetetlen módon – a lemezre, ahol aztán bőven akadnak trágárságok, elég csak Mystikal Shake Ya Ass-jére gondolni, mely többek közt A személyiségtolvaj című moziban is felcsendült. S ha már mozik: a színészként is foglalkoztatott rapper, Common szintén tiszteletét teszi, igaz, furcsamód az ezeréves I Used To Love H.E.R.-rel szerepel, nem pedig a friss és telitalálatos Glory-val, amiben John Legend a partnere...
A végére aztán újra magára talál a Ultimate Hip-Hop első CD-je: Xzibit: „X”-e erőteljes alapjával és refrénjével, no meg Snoop Dogg jelenlétével bizonyítja: a rap nem megy ki a divatból. DMX balhék és csajozás helyett az Úrhoz imádkozik a Lord Give Me A Sign-ban, Pras pedig a Blue Angels-szel bizonyítja, hogy lehet mesterien újraértelmezni egy olyan kulcsnótát, mint a Grease címadó tétele... A sort a 28 évesen nem bandaháborúban, hanem brutális túlsúlya miatt szívrohamban elhunyt Big Pun zárja, aki Joe-val mutatja meg, hogy lehet egyszerre lazán és keményen nyomni a hip-hopot – kár, hogy a Still Not A Player is Clean változatban került a lemezre.

Bár a nagy durranások az első lemezen sorakoznak, azért a többi korongra is jutottak csemegék: a második lemez első dalának taktusai egyből a múlt évezredbe repítik az embert: Rob Base & DJ EZ Rock 1988-as dolgozata, az It Takes Two egy igen meghatározó alappal meg refrénnel bírt, melynek eredetije mégsem az ő nevükhöz, hanem Lyn Collins-hoz és a '72-es Think (About It) című nótához köthető. Aztán nem hiányzik a gyűjteményből DJ Jazzy Jeff & The Fresh Prince, azaz Will Smith sem, s bár ütős tétel a Boom! Shake The Room, jöhetett volna tőlük még egy kis ráadás – ha már a Cypress Hill, A Tribe Called Quest és a Wu-Tang Clan is duplázhatott –, mondjuk a Summertime vagy a Ring My Bell... Sőt, Will Smith szólómunkái kifejezetten hiányoznak, elég csak a Miamira, a Men In Black-re, a Wild Wild Westre vagy a Gettin' Jiggy Wit Itre gondolni...

Jó pont jár Whodiniért és a műfaj egykor elengedhetetlen elemének számító scratch-cseléssel operáló Boogie Down Productions-féle My Philosophy-ért, no meg a szintén hosszú nevű Poor Righteous Teachers-féle Rock Dis Funky Jointért.

Lord Tariq és Peter Gunz közös munkájára, pontosabban a Déjà Vu (Uptown Baby) című nóta első másodperceire az is felkapja a fejét, aki sosem hallott a párosról. Merthogy a két arc annak a Jerry Riverának az Amores Como el Nuestróját idézte meg, melyből pár évvel később a Dirty Dancing 2 betétdalához, majd Shakira Hips Don't Lie című slágeréhez merített Wyclef Jean. Más kérdés, hogy Tariqék dolgozatából mindössze az első tíz másodperc figyelemre méltó.
Big L viszont odateszi magát, a Put It On-ban még a Naughty By Nature-től is kölcsönzött egy kis hangmintát, miközben a kemény alapokat megbolondító finom dallamot Buster Williams dzsessz-bőgőstől szerválta. A Nas részvételével odamondogató Kool G. Rap Fast Life névre keresztelt G-funkja bő húsz év távlatából is működik, akárcsak Too $hort gettó-opusa.
Más a helyzet a harmadik korong első két tételével:  A Tribe Called Quest-féle Award Tour, valamint a Wu-Tang Clan jegyezte C.R.E.A.M. (Cash Rules Everything Around Me) felett bizony eljárt az idő, miközben Nas meg Bravehearts Oochie Wally-jének remixével egyenesen vallatni lehet, annyira idegesítő.
Szerencsére a szebbik nemet képviselő Da Brat a Funkdafied-dal javít a képen. Erick Sermon jól példázza, hogy lehet szinte észrevétlenül hasznosítani egy alapművet (az I'm Hot Marvin Gaye Sexual Healingjét idézi), Rhymefest viszont hiába dob be mindent, az örökzöld Fever az ő tolmácsolásában nem az igazi...
Apropó alapok: az OutKasttel együttműködő Underground Kingz International Players Anthem (I Choose You) című dolgozatánál Willie Hutch I Choose You-ja jelenti a tökéletes és tartós zenei hátteret, a Prodigy Keep It Thorójánál meg Jack Mayborn Disco People-je gondoskodik a tuti hangzásról és hangulatról, szemben mondjuk Q-Tippel, akinek Let's Ride-ját teljesen hazavágja Joe Pass dzsesszmunkája.

