Ráadásul a majdnem lehetetlennel: hiába szeretjük szinte mindannyian a temperamentumos karibi muzsikát, hazája stílusai mifelénk rétegstílusok a javából, nincs számottevő lemezpiacuk, és színpadon is legfeljebb kis klubokban lehet ezzel a zenével érvényesülni. Persze, félreértés ne essék, CD-ajánlónk főszereplője, Elsa Valle nem eszeveszett fanatikus, aki odahaza egyszer csak arra ébredt, hogy márpedig akkor is megismerteti zenéjüket a mélabús magyarokkal – véletlenül sodorta az élet Magyarországra, azután nyomós oka lett arra, hogy itt ragadjon.

Kubával ugyan évtizedekig egy hajóban eveztünk, zenei fontosságával azonban nem vagyunk tisztában. Mi jut eszünkbe az ország nevének hallatán? Leginkább a még mindig „virágzó” kommunizmus a „hervadó” Fidel Castróval az élen, a vén diktátor néhány évvel ezelőtti pofára esése, a több százezres tömeg előtti sokórás beszédei, vagy a kubai szivar. A zenét csak sokadikként említenénk. Pedig ez a szigetország legfontosabb „természeti kincse”, a zenei stílusok többségének gyökere Kubából ered. Minden kétséget kizáróan a kubai ember a legmuzikálisabb.

Elsa Valle már általános iskolásként sokat hallott rólunk, mivel hazájában a tananyag része Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály vagy Bartók Béla. Zenészcsaládban nőtt fel. Tanulmányait Havanna híres Zeneakadémiáján fejezte be, majd diplomával a zsebében énekelt több zenekarban, állandó fellépő volt a neves havannai Tropicana Clubban, és tanított is. Alaphangszere a zongora, ezen kívül ütős hangszereken is játszik. Azután a fővárosból országa második legnagyobb városába, Santiago de Cubába vezetett az útja, elmondása szerint azért vágyott oda, mivel ott található a kubai zene összes gyökere. Később élt Németországban, Spanyolországban és Franciaországban is, de mindenütt csak rövid ideig. Végül Magyarországon állapodott meg. Egyrészt mert nagy hatással volt rá a magyar népzene és néptánc, másrészt állítólag itt érezte magát leginkább otthon. Harmadrészt – és nyilván ez a legfontosabb – a magyarok között találta meg élete párját. Férje Winand Gábor dzsesszénekes. Megismerkedésük után pillanatok alatt kiderült, hogy nagy hatással vannak egymás művészetére. „Elsa segített például a 2002-es Corners Of My Mind című nagylemezemen” – nyilatkozta Gábor. Az albumot több nemzetközi sajtóorgánum is méltatta. S ha már Elsa itt ragadt, sokat tesz annak érdekében, hogy megismerjük hazája zenei világát, amely a kubaiakat feltölti erővel, és vidámságot visz a szürke, nehéz hétköznapjaikba.

Az énekesnő stílusát a tradicionális és improvizatív kortárs kubai éneklés érdekes keveredése adja. Olykor rendkívül robbanékony, máskor érzéki és melankolikus. Elsa három különböző együttesben szerepel. A neves magyar dzsessz-zenészekkel, többek között: Babos Gyulával, Gadó Gáborral és Winand Gáborral felálló Elsa Valle Latin Jazz Syndicate Kuba zenéjét ötvözi európai dzsesszel. Az Elsa Valle y sus Hermanos nevű zenekar kubai gyökerekből táplálkozó afrodzsesszt játszik. A harmadik formáció, a magyar és kubai zenészek alkotta Elsa Valle & Rumba Caliente célozza meg a legszélesebb közönségréteget, a szigetországból eredő stílusokat képviseli, különösebb kísérletezés, tupírozgatás nélkül. A Latin Jazz Syndicate-tel felvett két nagylemez, a 2003-as Mi Gente és a 2005-ös Abracadabra után – amelyek mesterien ötvözik a kubai zenét a dzsesszel – Elsa úgy döntött, most ismerje meg a közönsége, milyen a hamisítatlan kubai muzsika. Vagy ha már ismeri, mélyedjen el benne. Magyarországon kiadott harmadik albumán, a Rumba Caliente nevű zenekarral készített Salsa y picante címűn a hagyományos kubai stílusokból ad meglehetősen eklektikus összeállítást. „Amikor komponálok, eszembe jut Kuba, amit már elég régen elhagytam, a nagymamám, aki gyerekdalokat énekelt nekem. S közben szinte érzem a tenger friss levegőjét. Régi képek idéződnek fel a nevezetes helyekről, ahol énekesek találkoznak, s egy szál gitárral adják elő a zeneszámokat. Aki elég bátorságot érez, beszállhat, s közösen muzsikálhatnak. Itt még azt is meg lehet tanulni, hogyan kell érezni a zenét” – nyilatkozta egy interjúban Elsa. Az előző két nagylemeze tehát kísérletező jellegű, a harmadik pedig biztosra megy, és dinamikusabb szerzeményeket vonultat fel. Az alapkoncepció egyebek mellett a salsa, csacsacsa, rumba, boleró bemutatása hagyományos hangszerpark: zongora, bőgő, ütősök, gitár, szaxofon segítségével. Az énekesnő szíve csücske, az imádott dzsessz természetesen felbukkan a dalokban, elsősorban a hangszerszólókban. A zene sodró lendülete Elsa energikus, kirobbanó előadásmódjával párosul, éneke átöleli a különböző stílusokat, és kerek egészé formálja. A nyolc dalt felvonultató album a vérpezsdítő Bemba cíművel indul, a másik véglet, az egyetlen lassú felvétel, az érzelmes Te quedarás hatodikként csendül fel rajta. A dalok zenéjét és szövegét az énekesnő saját maga írta, csak a hangszerelésben működött közre a fúvósokat megszólaltató és vokálozó férje.

A Salsa y picante kiváló orvosság bús napjainkra, a pergő ritmusok még azokat is táncra csábítják, akik nem tudnak táncolni. Magyarán: a hallgatása során még én is táncra perdültem… (Új Szó)

Puha József

2008. 02. 01.