A Vissza hozzád változatos, sallangoktól mentes hangulatlemez. Akkor élvezhető, és akkor fedezhető fel teljes egészében, ha hallgatójával minden rendben van. Váczi Eszter zenésztársaival a saját kiegyensúlyozott, édesbús mikrovilágába kalauzol el, s úgy ad betekintést az életébe, hogy mindvégig titokzatos marad. Elegánsan, egyebek mellett csöppnyi humorral és csöppnyi iróniával fűszerezve. Mindenből annyit adagol, hogy az összkép tökéletes legyen. A hozzávalókat valami bensőséges, megfoghatatlan erő tartja össze – ami nyilván az énekesnő habitusában rejlik.

Geszti Péter – elmondása szerint – eredetileg egy énekesnővel számolt, amikor 1998-ban a Jazz+Az zenekarát verbuválta. Csakhogy nehéz helyzetbe került, a meghallgatásokon három kimagasló tehetséget ismert meg, akik között nem tudott dönteni. Így az egykori Rapülők szövegmondó kisiparosa három énekesnővel vágott bele pályafutása következő zenei sikertörténetébe. Nekem Geszti kijelentései akkortájt reklámízűnek tűntek, amióta azonban ismerem a hölgyeket, osztom a véleményét. Sok a közös bennük, de külön egyéniségek, akik Péterrel rendkívül erős formációt alkottak. A két stúdióalbum erejéig működő Jazz+Az 2000-es feloszlása után egyikük sem tűnt el, máig a magyar zenei élet jeles képviselői. Bár a rádiók által fémjelzett élvonalba nem kerültek be, mivel nem populáris stílusokban tevékenykednek, vagy legalábbis nem ez jellemző rájuk. Váczi Eszter Beryvel 2001-ben ugyan sikerre vitte a rádiók által az évezred eddigi legjátszottabb magyar popfelvételét, az Egyedül címűt, de az kirándulás volt az életében, ő már akkor a dzsessz világában mozgott. (Sőt a Jazz+Az idején is, azzal párhuzamosan a Szörpben. És persze a Jazz+Az is táplálkozott a dzsesszből.) A kiadók viszont nem láttak fantáziát a bársonyos, Sadét idéző hangú énekesnőben – pontosabban korábban így gondoltam, a lemez ismeretében már másképpen vélekedem erről.

A dzsessz az a stílus, amelyben számos világviszonylatban ismert magyar zenész tevékenykedik. A legtöbbjük instrumentális dzsesszt játszik. A vokális albumok közül az elmúlt időszak terméséből Eszter egykori társa, Kozma Orsi korongja, a Hide and Seek mellett kiemelhetjük Harcsa Veronika két nagylemezét. Ezek angol nyelvűek. A Váczi Eszter Quartet viszont magyar nyelvű dzsesszalbummal rukkolt elő.

Nem tudni, az énekesnő három együttese, a kilenctagú, acid dzsesszt játszó Szörp, a Váczi Eszter Quintet és a Quartet közül miért az utóbbival készített nagylemezt. Kvartettes zenésztársai: Gátos Iván zongorista, Gátos Bálint basszusgitáros és Mike Zsolt dobos a Szörpben is vele zenélnek. Az albumon további Szörp-tagok is közreműködnek (meg vendégzenészek, például Dés László), és annak repertoárjából néhány dalt új köntösbe öltöztettek.

Tulajdonképpen nézőpont kérdése, hogy dzsessz- vagy poplemezt készítettek-e. A szerzemények a dzsessz és a pop határán egyensúlyoznak: dzsesszelemekre épülnek, és a pop ad sajátos arculatot, hangulatot nekik, miközben egyéb stílusokból is merítenek.

Az album tizenegy felvételéből tíz szövegét Eszter írta. Az üzenetük világos, a szöveg egyszerű, könnyen megjegyezhető, mégis tartalmas, mélységekig hatoló. A fennmaradó egy dal, a Hóesés átdolgozás, Dés László és Bereményi Géza szerzeménye – az eredetije Udvaros Dorottya 1985-ös Átutazó című nagylemezének nyitófelvétele. Az igényes zene javarészt Gátos Iván munkája, ő a korong zenei rendezője is. Az Elmondtál mindent című dalnak testvére, Bálint komponálta a zenéjét. Az énekesnő is bizonyít zeneszerzőként: a sanzonos, humoros és csipkelődő szövegű Mit tennél a helyemben?, valamint az albumot szívbemarkolóan tragikus fényben záró, egyszerű zongorakíséretű Te nem tudod, mi az a szerelem című felvétel zenéjét írta. A Szörp eddigi egyetlen, 2003-ban megjelent maxi CD-jén hallható Keresd velem című dal érzéki, szvinges hangszerelésben csendül fel.

Mivel a Szörp maxiját és a Quartet nagylemezét is a Tom-Tom Records adta ki, nyilvánvaló, hogy Eszter korábban is jelentkezhetett volna teljes hosszúságú hanghordozóval, de ilyennel, amit végig magabiztosan ural, valószínűleg csak most tudott, most érett meg rá. (Új Szó, Szalon)

Puha József

2009. 11. 25.