A gépies zene után a hangszer alapú muzsika kapta a főszerepet a Korai Öröm tolmácsolásában. A szabadtéri színpadon a lassanként hidegbe forduló időjárás égisze alatt az Emil Rulez! emelte az est fényét, igaz nekem valahogy Hajós András (ének) kissé indiszponáltnak és szétszórnak tűnt.

A harmadik napon a legnépszerűbb alter zenekarok mellett helyet kapott a Zagar quartett, amely végre valahára eljutott alra a szintre, hogy képes húzóerő lenni egy ehhez hasonló esti fellépés alkalmával. De ne rohanjunk ennyire előre: az esti program az Amorf Ördögök semmihez sem hasonlítható színpadi produkciójával kezdődött, majd a Heaven Street Seven újfent választ adott arra, hogy miért is ők a műfaj honi "felső osztálya". Utánuk a Zagar jelezte színvonalas fellépésevel, hogy kezd kibújni Yonderboi árnyékából és önmagában is megállja már a helyét.

A zenei felhozatalt a Teátrumban ezzel ki is veséztük, nézzük a kültéri színpadot egy kicsit részletesebben: délutánonként fiatal zenekarok egész sora kapott lehetőséget, hogy ország-világ előtt bumtatkozzanak egy fellépés erejéig. Számos formáció gazdagodott a színpad körüli örömökkel és tapasztalatokkal, tökéletesen érvényesült a fesztivál koncepciója, leszámítva az alacsony nézőszámot. Esténként mindig egy-egy nevesebb csapat vette kezelésebe az odafáradó emberek hallójáratait: tiszeteletét tette többek között a Műszaki Hiba, a Toy Division, az Ez a divat és a fentebb említett Emil Rulez! is.

A fesztivál alatt számos kiegészítő program vonzotta a fiatalokat: volt csocsó bajnokság a Magyar Szövetség szervezésében, mászófal és bungee urgálás egész nap. Az előadásokon és beszélgetéséken fölmerült témaként a drog, az EU csatlakozás sajátosságai, a szexuális irányzatok, a partikultúra, a rasszizmus és a környezetvédelem. A Kibertérben előadások és játékvesernyek mellett egy állandó internet kávézó színesítette a felhozatalt.

Simon Péter

2003. 04. 27.