Az Ultimate Hip-Hop negyedik lemeze stílusosan zárja le a rap-utazást: kizárólag ezredforduló utáni tételek szerepelnek rajta, jól érzékeltetve, miként is változott a műfaj. J. Cole például nem hangmintázik, egész egyszerűen maga énekli Paula Abdul egykori, Straight Up című slágerét. Scratch-cselés helyett az autotune a menő (pl.: G-Eazy feat. Remo: I Mean It), DJ Snake & Lil Jon sikere pedig azt mutatja: hosszas rapszöveg sem kell a sikerhez, elég egy olyan trendi alap, mint amivel a Turn Down For What büszkélkedhet. Persze az sem árt, ha a nótát beválogatják a 22 Jump Street – A túlkoros osztag és a Halálos iramban 7. című mozikba... S az is kiderül a negyedik lemezről, hogy az évszám nem sokat számít: bármikor lehet rosszat alkotni, elég csak meghallgatni A$AP Ferg és A$AP Rocky kettősét, a Shabba Ranks előtt tisztelegni próbáló Shabbát, Kreayshawn márkahűségét (Gucci Gucci), meg persze Tyler, The Creator  Domo23 című iszonyatát.

Sok és sokféle nóta szerepel e gyűjteményben, számos alapdarab, jó pár méltatlanul hanyagolt tétel, ugyanakkor egyes felvételek szókimondás-mentesített változataira nincs mentség, ahogy arra sem, miért nem szerepel a pakkban egyetlen nóta sem Will Smith szólórepertoárjából. A Sony-művészek közül hiányzik még Pitbull, Dr. Alban, akinek korai sikerei közül bátran elfért volna a Hello Afrika vagy a No Coke, de a KrissKross Jumpja és Puff Daddy gigaslágerére, az I'll Be Missing You mellőzése is finoman szólva meglepő. Hármas.

Tracklista:
1. CD
1. Cypress Hill: Insane In The Brain
2. A Tribe Called Quest: Can I Kick It?
3. Fugees: Fu-Gee-La
4. M.O.P.: Ante Up (Robbin Hoodz Theory)
5. Wu-Tang Clan: Gravel Pit
6. Run–DMC: It's Like That
7. Outkast: Ms. Jackson
8. Nas: The Message
9. Common: I Used To Love H.E.R.
10. Clipse: Grindin'
11. Dead Prez: Hip Hop
12. Mobb Deep: Shook Ones, Pt. II
13. Mystikal: Shake Ya Ass
14. Xzibit: „X”
15. DMX: Lord Give Me A Sign
16. Cam'Ron feat. Charli Baltimore: Me & My Boo
17. Pras: Blue Angels
18. Big Pun feat. Joe: Still Not A Player

2. CD
1. Rob Base & DJ EZ Rock: It Takes Two
2. DJ Jazzy Jeff & The Fresh Prince: Boom! Shake The Room
3. Run–DMC: It's Tricky
4. Whodini: Freaks Come Out At Night
5. Boogie Down Productions: My Philosophy
6. Schoolly D: Saturday Night
7. Poor Righteous Teachers: Rock Dis Funky Joint
8. Fu-Schnickens: Ring The Alarm
9. Cypress Hill: How I Could Just Kill A Man
10. Raekwon feat. Ghostface Killah, Method Man & Cappadonna: Ice Cream
11. Lord Tariq & Peter Gunz: Déjà Vu (Uptown Baby)
12. Big L: Put It On
13. Goodie Mob: Cell Therapy
14. Kool G. Rap feat. Nas: Fast Life
15. DJ Quik: Tonite
16. Compton's Most Wanted: Hood Took Me Under
17. Too $hort: The Ghetto

3. CD
1. A Tribe Called Quest: Award Tour
2. Wu-Tang Clan: C.R.E.A.M. (Cash Rules Everything Around Me)
3. Nas & Bravehearts: Oochie Wally (Remix)
4. Da Brat: Funkdafied
5. Erick Sermon: I'm Hot
6. Rhymefest: Fever
7. Tha Alkoholiks: Only When I'm Drunk
8. Souls of Mischief: Ya Don't Stop
9. Funkdoobiest: Rock On
10. Special Ed: I Got It Made
11. Brand Nubian: Love vs. Hate
12. Ghostface Killah feat. Raekwon & Capadonna: Iron Maiden
13. UGK feat. Outkast: Int'l Players Anthem (I Choose You)
14. Camp Lo: Luchini AKA This Is It
15. Above The Law: Black Superman
16. Prodigy of Mobb Deep: Keep It Thoro
17. Q-Tip: Let's Ride
18. Petey Pablo: Freek-A-Leek

4. CD
1. DJ Snake & Lil Jon: Turn Down For What
2. Kid Ink feat. Chris Brown: Show Me
3. Future: Honest
4. J. Cole: Work Out
5. A$AP Rocky: Peso
6. Travi$ Scott: Antidote
7. Bobby Shmurda: Hot N*gga
8. T.I.: Dope Boyz
9. Dej Loaf: Try Me
10. G-Eazy feat. Remo: I Mean It
11. Cassidy: A.M. To P.M.
12. Bow Wow feat. Ciara: Like You
13. A$AP Ferg feat. A$AP Rocky: Shabba
14. Kreayshawn: Gucci Gucci
15. Yo Gotti: Lebron James
16. J-Kwon: Hood Hip
17. Juicy J. feat. A$AP Rocky: Scholarship
18. Tyler, The Creator: Domo23

Balajti Péter

2016. 09. 08. 21:36