A GHYMES mára Magyarország egyik legféltettebb kincsévé vált, a világ- és etno zenét kedvelők körében. Hozzá kell tenni, hogy az együttesnek azért vannak szinte rockos, és blues-os hangzásvilágú dalai is.

Így kell ezt csinálni. Az idén 27 éves GHYMES megmutatta hogyan kell, (tegyük hozzá – kellene) megünnepelnie a Magyar nemzetnek a 48-as forradalom és szabadságharc kapcsán a népfölkelés eredményeit, és megmutatni a világ felé a nemzet egységét, ami kizárná a szélsőséges romboló szándékú emberek sajnos ma is tapasztalható térnyerését a világban.

Hogyan kellene szépen, békében, szeretetben, a szabadságjogokért közösen harcolva, széthúzásoktól, a másik bántásától, és megosztástól mentesen képviselni a márciusi ifjak hevületét a mai világban is.

A zenekar alapító tagjai, a Szarka testvérek (Gyula és Tamás) számos vendégművészt csábítottak el az budapesti koncert alkalmából: Keresztes Ildikót, Dörner Györgyöt , Zsuráfszky Zoltánt, de az ünnep fényét emelte a Honvéd Táncszínház, és a zuglói Hunyadi János Általános Iskola Nagykórusának a fellépése is.

Szarka Tamásnak egy olyan sajátságos, egyedi, utánozhatatlan humora van, (amelyet a koncert során persze sokszor megcsillogtatott), amellyel szinte még humoristaként is megállná a helyét. Érdekes, hogy a testvérpár másik tagja Gyula is ugyanezt a 'humorvonalat' képviseli, de talán egy kicsit finomítottabb, enyhébb verzióban. Ünnep ide vagy oda, néhány poén miatt majd megszakadt a közönség, ami elég ritka dolog, főként egy ilyen jellegű nagy koncert esetében.

A repertoárban megtalálhattuk a kimondottan ünnepi hangvételű dalokat, amelyeknél a történelmi versekből és dalokból is erősen merített a Ghymes, sokszor nagyon helyes érzékkel, de nagyon bátran belenyúlva az eredeti szövegvilágba is.

A dinamikus, nagyon erős hangszerelésű, tempós darabok zajos tetszést arattak a koncert során, de voltak kimondottan lassú, már-már pszichederikus, (a mai fiatalok által talán 'akusztikus chill-out'-ként definiálandó) számok is - igazán megkapó, egyedi, régmúlt időkbe vivő, távoli tájakra kalauzoló hangzásvilággal.

A hangosítás és s hangszerelés nagyon színvonalasra sikeredett - csodálkoznánk azon, ha nem találkoznánk majd a jövőben a fellépés hanganyagával koncertfelvétel formájában is.

A koncert csúcspontján elhangzott a GHYMES mára szinte himnuszi, vagy szózati szintre emelkedett, és védjegyévé vált 'alternatív nemzeti dala' is: a Mária altatója.

A Ghymes egészséges történelemszemléletét, és kritikai érzékét jól példázta, hogy az ünnepen azért felcsendült 'Héja Varázs' daluk is, amelynek a következő a szövege:

„Vicsorog a láncuk
Leesik a porba
Szabadul a herceg
Szabadul a szolga
Héjavarázsuk dühe
Kire szálljon
Ellenség kell
Ezen a világon. „

Ami egy fajta kritikát is megfogalmaz a magyarokkal szemben, hogy sokszor ideológiai alapon hajlammosak vagyunk a saját nemzetünkből kirekeszteni másokat, „Ki magyarabb” és hasonló értelmetlen frázisokkal, a valódi összefogás helyett.

A rendezvény teljesen telt házas volt - jegyeket a helyszínen már csak elméletben lehetett kapni.

Fantasztikus hangulatú zenei ünnepet varázsolt a fővárosba a Ghymes – aki ott volt mindig emlékezni fog rá. Mindenki nevében köszönjük nekik az élményeket.

-CsL-

2010. 03. 16.