A BUKTA Egyesület első hivatalos rendezvényén a célkitűzés egyértelmű volt: lehetőséget, színpadot nyújtani azoknak a 14-19 éves alkotó művészeknek, akik a zenében, a színház területén, a filmvásznon akarják hírdetni, bemutani műveiket. A számatalan nívós beszélgetéssel, előadással, és neves zenekarok egész sorával fűszerezett rendezvény a lelkes amatőrizmus bájával és apró hibáival együtt, igazán színvonalas, érdekes és élménydús volt.

A Millenáris Park ideális választásnak tűnt a rendezők részéről: közlekedésileg kifogástalan, kellően nagy, és mindennel el van látva, ami csak szükséges lehet. Egyetlen dolgot kivéve: többek számára óriási meglepetésként hatott, hogy a főhelyszínen, a Teátrumon belül tilos volt a dohányzás és az alkoholfogyasztás. A terem padlózata és maga a helyszín sem erre lett kitalálva. Ettől eltekintve, már első nap telt ház volt az Anima Sound System fellépése alatt és hatalmasat buliztak az odalátogatók. A Love Alliance produkciója helyett a Bessh O Drom táncoltatta meg a kissé megcsappant közönséget.

A második nap kicsit szemügyre vettem a délutáni programokat és a jóslataim beigazolódtak: a beszélgetéseken inkább idősebbek (nem középiskolások) és rendkívül alacsony részvétel volt a jellemző, de ez igaz a moziteremre is, ahol például a harmadik nap 6 ember tekintette meg a Revolúció (rendezte: Jankovich Soma) című filmet, igaz délután 4 órakor kezdődött a vetítés. A korai kezdési időpontok szinte megölték a produkciókat, de legalább adott kategóriában az alkotók megtekintették egymás műveit.

Az, hogy délután 2-kor 4 technikus és 3 rajongó tekint meg egy szabadtéri koncertet hasonló kategória. Egyrészt maguk a zenekarok nem reklámozták megfelelően a saját fellépésüket, másrészt kinek van kedve ilyenkor koncertre menni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szervezők mindent megtettek, hogy a programokról mindenki folyamatosan tájékoztatva legyen, rájuk nem lehetett panasz.

Simon Péter

2003. 04. 23.