Bár fél évtizede létezik és egy tagbúcsúztatáson is átesett az amerikai DJ-formáció, a The Chainsmokers, csak mostanra jutott el odáig, hogy nagylemezzel rukkoljon elő. Igaz, szinte minden esztendőben határozott életjelet adtak magukról a fiúk, hiszen 2014-ben a #Selfie, egy évvel később a Roses rendezte át a sikerlistákat. Tavaly pedig előbb a Don't Let Me Down, majd a Closer robbantotta fel a legnépszerűbb videómegosztót. Utóbbi nóta szöveges videója már másfél milliárdos megtekintésnél jár...

Az idei nagy dobás a sok bemelegítést követő debütalbum, a Memories... Do Not Open, melyet az abszolút trendi, tempó tekintetében sem túltolt, platinalemezek sorát hozó Paris vezetett fel, majd jött a Coldplay-jel közös produkció, a Something Just Like This, ami Chris Martinék nyáron megjelenő új EP-jén is szerepel majd.

Ugyanakkor ügyes húzás Andrew Taggarttól és Alex Palltól, az a The Chainsmokers-től, hogy nem ezzel a két sikerdallal indítja első nagylemezét, hanem a kellemes felvezető The One-nal, melynek verzéje egyébként hasonlít a Paris refrénjét megelőző dallamra. A hatásos bemelegítés után jöhet az ereszd el a hajam: a Break Up Every Night feszes, tombolásra késztető ütemével és azonnal fülbemászó dallamával a nyár titkos befutója lehet.

A Bloodstream énekhang és melódia tekintetében is a 2012-es esztendő nagy slágere, a Let Her Go előadójára, Passengerre emlékeztet, kérdés persze, elkönyvelhet-e majd akkora karriert ez a felvétel, mint a Mike Rosenberg néven anyakönyvezett előadó öt évvel ezelőtti sikerdala.

A Grammy-díjas Emily Warrennel két felvételt is rögzítettek a fiúk: az egy dalban legtöbb „je-je” rekordját megdönteni készülő My Type-ot és az erős instrumentális alapokra épített refrénű, középtempós Don't Say-t, melybe csúnyán belepiszkít a végére tett, stúdióban rögzített, teljességgel felesleges közjáték... Hasonló zavaró tényezővel találkozunk az egyébként hatásos Honest elején is. Picit alternatív zenei világot elektronizál a Louane-nal készült It Won't Kill Ya, mely éppen csak kilóg az összképből, melyben technikai trükkök és effektek bolondítják meg az élő hangszerek varázsát – jó példa erre az alapvetően tábortűz-nóta, az egy szál gitárból kibontakozó, aztán egészen érdekes irányt vevő Young.

Erős fegyvertény, hogy a dalok megszólaltatásához nincs feltétlenül szüksége a Chainsmokers-nek vendégművészekre, sőt: a legütősebb nóták nélkülük szólnak – kivétel persze a Coldplay-jel közös munka. Például a Jhené Aikóval rögzített Wake Up Alone-hoz hasonló felvételekből már így is túlkínálat található a piacon, a lemezt záró, Florida Georgia Line duóval felvett Last Day Alive pedig már kifejezetten sok ebből a zenei világból.

Őrült túlzásoktól mentes, kifejezetten trendi és ütős nótákban gazdag a The Chainsmokers Memories... Do Not Open című albuma, mely hiába alig negyvenöt perces, egységes és szórakoztató, a végére joggal érzi úgy az ember, ha egy-két dallal kevesebb volna, több és jobb lenne! Erős négyes.

Tracklista:
1. The One
2. Break Up Every Night
3. Bloodstream
4. Don't Say (közreműködik: Emily Warren)
5. Something Just Like This (közreműködik: Coldplay)
6. My Type (közreműködik: Emily Warren)
7. It Won't Kill Ya (közreműködik: Louane)
8. Paris
9. Honest
10. Wake Up Alone (közreműködik: Jhené Aiko)
11. Young
12. Last Day Alive (közreműködik: Florida Georgia Line)

Balajti Péter

2017. 04. 28. 12:46