Bruce Dickinson régi álma teljesült azzal, hogy egy horrorfilmhez segédkezhetett. Persze nem szereplőként, hanem a történet kigondolójaként, ő jegyzi a Chemical Weddig c. film forgatókönyvét. Segítőtársa és egyben a film rendezője az a Julian Doyle volt, akivel már közel húsz éve ismerik egymást, hiszen Doyle nevéhez fűződik az Iron Maiden egyik klasszikusának számító klipje, a Can I Play With Madness rendezése. Az alkotás májusban debütál a Cannes-i filmes seregszemlén, ahova ha minden igaz, jó pár vendéget invitált Bruce; a csapat privát gépével, egy Boeing 757-essel érkezik Bruce és baráti köre a megnyitóra.

AZ Iron Maiden pedig ekkor már biztosan úton is lesz legújabb koncertműsorával, a banda tavasztól Amerikában, nyártól pedig a nagy európai fesztiválokon lép fel. Többek között hazánkba is ellátogatnak, az idei SZIGET Fesztivál nulladik napi fellépője lesz a zenekar. Mindeközben egy válogatásalbumot is piacra dobnak, a "Somewhere Back In Time"-ot, ami a banda 1980 és 89 közötti korszakának legjobb dalait sorakoztatja fel. A lemez érdekessége, hogy a hagyományos megjelenése előtt pár nappal, májustól a teljes albumot ingyenesen letölthetővé teszik WMA formátumban. A letöltés egyedüli korlátja, hogy összesen három alkalommal engedélyezett a fájl lejátszása, utána kvázi érvénytelenné válik és meghallgathatatlan lesz. A harmadik lejátszás után menekülési útvonalként felajánlják azt a lehetőséget, hogy már korlátozásmentesen meg tudja a delikvens vásárolni a dalokat.

„Szerettünk volna a mai fiataloknak egy teljesen korrekt lehetőséget adni arra, hogy megismerjék a korongot, talán úgy, ahogy mi még az őskorban tettük, bementünk a lemezboltba és jó párszor meghallgattuk, mielőtt megvettük.” – magyarázta a banda döntését, Rod Smallwood menedzser.

fkriszta

2008. 03. 13.