A válasz pedig engem lepett meg. Hiszen már a felbukkanás pillanatában egyértelmű volt, a külső énekesekkel dolgozó együttes hiánypótló, űrbetöltő. A múlt század húszas, harmincas éveit idéző kávéházi cigányzenébe többlemeznyi magyar dalkincs ültethető át. Legalább két tematikus CD-t is össze lehet hozni, egy karácsonyit és egy Budapestről szólót. Sőt a határokat lehet feszegetni, azokat átlépni. A Budapest Bár pontosan erre az útra kanyarodott rá. A régmúlt slágerei, kupléi mellett már rockot, reggae-t és alternatív stílusokat is vegyít cigányzenével. Egy ideje saját szerzeményeket is készít, nemzetközi slágereket is átdolgoz.

És így legyen ötösöm a lottón! A 2015-ös klezmeres és a 2016-os karácsonyi album, valamint a tavaly nyári karrierösszegző dupla válogatás után itt a következő stúdiólemez, középpontban Budapesttel. Ez a zenekar eddigi legizgalmasabb korongja, amellyel a komfortzónáján kívül tett újabb lépéseket, vagy lehet, csak tovább tolta annak határait – ez nézőpont kérdése.

Az ötletet Cseh Tamás és Másik János slágere, a Budapest adta, amelynek átirata a CD-n közreműködő férfiénekesek előadásában zárja a dalok sorát. Ez a leggyengébb láncszem, az eredetije ugyanis utánozhatatlan, áthangszerelve sem tud többet, mást nyújtani. Ezen az albumon már kisebbségbe szorultak az átdolgozások. Az új szerzemények mindegyikének más a szövegírója, azokat az egyes énekesek írták, mégis remek egységet alkotnak. Rózsadomb, pályaudvar, lépcsőház, taxi, 4-es metró, busz, mozgólépcső, ellenőr, turisták, szerelmek, magány, örömök, bosszúságok – az újdonságok: A város, ahova senki se téved (az előadó Kollár-Klemencz László), a Jövőre (Szűcs Krisztián), az Albérlő (Frenk), az Egyedül Budapesten (Ferenczi György), az Éjszakai járat (Németh Juci), a Misszió (Kiss Tibor), az Égigérő mozgólépcső (Rutkai Bori) és az Egy budai teraszon (Keleti András) című kulcsszavai ezek. A csapathoz újonnan csatlakozó Presser Gábor az Embertelen dalt, együttese, a Locomotiv GT egyik klasszikusát énekli, amelyet Petri György Sláger című versének megzenésített változatával indít. Új köntöst kapott A vén budai hársfák (Mező Misi), a Járom az utam (Kiss Tibor), a Lila akácok (Lovasi András) és egy kevésbé ismert szerzemény, a Pesti polgár (Behumi Dóri), amelynek szövegírója Nádasi László és Rejtő Jenő. Hihetetlen, milyen jól megragadták a témát, nem is tudatosítjuk, hogy azon mosolygunk, ahogy a nyugdíjas és a napidíjas a turulhoz siet, s onnan a Dunába veti magát…

„Hajnalban aztán csak pislog az élet, kukásautó az ablak előtt megáll. Felkiált a sofőr: hajrá Magyarország, és mindenki álmodik tovább” – énekli Kollár-Klemencz László. Álmodunk mi is, hajrá Budapest Bár, várjuk a folytatást. Most már jöhetne valami meglepetés is, amivel nem számolunk. (Új Szó)

Puha József

2018. 05. 19. 16:56