Négy évvel előző, „White Ladder” c. albumának sikere után David Gray „A New Day At Midnight” c. új lemezével bűvöl el mindannyiunkat. A lemezen 12 felülmúlhatatlan dal hallható, melyek egy dél-londoni szobácskában születtek. Nem lenne meglepő, ha bárki azt gondolná, hogy ez az előadó második, nehezen megszületett albuma, de ez bizony tévedés. Ez már a (viszonylag) könnyen világra jött hatodik lemez. Emlékeztetőként, és hogy mindenki el tudja képzelni az előző album sikereit, tudnunk kell, hogy a „White Ladder” hétszeres platinalemez lett az Egyesült Királyságban, hiszen több mint 2,2 millió példányban kelt el. Sőt, több mint 100 héten keresztül a Top 40-es listán tartózkodott. Írországban rögtön a megjelenése után 175 hétig volt a listán, és minden idők legtöbb példányszámban eladott nem válogatás albuma. Minden bizonnyal, a „White Ladder” hihetetlen sikere a lemez előkészületeiben keresendő. Itt egy lemez, mely sok meghiúsult, a szakma felé tett próbálkozás után végül otthon készült el. Készítőjét nyilvánvalóan nem a siker learatása vezérelte. Egy album, mely bensőséges, de valószínűtlen körülmények között készült el, mely őszinteségével és egyszerűségével meghódította az egész világot. No, de lássuk magát a korongot! Már a legelső nóta, a „Dead In The Water” nyilvánvalóvá teszi, hogy David távol áll attól, hogy a pénzben kifejezhető sikert hajszolja. Mire az utolsó számhoz, a „The Other Side” -hoz érünk az is nyilvánvalóvá válik, hogy ez egy nagyon komoly album. Ha őszintén szereted a zenét és az életet, akkor nem fogsz csalódni, ami nem azt jelenti, hogy nem ér meglepetés. Tehát, ez a korong, egy életigenlő lemez, mely az elmúlásból meríti erejét. Azt sem lehet mondani, hogy könnyed pillanatok tömkelegében dúskál. Míg a „White Ladder” hangvételétől eltér, megtartotta annak egyszerű hangzását és szerkezetét. Ez részben annak is köszönhető, hogy egy olyan stúdióban készültek a felvételek, ami nagyon otthonos hangulatú. Csak jókat mondhatunk el róla!

Jónap Tamás

2002. 11. 05.