Egy hölgynek nem illik a korát firtatni, de a tavaly októbertől idén májusig turnézott Tina Turnernél muszáj megemlíteni: 1939. november 26-án született. A Rocknagyi korát – túlzás nélkül – meghazudtoló, gigantikus produkciójáról nem csak a nézők élménybeszámolói, de ez a Hollandiában készült, döbbenetes erejű koncertfelvétel is tanúskodik. A Tina Live csomag DVD-jén a teljes, bő kétórás koncertet, a mellé készített CD-n pedig annak esszenciáját találjuk.

A Tina Live kép- és hanghordozója gyönyörűen animált színpadkép-menüvel fogadja a nézőt, ám a rutinosak óvatosak: a csili-vili nyitánytól ugyanis nem egyszer elmaradt már a főműsor varázsa. Ezúttal viszont nem csupán a közelébe ér, de David Mallet rendező tálalása felül is múlja a hangulatos indítóképet, ahol a start mellett dalválasztással és audio-beállítással bíbelődhetünk. Utóbbi Dolby Digital 2.0 és 5.1, illetve dts 5.1-es opciókkal bír, de bármelyiket is választjuk, minőségi hangzást kapunk a döbbenetesen magával ragadó kép mellé. Fantasztikusan erős színek, döbbenetes fények és tűéles, anamorfikus szélesvásznú kép vágódik a néző arcába: káprázatos az anyag. Ráadásul az audiovizuális orgia nem a 69 esztendős előadó hiányosságait palástolja, hanem szolgálja az energiától szétrobbanó szupersztár előadását. Tina ugyanis nem csak énekel, de simán beugrik táncoslányai közé, akik az unokái lehetnének, és nem csak megénekelteti, de szabályosan felrázza a nézőket!

Négy táncoslány remegő popsija, szétnyíló függöny és a színpadból kiemelkedő állvány tetején Tina Turner látványa fogadja a holland Gelredome harminckilencezer nézőjét. Generációk ütemes tapsa kíséri a buliindító ’89-es Steamy Windows című klasszikust, amit az egykor aranylemezzé vált Typical Male követ. Nincs megállás: a River Deep Mountain High és a What You Get Is What You See még tovább fokozza a hangulatot, s az első blokk végén a Grammy-díjas Better Be Good To Me teszi fel az i-re a pontot.

A művésznő fellépő ruha-váltása alatt egy ötletes közjátéknak lehetünk tanúi. Egy rajongó feljut a színpadra, és akrobatamutatványokkal cselezi ki az őt üldöző biztonságiakat. Természetesen nem malőrről van szó, a látványos betét a show része.

Az eddig feketében feszítő díva a szétnyíló LED-fal mögül combig hasított vörösben lép elő: a Tommy című rockoperafilmben negyven éve előadott Acid Queen most is tűzbe hozza az izzó szemű nézők sokaságát, akik a Grammy-díjas What’s Love Got To Do With It ráadásában énektudásukat is megmutathatják. Mi is jöhetne ezután, mint a Dire Straits kulcsfigurája, a magyar származású Mark Knopfler jegyezte Private Dancer?!

Az újabb közjáték táncos-harcosai mintha a Mad Max III.-ból léptek volna elő, s ez nem véletlen utalás, hiszen a Mel Gibson-mozi legnagyobb slágerét, a We Don’t Need Another Herót a filmből ismerős öltözékben és parókában adja elő a Rocknagyi. Majd elmaradhatatlan lassú blokkjában Beatlest és Al Greent idéz, s az Undercover Agent For The Blues-zal és az I Can’t Stand The Rainnel búcsúzik az üldögélős résztől. A felpattanáshoz egy kétdalos Rolling Stones-egyveleg ad új lendületet.

Az elsötétülő színpaddal újabb műfaj- és öltözékváltásnak lehetünk tanúi. A Flamenco-közjátékba csempészett James Bond-motívumok stílusosan felvezetik a Goldeneye című telitalálatot, azért viszont külön jó pont jár, hogy a Wildest Dreams turnén bevetett „Aranyszem” díszlet ismét színpadra került!
S ha már előző koncert szóba került: a Robert Palmer-féle Addicted To Love a ’86-os Tina-turné egyik specialitása volt, de ezúttal is helyet kap a repertoárban. A kihagyhatatlan The Best mintha az énekesnő utolsó energiatartalékait mozgósítaná, pedig másfél óra pörgés után is van még tűz a hatvankilenc éves sztárban! Ezt bizonyítja az első Grammy-díjat hozó dinamikus Proud Mary majd’ tízperces fergetege, de még ezzel sincs vége a show-nak! Sőt, a Nutbush City Limits alatt daru emeli a művésznőt rajongói fölé, aki még egyszer utoljára megénekelteti a mintegy negyvenezres tömeget, melytől a visszafogott Be Tender With My Baby-vel búcsúzik.

Kirobbanóan energikus bulit kapunk – a közönség bevágása nem csupán kötelező elem: a Tinával kortól és nemtől függetlenül együtt éneklők, a belőle energiát nyerők, az általa elbűvöltek látványa legalább annyira magával ragadó, mint a színpadi látványelemek és vizuális hangulatfokozók!

A CD-re a műsor esszenciáját préselték a készítők – a 15 tétel így is maximálisan kihasználja a hanghordozó adta lehetőségeket. A válogatás a legdögösebb (River Deep Mountain High, Nutbush City Limits) és legismertebb dalokra (What’s Love Got To Do With It, The Best, Goldeneye, We Don’t Need Another Hero) fókuszál, ügyesen megtöltve a hetvenöt perces műsoridőt.

Lehet hiányokat keresni (Disco Inferno, Whatever You Want, On Silent Wings, Missing You, When The Heartache Is Over), hiszen az 1995 utáni időszakból gyakorlatilag semmit nem kapunk, de nem érdemes: Tina Turner magával ragadó műsora így is lélegzetelállító, erőt adó és tökéletes.

Tracklista
DVD
1. Introduction Music
2. Steamy Windows
3. Typical Male
4. River Deep Mountain High
5. What You Get Is What You See
6. Better Be Good To Me
7. Ninja Chase (közjáték)
8. The Acid Queen
9. What’s Love Got To Do With It
10. What’s Love Got To Do With It (Ráadás a közönséggel)
11. Private Dancer
12. Weapons Sequence (közjáték)
13. We Don’t Need Another Hero
14. Help!
15. Let’s Stay Together
16. Undercover Agent For The Blues
17. I Can’t Stand The Rain
18. Jumpin’ Jack Flash
19. It’s Only Rock’N’Roll (But I Like It) feat.: Lisa Fischer
20. Flamenco/009 Encounter (közjáték)
21. Goldeneye
22. Addicted To Love
23. The Best
24. Proud Mary
25. Nutbush City Limits
26. Be Tender With My Baby

CD
1. Steamy Windows
2. River Deep Mountain High
3. What You Get Is What You See
4. Better Be Good To Me
5. What’s Love Got To Do With It
6. Private Dancer
7. We Don’t Need Another Hero
8. Let’s Stay Together
9. Jumpin’ Jack Flash
10. It’s Only Rock’N’Roll (But I Like It) feat.: Lisa Fischer
11. Goldeneye
12. Addicted To Love
13. The Best
14. Proud Mary
15. Nutbush City Limits

Balajti Péter

2009. 10. 24.