"A lemezre jellemző egyfajta akusztikusság, de valójában azokról a dolgokról írtam, amiről mindig is szoktam. Arról ami már gyerekkoromban is bántotta a szívemet és ez most is aktuális mert valójában semmi sem változott."

"Életem során mindig is sokat változtattam a helyem és mindig is érdekelt az, ahogy a zene terjed. Egyfajta transzkontinentális útvonalat lehet megfigyelni. A zene az Egyesült Államokba utazott, majd visszajött, ír dalok, skót dalok, angol dalok és európai dalok. A felvételeket leginkább Amerikában készítettük ugyanazzal a bandával, akikkel 1996 óta dolgozom. A "The Ragpickers Dream" igazi, vidéki amerikai dalokat tartalmaz. Teljesen célszerű volt, mivel én és Guy Fletcher (billentyű) Angliából származom, Jim Cox (zongora) kaliforniai, a többi sráccal pedig az Államok közepén találkoztunk. "

Mark Knopfler mindig is a zenei elithez tartozott. A Dire Straits új stílust teremtett, de az énekes szóló munkái is az igényességről híresek. Legújabb lemeze, a Ragpickers Dream meghagyja a jellegzetes gitár hangzást, de zeneileg ötvözi az amerikai, skót, angol és európai dallamokat. Szövegileg a 80-as évek angol politikai és szociális helyzetével foglalkozik, főként az első kislemez, a Why Aye Man. A 12 vadonatúj dal meghallgatása után megállapíthatjuk: Mark
Knopfler semmit nem veszített régi fényéből és tudásából. Érdemes a kislemezt is beszerezni, hiszen szerepel rajta a "Small Potatoes", amely az albumra nem került fel, valamint két koncertfelvétel:So Far Away, Speedway At Nazareth.

A Ragpickers Dream dalai:
1. Why Aye Man (6:11)
2. Devil Baby (4:02)
3. Hill Farmer Blues (3:44)
4. A Place Where We Used To Live (4:31)
5. Quality Shoe (3:51)
6. Fare Thee Well Northumberland (6:27)
7. Marbletown (3.33)
8. You Don't Know You're Born (5:18)
9. Coyote (5:55)
10. The Ragpicker's Dream (4:20)
11.Daddy's Gone To Knoxville (2:47)
12. Old Pigweed (4:32)

2002. 10. 09.