A divat és a divatos életmód egyik legfontosabb fiatalkori tartozéka a zene. Kutatási adatok szerint, minden második magyar fiatal több mint 3 órát, a hétvégeken 44%-uk pedig öt óránál is többet tölt zenehallgatással. A zene egyértelműen a „tinédzserek oxigénje”, a „fül rágógumija”. Az új zenéket elsősorban az internetről szerzik be. A többség leginkább fájlcserélő hálózatokat használ, illetve a barátokkal való „csere-bere” során bővíti gyűjteményét. A tinik 13%-a – saját bevallása szerint – több mint 15 ezer zeneszámmal rendelkezik, ami több mint 1000 darab hagyományos albumnak felel meg.

A fiatalok által végzett zenehallgatás nem éppen mondható közvetlen zenehallgatásnak vagy elmélyülésnek a különböző alkotásokban, általában háttér zenenként szólnak a változatos, populáris számok. A tinik párhuzamosan fogyasztanak különböző tartalmakat, így a csevegő programok használata vagy az internet böngészése, tömegközlekedés, játék, ritkább esetekben házimunka közben folyamatosan szól a zene. A legtöbbjük pihenés mellett hallgat zenét, de sokan választják tömegközlekedés, házimunka, autózás és sokak számára hihetetlen, de tanulás és olvasás mellé a zenefogyasztást. Többek között nekem is jobban megy a tanulás, ha zenét hallgatok, lehet az bármilyen, csak törje meg a csendet. Egyes értekezések szerint, ha csöndben tanulunk vagy olvasunk, sokkal jobban elkalandozhatnak a gondolataink, vagyis csak az egyik agyféltek foglalt, de ha találunk elfoglaltságot a másiknak is, mint például a zenehallgatás jobban tudunk koncentrálni, bár ez még tudományosan nincs megalapozva.

A XXI. század technikai vívmányainak köszönhetően a zenehallgatáshoz használt eszközök és médiumok skálája is igen tág. A tinik körében a legnépszerűbb az mp3 lejátszó, majd ezt követi a rádió és a CD. Online rádiót a magyar fiatalok fele hallgat, míg TV-n 44% hallgat és néz a különböző klipeket. A zenéhez jutásnak is több forrása van: 92%-a a fiataloknak barátaival cseréli a zeneszámokat, CD-t több mint 50%-uk vásárol, fájlcserélő programokon keresztül is majdnem minden fiatal tölt le albumot, meglepő de sokan vannak (21%-uk), akik interneten vesznek albumokat.

Az egyes zenei irányzatok áttörték azokat a társadalmi korlátokat, amelyek a 70-80-as években még jellemzőek voltak az akkori fiatalok „zenefogyasztására”. A zenehallgatásban előtérbe került a nyitottság, az új stílusok és irányzatok befogadása. Ebből következően a különböző zenei irányzatok fogyasztása is inkább kiegyenlített. A legtöbben valamilyen rockzenét hallgatnak, de ehhez hasonló nagyságú csoportot alkotnak a „slágerlistások”, a „parti arcok” és a „fekete zene” hallgatói is. Legkevesebben a népzenét, klasszikus zenét és jazzt hallgató „ínyencek” vannak.

Fontos zenével kapcsolatos szabadidős tevékenység, a nyári zenei fesztiválok látogatása. A fiataloknak a fesztiválokkal kapcsolatos elvárásai nagyon egyszerűen megfogalmazhatók. Ez nem más, mint a 24 órás, non-stop szórakozás, a barátokkal való időtöltés, a fesztelenül szabad légkör, és a játék. A fő attrakció természetesen a zene. Több kutatás szerint is a Sziget Fesztivál illetve a Coke Club a leglátogatottabb nyári fesztivál a fiatalok körében.

Sok fiatal számára a zene önkifejezés is, 20%-uk játszik valamilyen hangszeren. A tinik véleménye szerint, ha hangszeren játszanak, megnyugodnak, kikapcsolódnak és szabadnak érzik magukat. Ha valakinek akad némi szabad ideje, próbáljon meg valamilyen hangszert fogni a kezébe, hiszen tényleg felemelő élmény. A fiatalok általában titkolják, hogy játszanak valamilyen hangszeren (ha azt nem valamilyen populáris banda keretein belül végzi), mert „menő” társaik „lenézik” őket miatta, de higgyük el, hogy hangszeren játszani, nem csak jó, de hasznos is.

A mai fiatalok saját stílusuk megválasztását tekintve már egy demokratikus kultúrában nőttek fel, ahol szinte semmi sem gátolja azt, hogy mindenki az általa leginkább kedvelt öltözetben, a legkülönbözőbb zenei stílusokat hallgatva mutassa meg magát a külvilág számára.

A divat és a divatos életmód egyik legfontosabb fiatalkori tartozéka a zene. Kutatási adatok szerint, minden második magyar fiatal több mint 3 órát, a hétvégeken 44%-uk pedig öt óránál is többet tölt zenehallgatással. A zene egyértelműen a „tinédzserek oxigénje”, a „fül rágógumija”. Az új zenéket elsősorban az internetről szerzik be. A többség leginkább fájlcserélő hálózatokat használ, illetve a barátokkal való „csere-bere” során bővíti gyűjteményét. A tinik 13%-a – saját bevallása szerint – több mint 15 ezer zeneszámmal rendelkezik, ami több mint 1000 darab hagyományos albumnak felel meg.

A fiatalok által végzett zenehallgatás nem éppen mondható közvetlen zenehallgatásnak vagy elmélyülésnek a különböző alkotásokban, általában háttér zenenként szólnak a változatos, populáris számok. A tinik párhuzamosan fogyasztanak különböző tartalmakat, így a csevegő programok használata vagy az internet böngészése, tömegközlekedés, játék, ritkább esetekben házimunka közben folyamatosan szól a zene. A legtöbbjük pihenés mellett hallgat zenét, de sokan választják tömegközlekedés, házimunka, autózás és sokak számára hihetetlen, de tanulás és olvasás mellé a zenefogyasztást. Többek között nekem is jobban megy a tanulás, ha zenét hallgatok, lehet az bármilyen, csak törje meg a csendet. Egyes értekezések szerint, ha csöndben tanulunk vagy olvasunk, sokkal jobban elkalandozhatnak a gondolataink, vagyis csak az egyik agyféltek foglalt, de ha találunk elfoglaltságot a másiknak is, mint például a zenehallgatás jobban tudunk koncentrálni, bár ez még tudományosan nincs megalapozva.

A XXI. század technikai vívmányainak köszönhetően a zenehallgatáshoz használt eszközök és médiumok skálája is igen tág. A tinik körében a legnépszerűbb az mp3 lejátszó, majd ezt követi a rádió és a CD. Online rádiót a magyar fiatalok fele hallgat, míg TV-n 44% hallgat és néz a különböző klipeket. A zenéhez jutásnak is több forrása van: 92%-a a fiataloknak barátaival cseréli a zeneszámokat, CD-t több mint 50%-uk vásárol, fájlcserélő programokon keresztül is majdnem minden fiatal tölt le albumot, meglepő de sokan vannak (21%-uk), akik interneten vesznek albumokat.

Az egyes zenei irányzatok áttörték azokat a társadalmi korlátokat, amelyek a 70-80-as években még jellemzőek voltak az akkori fiatalok „zenefogyasztására”. A zenehallgatásban előtérbe került a nyitottság, az új stílusok és irányzatok befogadása. Ebből következően a különböző zenei irányzatok fogyasztása is inkább kiegyenlített. A legtöbben valamilyen rockzenét hallgatnak, de ehhez hasonló nagyságú csoportot alkotnak a „slágerlistások”, a „parti arcok” és a „fekete zene” hallgatói is. Legkevesebben a népzenét, klasszikus zenét és jazzt hallgató „ínyencek” vannak.

Fontos zenével kapcsolatos szabadidős tevékenység, a nyári zenei fesztiválok látogatása. A fiataloknak a fesztiválokkal kapcsolatos elvárásai nagyon egyszerűen megfogalmazhatók. Ez nem más, mint a 24 órás, non-stop szórakozás, a barátokkal való időtöltés, a fesztelenül szabad légkör, és a játék. A fő attrakció természetesen a zene. Több kutatás szerint is a Sziget Fesztivál illetve a Coke Club a leglátogatottabb nyári fesztivál a fiatalok körében.

Sok fiatal számára a zene önkifejezés is, 20%-uk játszik valamilyen hangszeren. A tinik véleménye szerint, ha hangszeren játszanak, megnyugodnak, kikapcsolódnak és szabadnak érzik magukat. Ha valakinek akad némi szabad ideje, próbáljon meg valamilyen hangszert fogni a kezébe, hiszen tényleg felemelő élmény. A fiatalok általában titkolják, hogy játszanak valamilyen hangszeren (ha azt nem valamilyen populáris banda keretein belül végzi), mert „menő” társaik „lenézik” őket miatta, de higgyük el, hogy hangszeren játszani, nem csak jó, de hasznos is.

A mai fiatalok saját stílusuk megválasztását tekintve már egy demokratikus kultúrában nőttek fel, ahol szinte semmi sem gátolja azt, hogy mindenki az általa leginkább kedvelt öltözetben, a legkülönbözőbb zenei stílusokat hallgatva mutassa meg magát a külvilág számára.

sesyle

2008. 07. 11.